Modern kormeghatározó laboratóriumok létesültek az SZTE-n

A „Komplex geokronológiai és geofizikai laboratóriumok fejlesztése örökségvédelmi és környezeti vizsgálatok támogatása céljából” (EnviArch) nevű, HURO/1101/126/2.2.1. kódszámú projektet 684 150 eurós főösszeggel 2012. december 1. és 2014. november 30. között valósítja meg a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Nyugati Egyetem az Európai Unió Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogatásával. A fejlesztés keretében 2014. október 31-én nemzetközi szakmai konferenciára került sor az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Sipos György projektvezető, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktusa mutatta be az elért eredményeket.

Európai szinten is jelentős infrastuktúra jött létre

Kiemelte, örökségvédelmi és földtudományi jellegű beruházásokhoz mérten igen jelentősnek számított a közös projekt főösszege, melyből az SZTE 416 800, Temesvár pedig 267 350 eurót használhatott fel. A fejlesztési, kutatási programban 12 szegedi és 7 temesvári kutató vett részt. – Olyan komplex insfrastruktúra létrehozását tűztük ki célul, mely európai szinten is jelentős, és hozzájárul a régió földtudományi, örökségvédelmi jellegű kutatásainak támogatásához. Ennek keretében geokronológiai, azaz kormeghatározáshoz kapcsolódó, illetve sekélygeofizikai műszereket szereztünk be a pályázat során. Az eszközparkot az oktatásban is szeretnénk hasznosítani, ezért különféle programokat szerveztünk hallgatóknak, de a nagyközönséggel is meg kívánjuk ismertetni a műszereket és a vizsgálati módszereket – árulta el Sipos György.

Modern kormeghatározó laboratóriumok létesültek az SZTE-n - GALÉRIA

Új radiokarbon laboratórium Szegeden

A Szegedi Tudományegyetemen jelentős fejlesztést hajtottak végre a projekt keretében: radiokarbon laboratóriumot alakítottak ki a legújabb műszerekkel, elvégezték azok kalibrációját, és mintafeltáró laboratóriumot is létrehoztak. A mérőműszer az USA-ból, a feltáró rendszer Oroszországból származik. Sipos György elmondta, a különleges műszer behelyezése, installációja, kalibrációja hosszú folyamat volt. Már az elhelyezése sem ment könnyen, tekintve, hogy a berendezés több mint egy tonnát nyom.A feltárás folyamata szintén igen komplex, külföldi laborokban tanulták be a szegedi szakemberek. – A radiokarbon módszert szerves anyagok, csont- vagy faszénmaradványok vizsgálatára, tehát régészeti kutatásoknál alkalmazzák előszeretettel. Fejlesztésünk határása a régióban a régészek jobban hozzá tudnak majd férni ezekhez a kutatásokhoz. Emellett víz-kormeghatározásra, hidrodinamikai modellezésre, üzemanyagok vizsgálatára is alkalmas a módszer, tehát környezeti alkalmazásai is jelentősek – fejtette ki a projektvezető. Hozzátette: a szegedi egyetem másik nagy befektetése egy optikai kormeghatározó berendezés vásárlása volt – tulajdonképpen egy korábbi laboratóriumot fejlesztettek tovább. Korszerű műszert szerzett be az SZTE, melynek révén megnövekedett kapacitással és nagyobb pontossággal tudják végezni kutatásaikat az itteni szakemberek. Ezek a típusú vizsgálatok elsősorban üledékek kormeghatározására vagy éppen kerámiák égetési korának meghatározására használatosak, tehát a földtudományt és a régészetet is támogatja ez az innovatív, fejlődő módszer. A modern laboratórium Sipos György reményei szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a szegedi universitas ilyen irányú pozíciói Európában is megerősödjenek. Mindemellett természetesen a hallgatók számára is nagy jelentőséggel bírnak ezek a beruházások, mert ezeknek köszönhetően európai szinten kurrens kutatásokat végezhetnek a Tisza-parti intézményben.

A környezetvédelemben is szerepet kapnak a kutatások

Az együttműködés keretében Szeged szakterülete tehát a kormeghatározás, míg a Temesvári Nyugati Egyetem munkatársai a sekélygeofizikai műszerparkjukat fejlesztették, a sekélygeofizikai kutatásokra specializálódtak. Ezzel a módszerrel lelőhelyfelderítés végezhető, de egyebek mellett szennyeződések kiterjedését is lehet vizsgálni, valamint árvízvédelmi töltések állapotfelvétele is megtörténhet. A projekt során történtek is ilyen jellegű kutatások, melyek eredményeit a temesvári zárókonferencián ismerheti meg a nagyközönség. Ugyanakkor Sipos György megemlítette, a projekt elején Szegeden is komoly sikert értek el a meglévő eszközök geofizikai alkalmazásával. A felsővárosi templomban kimutattak egy kriptát, melyet ennek alapján sikerült feltárni – ez Szeged egyik különleges örökségvédelmi területe lehet, ha sikerül látogathatóvá tenni.

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotók: Balogh Ramóna

Korábban írtuk:

Geokronológiai és geofizikai laboratóriumokat fejlesztett Szeged és Temesvár