SZTE Info

Nanométerben a nagy felfedezés

2014. október 28-án Nobel-díjasok a kémiában címmel tartotta meg előadását Erdélyi Miklós az SZTE Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ előadótermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvény egy előadás-sorozat része, melynek célja a Nobel-díjasok és a kutatási területeiken végzett fejlesztéseik, valamint ezen kutatások a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus a 2014-es kémiai Nobel-díjasokról szólt. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan W. Hell kutatók a szuperrezolúciós mikroszkópia terén áttörést jelentő módszerek elméleti alapjainak a kidolgozásáért, valamint a gyakorlati használatok fejlesztésében végzett munkájukért részesültek ebben a kitüntetésben. A díjazott kutatók nevéhez fűződik az úgynevezett „egymolekula-mikroszkópia” metódus, mely az egyes egyedi molekulás fluroeszcens tulajdonságainak megváltoztatásán alapul. Ez az eljárás lehetővé tette mikroszkópikus képfelbontásban a nanométeres tartomány elérését.


– A hagyományos mikroszkópok térbeli feloldásának felsőhatára 200-250 nanométer, melyet a fényelhajlás limitál – magyarázta Erdélyi Miklós. – Tehát ha a mintán olyan struktúra van, amely 200-250 nanométernél finomabb, akkor azt nem lehet optikai mikroszkóppal megvizsgálni – tárta fel a problémát. Elmondása szerint 1873-ban mondtak ki egy diffrakciós törvényt, mely óta hiszik azt, hogy ez jelenti a határt. – A baj, csak az, hogy 200 nanométer alatt kezdődnek a biológiában az érdekes dolgok – hozott föl egy példát a téma egyik problémájának igazolására. – Egy molekulabiológus pedig nyilván molekuláris szinten szeretné a folyamatokat megvizsgálni – folytatta.


Beszélt arról, hogy elsősorban biológusoktól volt nagy igény arra, hogy nagy térbeli felbontású optikai mikroszkópok készüljenek. Az optikai mikroszkópok teszik lehetővé egyedül az élő sejtek és élő szövetek tanulmányozását, mivel az elektronmikroszkópok jóval nagyobb térbeli feloldási képességük ellenére nem alkalmasak élősejtes kísérletekre. Most optikai módszereket ismertek el Nobel-díjjal, melyeknek térbeli feloldása nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos mikroszkópé, vagyis 10-20 nanométeres feloldásra képesek. – A Nobel-díjat magáért azért az elvért adták, amiért létrehoztak egy ilyen mikroszkópot – mesélte Erdélyi Miklós. Hozzátette: nem csodálkozna, ha egy 4-5 év múlva azért kapna valaki egy orvosi Nobel-díjat, mert olyan dolgot fedezett föl, amihez egy ilyen mikroszkópot használt. Véleménye szerint még keresi a helyét a felfedezés, de pár év múlva egy nagyon komoly alkalmazássá válik.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.