SZTE Info

Madách Imrére emlékeztek a JGYPK nemzetközi konferenciáján

„Évfordulós művészek” címmel 2014. szeptember 29-30-án 15. alkalommal rendezi meg nemzetközi zenei konferenciáját az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Ének-Zene Tanszék. A rendezvényen a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Marsi István, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja magyar és német nyelvű köszöntőjében elmondta, a kar Szemeszternyitó előadás-sorozatában Rácz Lajos professzor előadásában azt a tézist említette, hogy a történelemben a gazdaságilag prosperáló városok sosem esnek egybe a kulturális központokkal. – Nagyon bízom abban, hogy ez csak a fővárosokra igaz, és az egyetemi karokra nem, azaz annak a pezsgő kulturális életnek és magas szintű művészeti tevékenységnek, mely a karunkon folyik, nem lesz anyagi bukás a következménye – mondta tréfálkozva. Hozzátette: a kar kiváló érdeme, hogy a Művészeti Intézet munkatársainak vezetésével 2014-ben létrejött a Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégium, ami jól mutatja, hogy a pedagógusképző kar mennyire megbecsüli, központba helyezi a művészeti tevékenységet. – Abban bízom, hogy ez a rendezvény is olyan esemény lesz, mely a kar értékeit, kincseit, a kiváló kollégákat a középpontba helyezi – zárta köszöntőjét.

A konferencia nyitóelőadásában Máté Zsuzsanna főiskolai tanár ismertette Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költemény interpretációit, a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékezve. Madáchot Az ember tragédiája országos hírűvé és elismertté tette – fogalmazott előadásában. A magyar nyelven 177 kiadásban megjelent drámai költemény hatása számos művészeti ágban megfigyelhető; a képzőművészetben, fametszet-illusztrációkban, az irodalomban, a színház- és filmművészetben egyaránt. A mű ősbemutatóját 1883-ban tartották Paulay Ede rendezésében, a bemutató a tragédia újrafelfedezését indította el. A drámai költemény első zenei interpretációja is az ősbemutatóhoz kapcsolódik, kísérőzenéjét Erkel Gyula karmester írta. Madách drámai költeményének hatására számos önálló komolyzenei mű is született, így például Veress Gábor Dicsőség a magasban, Bárdos Lajos Madách küzdj, Ránki György Az ember tragédiája című operája és Dohnányi Ernő fő műve, a Cantus vitae (Az élet dala) szimfonikus kantáta – tudtuk meg előadásából, melyet zenei betét színesített.

A nemzetközi rendezvényre Freiburgból, Brnoból, Prešovból, Nagyváradról, Kolozsvárról és Kremsből is érkeztek előadók. A JGYPK Művészeti Intézet Ének-Zene Tanszék a 15. konferenciához kapcsolódóan nemzetközi hangversenyt tart 2014. szeptember 30-án, kedden 18 órakor a Rektori Hivatal Dísztermében.

A konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.