Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Évfordulós művészek” címmel 2014. szeptember 29-30-án 15. alkalommal rendezi meg nemzetközi zenei konferenciáját az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Ének-Zene Tanszék. A rendezvényen a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékeztek.
Marsi István, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja magyar és német nyelvű köszöntőjében elmondta, a kar Szemeszternyitó előadás-sorozatában Rácz Lajos professzor előadásában azt a tézist említette, hogy a történelemben a gazdaságilag prosperáló városok sosem esnek egybe a kulturális központokkal. – Nagyon bízom abban, hogy ez csak a fővárosokra igaz, és az egyetemi karokra nem, azaz annak a pezsgő kulturális életnek és magas szintű művészeti tevékenységnek, mely a karunkon folyik, nem lesz anyagi bukás a következménye – mondta tréfálkozva. Hozzátette: a kar kiváló érdeme, hogy a Művészeti Intézet munkatársainak vezetésével 2014-ben létrejött a Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégium, ami jól mutatja, hogy a pedagógusképző kar mennyire megbecsüli, központba helyezi a művészeti tevékenységet. – Abban bízom, hogy ez a rendezvény is olyan esemény lesz, mely a kar értékeit, kincseit, a kiváló kollégákat a középpontba helyezi – zárta köszöntőjét.
A konferencia nyitóelőadásában Máté Zsuzsanna főiskolai tanár ismertette Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költemény interpretációit, a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékezve. Madáchot Az ember tragédiája országos hírűvé és elismertté tette – fogalmazott előadásában. A magyar nyelven 177 kiadásban megjelent drámai költemény hatása számos művészeti ágban megfigyelhető; a képzőművészetben, fametszet-illusztrációkban, az irodalomban, a színház- és filmművészetben egyaránt. A mű ősbemutatóját 1883-ban tartották Paulay Ede rendezésében, a bemutató a tragédia újrafelfedezését indította el. A drámai költemény első zenei interpretációja is az ősbemutatóhoz kapcsolódik, kísérőzenéjét Erkel Gyula karmester írta. Madách drámai költeményének hatására számos önálló komolyzenei mű is született, így például Veress Gábor Dicsőség a magasban, Bárdos Lajos Madách küzdj, Ránki György Az ember tragédiája című operája és Dohnányi Ernő fő műve, a Cantus vitae (Az élet dala) szimfonikus kantáta – tudtuk meg előadásából, melyet zenei betét színesített.
A nemzetközi rendezvényre Freiburgból, Brnoból, Prešovból, Nagyváradról, Kolozsvárról és Kremsből is érkeztek előadók. A JGYPK Művészeti Intézet Ének-Zene Tanszék a 15. konferenciához kapcsolódóan nemzetközi hangversenyt tart 2014. szeptember 30-án, kedden 18 órakor a Rektori Hivatal Dísztermében.
A konferencia részletes programja itt elérhető.
SZTEinfo – Gajzer Erzsébet
