Új tanév, új kihívások a Szegedi Tudományegyetemen

Tabló készült idén is a Szegedi Tudományegyetem vezetőiről, Szenátusa tagjairól, a professzori karról az intézmény Dugonics téri főépülete előtt. Innen indult el az egyetem, a város és az Európai Unió zászlói alatt az SZTE rektora és rektorhelyettesei vezetésével az intézmény 12 karának színei alapján készült talárokba öltözött professzori kar menete a Somogyi utcán, a Dóm és az Aradi téren, a Boldogasszony sugárúton és a Vitéz utcán át az Ady térre.

Tanévnyitó 2015, professzorok a Dugonics téren - GALÉRIA

A 2015-2016. évi tanévet nyitó egyetemi rendezvény 2015. augusztus 30-án 10 órakor ünnepséggel folytatódott az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében.

 

 

Díszvendég az államtitkár és a polgármester

Az SZTE TIK nagyterme zsúfolásig megtelt: az SZTE tanévnyitó ünnepélyén az egyetem professzorai, egyetemi oktatók, kutatók és dolgozók, az első és felsőbb éves hallgatók vettek részt.

A „Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus…” kezdetű „alma materes” ének hangjaira vonult be a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2015. augusztus 30-i tanévnyitó ünnepi tanácsülésére Szabó Gábor, az SZTE rektora, az intézmény 12 karának vezetői, valamint az EHÖK alalnöke.

A Himnuszt közösen énekelték el az SZTE polgárai és vendégei.

Díszvendégként Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára, valamint Botka László, Szeged megyei jogú város polgármestere a rendezvénynek – a rektor és a karok vezetői és az EHÖK képviselője alkotta – elnökségében foglalt helyet.

Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, külön is köszöntötték Devecz Miklóst, az SZTE kancellárját, Józsa Jánost, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorát, Kisfaludi Andrást, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettesét, Kozma Gábort, a Gál Ferenc Főiskola rektorát, Fülöp Ferenc akadémikus egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága elnökét; Vass Imrét, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet igazgatóját; Kiss-Rigó Lászlót, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökét; B. Nagy László országgyűlési képviselőt; Juhász Tünde kormánymegbízottat; Kakas Bélát, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét; Gyüdi Sándort; a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatóját.

Köszöntötték – többek között – az egyetem előző rektorait, rektorhelyetteseit, a karok dékánjait, az SZTE Szenátusának tagjait, a Tanári Testület tagjait, az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökségi tagját, a különböző szervezetek képviselőit, az SZTE megjelent egyetemi polgárait és a vendégeket.

Az SZTE elsőéves hallgatóit megkülönböztetett szeretettel, tapssal köszöntötték.

 

 

Kompetenciaméréssel a lemorzsolódás ellen

– A 2015-2016. tanév olyan időszakot zár le, amelyben megszületett felsőoktatási stratégia és az ehhez kötődő fontos dokumentumok szakmai és egyéb vitákat követően – emlékeztetett köszöntőjében Szabó Gábor. Az SZTE rektora megjegyezte: az értő szövegolvasás hiánya is hozzájárult a viták egy részéhez, a témakörök egy-két hónapon belüli újbóli tárgyalásához. A rektor emlékeztetett a folyamat állomásaira.

– Kialakult a hazai felsőoktatás keretrendszere, így a most kezdődő tanévtől tartalmi kérdésekkel foglalkozhatunk – fejezte ki reményét Szabó Gábor. Az SZTE rektora kijelentette: – A magyar felsőoktatás legalább olyan jó, mint amilyen lehet az adottságait illetően. Hatékonyságban sem marad el bármely más ország felsőoktatásától.

A lemorzsolódás mértékét csökkenteni szükséges: az eddigi trend szerint ugyanis a beiratkozott hallgatók 35 százaléka nem szerzi meg a diplomát. Az SZTE rektora szerint korszerűsíteni kell a felsőoktatásban alkalmazott szervezési és módszertani eszközöket annak érdekében, hogy a lehető legtöbb hallgatónak tudjon valamiféle többletet adni az egyetem. E többlet mérésére az SZTE pályázati forrásból elindít egy nálunk eddig nem alkalmazott kompetencia-mérési programot – hívta föl a figyelmet a szegedi rektor. – Azt szeretnénk megnézni, az SZTE mit tud hozzáadni a tehetséges és a kevésbé tehetséges hallgatóinak a kompetenciáihoz. Ez a tehetséggondozás új formája: olyan fontos tevékenység, ami a következő években is meghatározza, a szegedi egyetemen mit csinálunk.

 

 

A támogatások elnyerésének titka

– Jelentősen megváltozik a közeljövőben a kutatás-fejlesztési, tudományos-fejlesztési források hozzáférése – hívta föl a figyelmet Szabó Gábor. Szerinte a kiváló potenciállal rendelkező szegedi egyetemnek is meg kell alkotnia azokat a rendszereket, amelyekkel e támogatásokat elnyerni és kezelni tudja. Az SZTE rektora úgy véli: a felsőoktatás korábban nem látott mértékű támogatásából minél nagyobb részt el kell tudnia nyerni a szegedi egyetemnek!

– Ha az SZTE esetleg kimarad e támogatási rendszerből, vagy nem részesül súlyának megfelelő mértékben, akkor az intézmény nem őrizheti meg jelenlegi színvonalát, a stagnálás helyett a lecsúszás veszélyezteti – húzta alá a rektor.

– Az SZTE tudományos teljesítményének javulnia kell! – emelt ki egy újabb feladatot az új tanév kihívásai közül az egyetem akadémikus rektora. Álláspontja szerint a nemzetközi rangsorbeli előkelő helyezésein így tovább javíthat az SZTE.

 

 

Üzenet az elsőéves kollégáknak

„A felsőoktatás nem a szórakoztatóipar része” – idézte a volt BTK-dékánt Szabó Gábor. Az SZTE rektor szerint a lazább órák mellett a tanulásról se feledkezzenek meg.

– A diploma értéke attól függ, hogy mennyi munkát fektetnek bele – fogalmazott. – Csak segíteni tudunk abban, hogy nagyon sok tudást szerezzenek. Önök helyett nem tanulhatunk, önöket kényszeríteni a tanulásra nem tudjuk és nem is akarjuk.

Az elsőéves hallgatókat kollégának szólította az akadémikus, aki rektorként Konfuciusz szavait ajánlotta az egyetemisták figyelmébe: „Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni: veszélyes.” – Az egyetemen tanulni kell, és megérteni, gondolkodni arról, amit elsajátítottak. Ehhez az egyetem minden segítséget megad.

– „Gratulálok, Önök egy jó egyetemet választották” – utalt az áruvásárláskor gyakran elhangzó szófordulatra a szegeid egyetem rektora. Az intézmény méreteinek az érzékeltetésére elmondta: az elsőévesek közül minden második fiatal olyan településről érkezett, amely kisebb, mint a szegedi egyetem, amely 23 ezer hallgató és a 7 ezer dolgozó alkotta 30 ezres közösség. – Az intézmény nagy mérete sokszínűséget is jelent. Ne a nagyságtól ijedjenek meg, hanem a sokszínűséget igyekezzenek kihasználni – tanácsolta a rektor. Az elsőévesek számára szóló rektori intelemként hozzátette azt is, hogy ne csak diplomát akarjanak szerezni, hanem igyekezzenek értelmiségivé lenni úgy, hogy bekapcsolódnak az SZTE által nyújtott művészeti, sportolási és egyéb, az egyént építő tevékenységekbe!

Az új esztendő a tanévnyitóval kezdődik a felsőoktatásban. Ezért ezen az ünnepségen kívánt sikerekben gazdag, boldog újévet minden egyetemi polgárnak az SZTE rektora.

 

Új tanév, új kihívások a Szegedi Tudományegyetemen - GALÉRIA

 

Az SZTE és az egyetemi város közös sikerei

– Szeged akkor fejlődik, amikor a magyar felsőoktatás és zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem fejlődik – utalt a tapasztalatra, a sorsközösségre Botka László. Szeged megyei jogú város polgármestere emlékeztetett a kihívásokra adott válaszokra.

A közös fejlesztések közül a polgármester kiemelte: több mint 1 milliárd Euró, több mint 300 millió forint uniós támogatást szereztek együtt. Ennek köszönhetően épült újjá Szeged és az egyetem szinte teljes infrastruktúrája – önállóan, szabadon, közösen meghatározott fejlődési irányokban, az EU által is érthető módon.

– Megerősítettük stratégiai együttműködésünket – hangsúlyozta Botka László. A közös és új fejlesztési elképzelések közül megemlítette az ELI-t, amely köré olyan több mit 70 hektáros, új tudományos-ipari-technológiai központ épül, amelyhez a város építi ki a szükséges infrastruktúrát.

– Az elmúlt években megépült két autópálya fölértékelte Szeged logisztikai szerepét. Most elérhető közelségbe került a harmadik híd, amelynek tervezése elkezdődött. Ez az egyetemi klinikai épületek mellett új egyetemi, tudományos fejlesztési övezetet is létrehoz – említett további példát a szegedi polgármester. Ugyancsak megkezdték a tervezését egy új, fedett uszodának, ami egyaránt szolgálja majd az egyetem és a város igényeit. Az EU Brüsszelben megerősítette Szeged és az SZTE közös fejlesztési stratégiáját. Ez is a siker záloga – húzta alá a polgármester.

Aggodalmainak is hangot adott Botka László a hazai felsőoktatás fejlődésével kapcsolatosan. Szólt az oktatási rendszer átalakításáról, az egyetemi autonómiáról, a tudományos gondolkodást és az alkotókedvet befolyásoló tényezőkről.

„Az igazi tudós kész arra, hogy elviselje a megpróbáltatásokat, akár még az éhezést is, csak hogy senki ne szabja meg, milyen irányba folytassa a munkáját” – idézte a szegedi polgármester Szent-Györgyi Albertet, az SZTE egykori professzorát és rektorát.

– A jelenlegi hallgatók fele külföldön képzeli el jövőjét – utalt egy statisztikai adatra a polgármester új népvándorlásról szólva. Szerinte baj és esély egyaránt adódik az új tanévben. Kifejezte óhaját, hogy az SZTE polgárai ne csak jól érezzék magukat Szegeden, de megláthassák a jövőt és a perspektívát is.

 

 

Milyen legyen 2030-ra az egyetem?

Hogyan alakultak a felvételi ponthatárok? Milyen a felsőoktatás költségvetése? Mit jelent az autonómia és mit a gazdálkodás? E kérdésekre egy évvel ezelőtt is kereste a választ Palkovics László, mint frissen kinevezett felsőoktatási államtitkár az SZTE tanévnyitó ünnepsége akkori díszvendégeként. Az egy esztendővel ezelőtti helyzetre utalva most azt hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, hogy a magyar felsőoktatás az egyik legjobb rendszer, a hasonló nagyságú szervezetekhez képest.

„Olyan diplomát szabad csak kiadnia egy hazai felsőoktatási intézménynek, amellyel a végzős hallgató érvényesülni tud a munkaerőpiacon.” Ez a fő alapelve a múlt tanévben közmegegyezéssel elkészült felsőoktatási stratégiának – jelentette ki az új tanév főszereplőinek számító elsőévesekhez szólva Palkovics László. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ez a dokumentum kijelöli azokat az irányokat, amelyeket követve elérhetjük, hogy 2030-ban Magyarországon hatékony, a jelenleginél jobb felsőoktatás legyen. Így például azt, hogy a magyar társadalomban a diplomások aránya a jelenlegi 18 százalékról a következő 15 éves periódus végére 35 százalékra növekedjék.

Növelni szeretnék a külföldi részképzésben tapasztalatot szerző hallgatók arányát, amely jelenleg 10 százalék. Az ezt a célt szolgáló Campus Mundi programra 9,2 milliárd forintot különített el a kormányzat.

A jövendő szakmája elsajátításával párhuzamosan a gyakorlati ismeretek megszerzését is szolgáló duális képzést idén szeptembertől 21 hazai egyetem közel 400 vállalattal együttműködve ezer hallgatónak kínálja. A Magyar Rektori Konferenciának a képzési kimenet-követelmények korszerűsítését célzó erőfeszítései is azt a célt szolgálják, hogy minőségi legyen a hazai felsőoktatás.

 

 

A szegedi egyetem harmadik missziója

„A kutatás, a tudományos tevékenység érdekes! Nem azért csináljuk, mert munka, hanem azért, mert szórakoztató” – utalt Bor Zsolt, a szegedi egyetem professzorának a véleményére a felsőoktatási államtitkár akkor, amikor a doktori képzés megújításának a fontosságát indokolta.

A tudományos szempontból az ország egyik legerősebb egyeteme, az SZTE tanévnyitóján azt hangsúlyozta, hogy a jelen számain változtatni szükséges, hiszen most az a jellemző, hogy a beiratkozott doktoranduszoknak a negyede szerez végül tudományos fokozatot. A doktori képzés változásai közül az államtitkár kiemelte: időtartamát megemelik, növelik az ösztöndíj összegét, jobban bevonják a doktor-jelölteket a tudományos munkába.

– Jól dönt, aki a Szegedi Tudományegyetemet választja felsőfokú tanulmányaihoz – hangsúlyozta. Az SZTE specifikus jellemzői közül kiemelte az intézmény környezethez való példaszerű viszonyát. Ezt kifejezi az SZTE „zöld egyetemek” világrangsorában elfoglalt 19. és az európai toplistán a 11. helyezése.

A migrációs hullámok érintik a déli országhatárhoz közeli Szegedi Tudományegyetemet. A távoli térségből Európába vándorlókkal könnyebben szót érthetnek az onnan érkezők nyelvét beszélő, itt tanuló medikusok. Az elmúlt néhány hónapban kialakult rendkívüli migrációs helyzet tematizálja például az egészségügyben, vagy a szociális szférában történteket – fogalmazott Palkovics László.

Mindezek – az államtitkár szerint – rávilágítanak az egyetemek harmadik missziójának, a társadalmi szerepvállalásnak a jelentőségére. Hiszen az egyem nem csupán oktatási és kutatási, egészségügyi intézmény, ott foglalkozni kell a felhalmozott tudás társadalmi hasznosításával is.

 

 

Zene és irodalomtudomány

Az SZTE Zeneművészeti Kar gitár tanszak végzős hallgatója, az Országos Egyetemi Gitárverseny különdíjasa, Sövény Olivér saját átiratában adta elő gitáron Gershwin: Summertime című dalát.

Díjátadóra is alkalmat adott a szegedi egyetemi tanévnyitó ünnepség. Az irodalomtudományt bölcseleti igénnyel művelő kutatót, Székesi Dórát részesítette a Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítvány Kuratóriuma a „Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díjban”. Az elismerést a kutatónő Emberkép Diderot természetfilozófiájában című doktori értekezéséért nyerte el. A díjat Odorics Ferenc professzor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Szabó Gábor, az SZTE rektora nyújtotta át.

Az Álom dalt, a La Mancha lovagja musical slágerét adta elő Szondi Tamás, a Bölcsészettudományi Kar II. éves történelem-etikai tanár szakos hallgatója, aki az Egyetemi Zenei Verseny I. helyezettjeként lépett a tanévnyitó ünnepség résztvevői elé.

 

 

A Veritas, a Libertas és a Virtus szellemében

6638 szegedi elsőéves egyetemista nevében Potyesz Kitti, az SZTE bölcsész és Márkus Máté, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hallgatója mondta el hangosan: „esküszöm, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek az oktatásra, kutatásra s szervezeti életre vonatkozó szabályait megtartom. Egyetemi polgárhoz méltóan a Veritas, a Libertas és a Virtus szellemében élek jogaimmal és eleget teszek kötelességeimnek a magam épülésére, a közösség hasznára, az egyetem hírnevének öregbítésére.”

Az eskü szövegét miden jelenlévő állva hallgatta, a jelen lévő elsőévesek hangosan ismételték a fogadalmat.

Kézfogásával az SZTE rektora, Szabó Gábor fogadta a szegedi egyetem polgárává az első évfolyamos hallgatókat.

„Fantasztikus érzés: egyetemi polgár lettem” – súgta gólya társának Puskás Bianka biomérnöknek készülő elsőéves hallgató, aki „sorstársai” képviseletében jelentkezett, hogy részt vesz a tanévnyitó ünnepségen.

Üdvözölte a gólyákat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat általános alelnöke. Vakula Mariann szerint is jól döntött, aki a Szegedi Tudományegyetemen tanul tovább. Indoklásként a minőségi oktatást, a lehetőségek gazdag tárházát emelte ki. Fontosnak mondta, hogy az innováció születésénél is jelen lehet, aki már hallgatóként érdeklődik a tudományos munka iránt. Személyes érvként említette a hallgatói élet színességét, amelyre példaként a szeptember eleji összegyetemi gólyatárbort és a november eleji gólyabált, a sport és kulturális programokat hozta szóba. Útravalóként ajánlotta: „Legyetek nyitottak és ne engedjétek, hogy elnyomjanak titeket! Hallassátok a hangotokat és ne csak hallgassatok! Tartsatok össze kartól vagy szaktól függetlenül, hiszen mindannyian SZTE-s hallgatók vagyunk! Legyetek rá büszkék, hogy Szegeden lehettek egyetemisták! Használjátok ki a szembejövő lehetőségeket! Soha ne feledjétek: a mozgalom veled van, a mozgalom Te vagy!”

A Szózat közös eléneklésével ért véget a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepsége.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Révész Róbert, Ú. I.