A háború az áldozatok szemszögéből – Jean Mohr fotói a TIK-ben

A kiállítást Keveházi Katalin, a könyvtár főigazgatója és Csernus Sándor, a szegedi Alliance Française igazgatója nyitotta meg. A tárlatot többek között az első genfi egyezmény 150. évfordulója alkalmából hívták életre, ez volt ugyanis az első nemzetközi egyezmény a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelméről. Csernus Sándor beszédében elmondta, kiemelkedő és tiszteletre méltó az a szerep, amit Svájc magára vállalt az elesettek és a háborús áldozatok érdekében, olyan dolog, amire méltán büszke lehet az ország. Véleménye szerint napjainkban a fotózás művészete átalakult, „manapság fényképezni bárki tud”, hála a fejlett technológiának. A fényképészek számára ma már az jelent kihívást, hogy olyan képet tudjanak készíteni, ami igazi művészi értékkel bír, ami megállítja és megfogja az embereket. Jean Mohr ilyen fotós volt, képei megdöbbentik, megérintik az embereket a mai napig. Fényképei azonban nemcsak szánalmat keltenek bennünk, hanem a tenni akarás érzését élesztik fel, nem a szomorú elfogadásra, hanem a segítésre buzdítják fel a nézőket.

Csernus Sándor után Urs Brönnimann, a Svájci Külügyminisztérium képviselője beszélt a kiállításról, Jean Mohr alakjáról, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold megalakulásáról.

A háború az áldozatok szemszögéből – Jean Mohr fotói a TIK-ben - GALÉRIA

A vöröskeresztes mozgalom ötlete egy svájci üzletembertől, Jean Henry Dunant-tól származik. Dunant 1859-ben egy utazása során áthaladt a solferinói csatatéren, ahol megdöbbentő látvány fogadta; a harcok után még 35 ezer sebesült hevert a területen, segítség nélkül, halálra ítélve. Dunant képtelen volt otthagyni őket, így a helyi lakosság segítségével felállítottak egy rögtönzött kórházat, és közös erővel ellátták a sebesülteket. Ezután visszatért Genfbe, ahol két célt akart megvalósítani; létrehozni egy nemzetközi önkéntes társaságot, amely nemcsak a háborús áldozatoknak, de más elesetteknek, a járványok és a természeti katasztrófák károsultjainak is segítséget, ellátást nyújt, és ezt a társaságot egy nemzetközi politikai egyezménnyel biztosítani. 1863-ban megalapította az Ötök Bizottságát, amely 1880-ban vált a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságává, amely ma Svájc humanitárius elkötelezettségének záloga. Az első, 1864-es szerződés után további négy genfi egyezményt írtak alá, amelyek a civilek és a háborúk résztvevőinek jogainak szabályozását és védelmét biztosították. Napjainkban a Vöröskeresztnek több mint 13 millió önkéntese tevékenykedik a világ 189 országában.

Jean Mohr is önkéntes volt a Nemzetközi Vöröskeresztnél, ott dolgozott, ahol épp háború, járvány vagy más szerencsétlenség pusztított a világban, így alkalma nyílt lefotózni ezeket a pillanatokat. Kezdettől fogva arra törekedett, hogy megértse és megfogalmazza azon civil lakosok drámáját, akik a háborúk tragédiáit nap mint nap kénytelenek átélni. Több mint 80 kiállítása évtizedek munkájának gyümölcse. Jean Mohr részesült abban a díjban, melyet az emberi jogok ügyét legkövetkezetesebben képviselő fényképésznek adományoztak.

A TIK-ben megtekinthető tárlat Palesztinára, Ciprusra és Afrika emblematikus esteire fókuszál, az itteni konfliktusok áldozatait, a háborúk szenvedéseiben és a folytonos veszélyhelyzetben élő menekülteket és közösségeket tárja elénk.

SZTEinfo – Ondrik Imola

fotók: Edelmayer Zsolt