SZTE Info

A transzfúzió mint összekötő kapocs

2014. szeptember 26-án a SZAB székházában mutatták be Vezendi Klára Transzfúzió című könyvét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvényt Széll Márta, az MTA doktora, egyetemi docens moderálta, ő köszöntötte Vezendi Klárát, a könyv társszerzőit, a szakmát képviselő megjelenteket és az érdeklődőket. Ezután Vezendi Klárát mutatta be mint a szakma kiemelkedő vezéregyéniségét, aki egy egyedülálló alkotást hozott létre, melyet régóta vártak a szakmabeliek. A mű a transzfúzió és a klinika területén dolgozók ismeretanyagának és a területek között meglévő átfedéseknek közös tudásforrását biztosíthatja. Elmondta saját véleményét a könyvekről, melyek létezése számára örök érvényű, illetve sokkal biztosabb ismeretforrásként szolgál a papíralapú olvasmány azzal a szűretlen és kritizálatlan szöveggel szemben, melyet az internet nyújthat.


Transzfuzio_2014._szeptember_26
A transzfúzió mint összekötő kapocs
 


Tőle a Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója, Farkasvölgyi Frigyesné vette át a szót. – 24 éves munkám alatt ilyen pontosan összeszedett és alaposan megszerkesztett alkotást ebben a témában még nem tartottam a kezemben – mesélte a vezérigazgató egy régebbi kísérlet kudarcának megemlítését követően. Majd csatlakozott Széll Márta könyvekről kialakított véleményéhez, ami alapján még nem vesztették el a létjogosultságágukat az internettel szemben. Őt követve Varga Gyula, a Transzfúzió című alkotás társszerzője, nyugalmazott egyetemi tanár folytatta, aki szakemberként szólalt meg Vezendi Klára alkotásáról. Az egyes fejezetek tartalmának az ismertetését (mint például a hemoglobin, a transzplantáció, az emberi vércsoportok, a donorszervezés, a vérbiztonság és a vérkészítmények) vállalta fel, és egy részt emelt ki a fontos tartalmak közül, amely szerinte az egész könyv eredetiségét és lényegiségét rejti magában. Ez az utolsó fejezet: Transzfúzió a klinikai gyakorlatban. Mint mondta, a klinikai és transzfúziós szakembereknek nyújtott tájékozódási és ismertetési felületen túl a friss orvostanhallgatók számára is hatalmas előrelépés ez a könyv. Nem csupán részletek szemléltetésére és megtanulására alkalmas, hanem alapvető élettani és fiziológiai feltételeket is összefoglal. – A könyveknek még nem áldozott le érvényesítette ő is az általánosított véleményét a könyvekről.


Végül Vezendi Klára, a könyv főszerzője mondott pár szubjektív gondolatot a műről. – Két célja van ennek a könyvnek: ismertetés a transzfúziósok és a klinikológusok számára – kezdte a lényeggel Vezendi Klára. Ezután elmesélte szakmai tapasztalatát arról, mennyire nem látható át a két terület munkamenete. PhD-sként megszokott volt számára, ha vért kért, az rövid időn belül meg is érkezett. – Fogalmam sem volt, hogy mennyi munka van ez mögött – mesélte az ismeretei hiányát. Majd ő is megtapasztalta a vérellátói pálya folyamatát és követelményeit, ami során rájött, hogy mennyire új és dinamikusan fejlődő terület is ez. – Minden terület egy-egy prominensét kértem föl a fejezetek megírására, akik megtisztelve és szó nélkül elvállalták a feladatot mesélte nosztalgikus mosollyal Vezendi Klára. Ez volt a könyv megszerkesztésének első lépése, ami elvezetett a kötet megszületéséhez. – A beteg java a legfőbb törvény hangzott el Vezendi Klárától a könyv mottója végül. Szerinte a mű ennek a megvalósulásához járul hozzá.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *