Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Különös bolygóegyüttállás a Földtani és Őslénytani Tanszék kozmológiájában: nemcsak a korábbi legendás tanszékvezető professzor emléke előtt tisztelegtek, de három születésnapost is köszöntöttek.
Nagyszabású emlékező és köszöntő konferenciát tartottak 2014. szeptember 26-án az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földtani és Őslénytani Tanszékén. Egyrészt az 50 éve elhunyt legendás oktató-kutató, Miháltz István emléke előtt tisztelegtek, másrészt a 80 éves Molnár Béla emeritus professzort (aki 23 éven át volt tanszékvezető), a 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docenst és a 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docenst ünnepelték. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Karsai Krisztina tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE megbízott rektorhelyettese és Mucsi László, az SZTE TTIK dékánja is.
Szilárd alapok, felejthetetlen örökség
Karsai Krisztina úgy kezdte köszöntő beszédét: Miháltz István vitathatatlanul az SZTE Földtani és Őslénytani meghatározó tanáregyénisége volt. Oktatási modelleket dolgozott ki, hosszú távú kutatási irányokat határozott meg, szellemisége a mai napig példaként szolgál. Tudósokat, tanárgenerációkat nevelt ki, tanítványai mellett immár tanítványainak tanítványait is a szakma jeles alakjai között tartjuk számon. A rektorhelyettes így folytatta: Miháltz István egy más kor szülötteként tudásával, éleslátásával, emberségével, szakmaiságával felejthetetlen örökséget hagyott ránk, szilárd alapokat rakott le. Kortársa, Hamvas Béla egy idézetével emlékezett rá. Mint mondta, Miháltz István a földtan tudományában hamvasi értelemben igazi művet alkotott, amit utódai visznek tovább. – Ma örömmel emlékezünk a mesterre, és további mestereket is ünnepel az egyetem és a kar vezetése. Tesszük mindezt egy tudományos üléssel, ahol az egybegyűlteket Miháltz István érdeklődési körének megfelelő előadásokkal ajándékozzák meg. Ily módon igaz az, hogy Miháltz István „művéből az ember ma sem hiányzik” – fejtette ki Karsai Krisztina.
 |
| Az 50 éve elhunyt Miháltz Istvánra emlékeztek az SZTE TTIK-n - GALÉRIA |
Trianon után a magyar geológiát is újjá kellett szervezni
Ezt követően Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár foglalta össze a tanszék első 93 évét, és szólt arról, hogy az eseményre kötetet is megjelentettek. – A tanszéki kozmológiában különös bolygóegyüttállás következett be 2014-ben, ugyanis nemcsak az 50 éve elhunyt Miháltz Istvánra emlékezünk, hanem a 80 éves Molnár Béla emeritus professzort, a 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docenst és a 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docenst is ünnepeljük egyúttal – jelentette be. Elmondta, Miháltz István 1897-ben született Erdélyben. Felsőfokú tanulmányait a trianoni békediktátum után Budapesten, majd Szegeden fejezte be természettan-földrajz szakos tanárként. 1922-től kezdve a szegedi egyetem földtani intézetének gyakornoka, később munkatársa, oktatója, kutatója lett, 1956-tól egyetemi tanárként. A tanszékvezető felidézte, az akkori nemzedék nagy problémája volt, hogy a selmeci akadémia és a kolozsvári egyetem – ahonnan a magyar geológia kinőtt – Trianon után más országokba került. Az ezekben az intézményekben felhalmozott tudást, az ásványgyűjteményeket, a tanárokat és a diákokat mind-mind „át kellett menteni” az anyagországba: Sopronba, Miskolcra, Szegedre.
A jövő és a múlt összefüggései
Sümegi Pál hangsúlyozta: Miháltz István úttörő geológiai munkásságot fejtett ki az Alföld vonatkozásában. A geológus, egyetemi tanár az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője, a Nagy Magyar Alföld negyedkori rétegeinek felépítéséről és fejlődéstörténetéről részletes anyagvizsgálati tényekre támaszkodó földtani összegezés megalkotója. Feleségével, Faragó Máriával kezdte meg a kiskunsági édesvízi mészkővizsgálatokat. Kiemelkedő kutatási eredményei mellett jelentős oktatási tevékenység is fűződik a nevéhez. A szegedi földtani iskola második-harmadik generációjának kinevelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Érdekesség, hogy több földtani eredménye a halálát követően jelent meg kollégái jóvoltából, és az általa megkezdett kutatási irányok a mai napig folytatódnak a tanszéken. Az emlékezést követően a tanszékvezető három születésnapot kollégáját köszöntötte. – Múlt nélkül nincs jövő, de a jövő nélkül nem sok értelme lenne a múltnak sem – ezekkel a gondolatokkal vezette fel Sümegi Pál az ünnepi tudományos ülést, ahol fiatal tehetségek mutatták be kutatási eredményeiket.
SZTEinfo – P. M. L.
Fotó: Edelmayer Zsolt
