Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
60 országból mintegy 700 kutató 11 témakörben, 9 plenáris és 80 szekció előadáson, 600 poszteren ismertette a gyógynövény és természetes anyagkutatás legújabb eredményeit a gyógynövénykutatók 63. nemzetközi kongresszusán. A 2015. augusztus 23-27. közötti nemzetközi programot a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognózai Intézete szervezte meg a Budapest Kongresszusi Központban.
Az MTA nevében Freund Tamás akadémikus, míg a szervezők nevében a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor akadémikus köszöntötte 2015. augusztus 24-én a gyógynövénykutatók 63. nemzetközi kongresszusát. A konferencia elnöke Hohmann Judit, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja volt, a szervezőbizottságban az SZTE több munkatársa is dolgozott.
Középpontban a gyógyszerkutatás
A gyógynövényalapú gyógyszerkutatásra irányította a figyelmet az SZTE GYTK által szervezett „63rd International Congress and Annual Meeting of the Society for Medicinal Plant and Natural Product Research (GA2015)” című nemzetközi konferencia.
60 országból mintegy 700 kutató 11 témakörben, 9 plenáris és 80 szekció előadáson, 600 poszteren ismertette a gyógynövény és természetes anyagkutatás legújabb eredményeit a gyógynövénykutatók 63. nemzetközi kongresszusán.
A magyarországi kutatók közül plenáris előadást Katona István agykutató (MTA KOKI) tartott a gyógyszerek központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról
A 2015. augusztus 23-27. közötti, nemzetközi rangú konferencia megszervezésére felkért SZTE GYTK Farmakognózai Intézete 3 szóbeli előadással és 20 poszterrel is hozzájárult a tanácskozás sikeréhez. A szegedi kutatók – többek között – a daganatellenes hatású növényekkel, valamint a növényi szteroidokkal kapcsolatos eredményeikről számolnak be – tudtuk meg Csupor Dezsőtől, az SZTE GYTK Farmakognózai Intézet adjunktusától, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály elnökétől.
Szegedi jelenlét
Számos reményteli, a gyógyíthatatlan betegségek szempontjából biztató kutatást végeznek az SZTE Gyógyszertudományi Karán.
Az antioxidáns vegyületek hatásának hátterében egy korábban nem feltételezett mechanizmust valószínűsít Hunyadi Attila. Az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézetének adjunktusa ezekről a kutatási eredményeiről számolt be szóbeli előadásában.
A daganatellenes ekdiszteroid-származékokkal kapcsolatos kutatási eredményeiket mutatta be Hunyadi Attila munkacsoportja. A szegedi tudósok eredményeit Vágvölgyi Máté és Csábi József prezentálta a gyógynövénykutatók 63. nemzetközi kongresszusán.
Az előadások és a poszterek révén az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet összes kutatócsoportja és jelenleg futó kutatási témája bemutatkozott a konferencia nemzetközi közönsége előtt.
„Beszélő” poszterek
A 600 poszter közül 20 a szegedi eredményeket reprezentálta a gyógynövénykutatók nemzetközi találkozóján.
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar munkatársai közül a Rumex fajok antibakteriális hatású vegyületéről mutatott be posztert Orbán-Gyapai Orsolya. Kiss Tivadar a Spiraea és Aconitum fajok alkaloidjaival vizsgálatával kapcsolatos, Lajter Ildikó a Neurolaena lobata és Polygonum persicaria növényekkel végzett, Hajdú Zsuzsanna az Artemisia asiatica növény gyökerével folytatott eredményeket vázolta. Liktor-Busa Erika a mohafajok antibakteriális és daganatellenes aktivitásaira irányuló, Rédei Dóra az Euphorbia guyoniana diterpénjeinek azonosításáról készített beszámolót. Kúsz Norbert az Euphorbia dulcis diterpénjeinek ioncsatorna-hatásairól szóló, Roza Orsolya a Cyclopia genistoides polifenoljainak köszvényellenes hatását vizsgáló, Tóth Barbara a Juncaceae család fajainak antibakteriális aktivitását elemző poszterrel volt jelen. Vasas Andrea az Euphorbia falcata káliumcsatornákra ható diterpénjeivel kapcsolatos, Ványolós Attila a Tricholoma populinum gombával végzett, Zomborszki Zoltán a gombaellenes hatású, növényi eredetű élelmiszer-adalékokkal végzett kutatásairól mutatott be posztert.
Háznagyné Radnai Erzsébet a Melampyrum barbatum flavonoidjairól és iridoidjairól, Takács István amilázgátló növényi anyagokról adott így információt. Jedlinszki Nikoletta a fekete nadálytő mérgező anyagainak bőrön át történő felszívódásáról, Máthé Imre az Artemisia asiatica illóolajáról, Csupor Dezső a máriatövis réztartalmából adódó gyógyszerbiztonsági kérdésekről tartott poszterprezentációt.
A szegedi egyetemi intézet több mint 20 munkatársa szerepelt az előadások és poszterek társszerzőjeként. Az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet kooperációs potenciálját jól tükrözi, hogy 8, külföldi kutatók által tartott prezentációban is társszerzőként szerepeltek.
Kutyatej, feketenadálytő, máriatövis
Az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet növényi hatóanyagok kinyerésével és azonosításával is foglalkozik. A magyarországi növényi flóra fajaiból végzik növényi anyagok izolálását, szerkezet-meghatározását és tumorellenes, valamint rákos sejtek gyógyszerfelhalmozását elősegítő hatásuk vizsgálatát.
Hogy csak néhány jelentős eredményt említsünk: a kutyatej vizsgálatával olyan anyagokat azonosítottak, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők gyógyításához járulhatnak hozzá.
A feketenadálytő vizsgálata során is eredményt mutathatnak fel. Köztudottan ez a növény májkárosító vegyületeket is termel, ezért szájon át nem alkalmazható. Kételyek merültek fel a bőrön át való használatával kapcsolatban. Az SZTE Farmakognóziai Intézetének munkatársai által kidolgozott analitikai módszer és az emberi bőrön alkalmazott felszívódási vizsgálatok viszont tisztázták, hogy rendeltetésszerű használat esetén nem jelentenek veszélyt a fogyasztóra a fekete nadálytőből előállított, ellenőrzött minőségű készítmények.
A máriatövis és annak hatóanyaga, a szilimarin a rézanyagcsere-zavarral járó Wilson-kórban szenvedők számára is biztonságos termékek előállítását teszi lehetővé.
A szegedi kutatók eddig mintegy 200 új természetes vegyületet fedeztek fel. Ezek között van olyan is, amely ma már törzskönyvezett gyógyszer előállítását alapozta meg a keratózis, vagyis a bőr tumoros elváltozását megelőző állapot kezelésére.
SZTEinfo
