2040 napelem 18 egyetemi épületen – még „zöldebb” az SZTE

Milyen forrásból fejleszti napelem-parkját a Szegedi Tudományegyetem?

297,71 millió forint támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem a Széchenyi 2020, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán a Fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen elnevezésű projekt megvalósításához. A KEOP-4.10.0/K/14-2014-0045 azonosító számú projekt 2015. február 1-jén kezdődött és augusztus 31-én fejeződött be, a záró rendezvényt 2015. augusztus 27-én tartották az SZTE Dugonics téri épületében.

– Nem egzotikus és nem presztízsberuházás a napelem telepítés. A technológia immár akkorát fejlődött és annyira olcsó, hogy belátható időn belül megtérül a beruházás. Ez ügyben jókor voltunk jó helyen – vélekedett Szabó Gábor. Az SZTE rendtora köszöntötte a sajtónyilvános projektzáró rendezvény résztvevőit.

Mekkora felületen mi a haszon?

Hol „dolgoznak” már napelemek az SZTE területén?

Az SZTE összes olyan épületének a tetőszerkezetén, ahova telepíteni lehetett és érdemes volt fölszerelni napelemet. A legutóbbi fordulóban 18 helyszínen összesen 2040 áramot termelő napelemet telepítettek a szegedi egyetem épületeinek tetejére. A napelemek elhelyezésére ugyan a lapos tetős épületek a legalkalmasabbak, de a hagyományos tetőre is el lehet helyezni napelemeket, így a régebbi egyetemi épületek sem maradnak ki az alternatív energia termeléséből.

– Ezzel a beruházással elértük, hogy nekünk van Magyarországon a legnagyobb napelem kapacitásunk – rögzítette az SZTE rektora.

Mi a haszna az egyetemi napelem-parknak?

A korábbi napelemek termelésével együtt összesen évi 40 millió forint villanyszámlát takarít meg az egyetem.

– Ez az összeg már szabad szemmel is látható – fogalmazott Szabó Gábor.

2040 napelem 18 egyetemi épületen – még „zöldebb” az SZTE - GALÉRIA

Mi történt 2015 február és augusztus között?

– 2014 augusztusában kezdődött a Fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen elnevezésű projekt előkészítése – árulta el a záró rendezvényen a projektmenedzser. Csiszár József példaként említette, hogy napelem került a Füvészkert, az SZTE Mérnöki Kar Mars téri oktatási épülete, a Bölcsészettudományi Kar Egyetem utcai épülete, a Béke utcai Kollégium és az „egyetem zöld szíve”, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ tetejére.

Mi az SZTE célja a „zöldüléssel”?

Az SZTE több módszerrel is minimalizálni igyekszik az irodaépületek üzemeltetési- és azon belül energiaköltségeit. Ezzel ellensúlyozza a klímaváltozás okozta nyári kánikulai időszakban megugró, mert a hosszú és forró nyarakat elviselhetővé tevő légkondicionáló technológia üzemeltetési költségeinek a növekedését.

Melyek a napelem telepítés előnyei?

A csúcsigényeket adó klimatizálási időszak villamosenergiai felhasználása egybeesik a napelemek maximális termelésének időszakával. A napelemek árnyékolják a tetőt, így az elvonandó hőenergiát ezen a felületen a felére, harmadára csökkentik.

Mekkora az egyetemi épületekre telepített legújabb napelemek teljesítménye?

Összesen 510 kW beépített teljesítményt jelentenek. Ezek összes energiatermelése évente várhatóan 626.513 kWh/év, ami évi 22,44 millió forint villamos energia megtakarítást jelent az egyetem részére.

Meddig „bírja” egy napelem?

Az új technológia előnye, hogy az üzemelési ideje hosszú: 35 év. Ráadásul karbantartást, kezelő személyzetet szinte nem is igényel.

A ranglista élmezőnyében

Hogyan került a Tisza-parti universitas a világ zöld egyetemei közé?

2014. évi világrangsorában a 360 pályázó intézmény közül a top 20 közé emelkedett, Európában az előkelő 11. helyen áll, Magyarországon pedig változatlanul a legzöldebb felsőoktatási intézménynek számít a Szegedi Tudományegyetem. Az ehhez az eredményhez vezető utat Gyarmati László, az SZTE József Attila tanulmányi és Információs Központ intézmény igazgatója foglalta össze a projektzáró rendezvényen.

Ám a napelemek csak egy részt jelentenek a zöld egyetem stratégiában, más fejlesztések is szükségesek, hogy továbbra is a világ élbolyához tartozzon az SZTE.

Milyen részekből álló az SZTE zöld egyetem projektje?

– Két pillérre épül a zöld egyetem projektje. Az első pillér: a műszaki beruházásoké. Ide tartoznak nemcsak a napelemek, napkollektorok, hanem a hőtechnikai rekonstrukciók, a szürkevíz hasznosítása, vagy éppen a LED világítás – sorolta Gyarmati László.

Milyen élmények szükségesek a „zöldüléshez”?

– A zöld egyetem projekt a másik pillére a társadalmi felelősségvállalás megjelenése – jelentette ki a TIK-igazgató.

Prezentációjában példaként említette a különböző rendezvények közül a Föld Óráját, a Föld Napját, a kazántúrákat. Szerinte az egyetem polgárai érdeklődőek még a műszaki kérdések iránt is, a napelemek megtekintése pedig a laikusok számára is élményt ad. Kiemelte az elismerések közül az SZTE „zöld díjait”, így például „a legtöbbet zöldült irodai” díjat és a kétszer odaítélt „kerékpárosbarát munkahely” címet. Népszerűnek mondta az SZTE TIK „Zöld Hírlevelét”. Tapasztalata szerint az egyetemi hallgatók a környezeti értékek megőrzéséért tenni akarnak és tudnak.

Milyen új „zöld megoldások” szolgálják a TIK-be betérőket?

– A szennyvízhő energia fűtésre és hűtésre történő hasznosítása igazi újdonság. Már csak a szélenergia maradt ki az egyetem által alkalmazott megújuló energiaforrások közül – fogalmazott Gyarmati László. Elárulta: a zöld egyetemi rangsorban való részvétel következő évi kérdőíve már megérkezett Szegedre. Ez a korábbiaknál több, pontosabb válaszokat vár el, mert egyre nagyobb a verseny. A szakember szerint újabb beruházások nélkül nem őrizheti meg előkelő helyezését az SZTE a „zöld egyetemek” ranglistáján.

Az SZTE „zöld stratégiáját” bemutató „prezi” itt megtekinthető

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Ócsai Gábor