Bezár

Hírarchívum

Nanométerben a nagy felfedezés

Nanométerben a nagy felfedezés

2014. október 29.

2014. október 28-án Nobel-díjasok a kémiában címmel tartotta meg előadását Erdélyi Miklós az SZTE Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ előadótermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvény egy előadás-sorozat része, melynek célja a Nobel-díjasok és a kutatási területeiken végzett fejlesztéseik, valamint ezen kutatások a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus a 2014-es kémiai Nobel-díjasokról szólt. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan W. Hell kutatók a szuperrezolúciós mikroszkópia terén áttörést jelentő módszerek elméleti alapjainak a kidolgozásáért, valamint a gyakorlati használatok fejlesztésében végzett munkájukért részesültek ebben a kitüntetésben. A díjazott kutatók nevéhez fűződik az úgynevezett „egymolekula-mikroszkópia” metódus, mely az egyes egyedi molekulás fluroeszcens tulajdonságainak megváltoztatásán alapul. Ez az eljárás lehetővé tette mikroszkópikus képfelbontásban a nanométeres tartomány elérését.


– A hagyományos mikroszkópok térbeli feloldásának felsőhatára 200-250 nanométer, melyet a fényelhajlás limitál – magyarázta Erdélyi Miklós. – Tehát ha a mintán olyan struktúra van, amely 200-250 nanométernél finomabb, akkor azt nem lehet optikai mikroszkóppal megvizsgálni – tárta fel a problémát. Elmondása szerint 1873-ban mondtak ki egy diffrakciós törvényt, mely óta hiszik azt, hogy ez jelenti a határt. – A baj, csak az, hogy 200 nanométer alatt kezdődnek a biológiában az érdekes dolgok – hozott föl egy példát a téma egyik problémájának igazolására. – Egy molekulabiológus pedig nyilván molekuláris szinten szeretné a folyamatokat megvizsgálni – folytatta.


Beszélt arról, hogy elsősorban biológusoktól volt nagy igény arra, hogy nagy térbeli felbontású optikai mikroszkópok készüljenek. Az optikai mikroszkópok teszik lehetővé egyedül az élő sejtek és élő szövetek tanulmányozását, mivel az elektronmikroszkópok jóval nagyobb térbeli feloldási képességük ellenére nem alkalmasak élősejtes kísérletekre. Most optikai módszereket ismertek el Nobel-díjjal, melyeknek térbeli feloldása nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos mikroszkópé, vagyis 10-20 nanométeres feloldásra képesek. – A Nobel-díjat magáért azért az elvért adták, amiért létrehoztak egy ilyen mikroszkópot – mesélte Erdélyi Miklós. Hozzátette: nem csodálkozna, ha egy 4-5 év múlva azért kapna valaki egy orvosi Nobel-díjat, mert olyan dolgot fedezett föl, amihez egy ilyen mikroszkópot használt. Véleménye szerint még keresi a helyét a felfedezés, de pár év múlva egy nagyon komoly alkalmazássá válik.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

  • *
    jan
    27
    SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (Szeged, Ady tér 10, 6722)
    11:00 - 12:00
    SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (Szeged, Ady tér 10, 6722)
    11:00 - 12:00
  • *
    jan
    28
    SZTE TIK- József Attila Tanulmányi Információs Központ (Szeged,Ady tér 10.)
    09:00 - 13:00
    SZTE TIK- József Attila Tanulmányi Információs Központ (Szeged,Ady tér 10.)
    09:00 - 13:00
  • *
    jan
    28
    SZTE FOK "B" épület Fehér terem , Szeged Tisza Lajos krt. 83.
    09:00 - 12:00
    SZTE FOK "B" épület Fehér terem , Szeged Tisza Lajos krt. 83.
    09:00 - 12:00
  • *
    jan
    28
    ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet, 6728 Szeged, Wolfgang Sandner utca 3.
    09:00 - 14:00
    ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet, 6728 Szeged, Wolfgang Sandner utca 3.
    09:00 - 14:00

Kapcsolódó hírek