Madách Imre emléke előtt tisztelegtek az SZTE polgárai

A Madách Irodalmi Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára és az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma „Emlékülés és kiállítás a 150 esztendeje elhunyt Madách Imre tiszteletére” címmel közös megemlékezést tartott.

Kritikusok a tragédiáról

Az emlékülésen Bárdos József „Kritikus! Igazodj a széljáráshoz” címmel tartott előadásában Madách Imre személyes levelezésén keresztül mutatta be a Tragédia történetét. Madách Imre Az ember tragédiája című dráma kéziratát 1861-ben vitte el Arany Jánosnak, aki a Kisfaludy Társaság tagjai előtt olvasott fel néhány részt a kéziratból. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, hónapokkal később mégis végigolvasta a darabot, és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt. Ezután a mű ismertetése megkezdődött a Szépirodalmi Figyelőben. Az ember tragédiájával szemben az elismerések mellett kritikák is megfogalmazódtak. Arany Szász Károlyt és Gyulai Pált kérte fel, hogy kritikával támogassa a tragédiát. Szász Károly levélben tett javaslatot Madáchnak a javításokra, Gyulai Pál a mű pesszimizmusát bírálta. Arany János jó barátja Csengery Antal publicista sem találta olyan sikeresnek a művet, kritikát nem írt róla. Végül a mű 1883. szeptember 21-én meghozta meg Madách számára a sikert, amikor is színpadra vitték a Nemzeti Színházban – tudtuk meg Bárdos József előadásából.

A bizantinizmus és Az ember tragédiája hetedik színe

Diószegi Szabó Pál történész a hetedik, bizánci színt mutatta be előadásban. Történész szemmel ez két nagy kultúra, a kereszténység és a bizánci birodalom leszereplését mutatja be. A szín vezéreszméi a testvériség és az egyén felszabadításának eszméje. Madách ezt a színt a hatodik rész, a római szín leromlásának illusztrálására használt fel. Ebben a jelenetben a keresztes eszme és a bizánci szellemiség kerül mérlegre, Madách a keresztény eszmét helyezi feljebb. De honnan származhat ez a negatív bizánci kép? Madách Imre Bizáncról alkotott felfogását nagyban befolyásolta a bizantinizmus fogalma, mely szerint Bizáncot a hódolat, a hízelgés, a szolgalelkűség, az erkölcsi romlás jellemzi. Hatással volt rá a 19. század több történészének munkája is, így például Edward Gibbon, Charles Lebeau és Jacob Burckhardt is. Madách a kor irodalmában hangsúlyozott bizánci képet alkalmazta művében – összegezte a történész.

Madách történelmi drámái

Földesy Gabriella a Mária királynő című Madách-dráma történeti hátterét ismertette. Előadásából megtudtuk, hogy Magyarországon a 18. század végén kezdett felerősödni a magyarság tudat, megindultak a nemzeti törekvések. Az 1820-40-es években megjelentek és elterjedtek a kőszínházak, melyek igényt tartottak a magyar történelmi színdarabokra. Ekkor született meg a három nagy nemzeti drámánk is; Katona József Bánk bánja, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve és Madách Imre Az ember tragédiája. A korabeli szerzők kedvelt témái voltak a nemzeti hősök, a hazafiasság és a függetlenség kivívását célzó eszmék. Ilyen légkörben íródott Madách több történelmi témájú drámája is, mint például a Csák végnapjai, a József császár és a Mária királynő is.

Madách Imre emléke előtt tisztelegtek az SZTE polgárai - GALÉRIA

A szegedi szakkollégisták kiállítással emlékeztek Madách Imrére

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma az SZTE valamennyi hallgatója számára pályázatot hirdetett 2014.október 7-i határidővel a 150 éve meghalt Madách Imrére emlékezve. A szakkollégium hallgatói öntevékenységre és önkormányzatiságra épülő tehetséggondozó szervezetként 2014 júliusától működik az SZTE pedagógusképző karán. A SZTE JGYPK különböző intézeteiből 7 műhelyben 60 tagja van, de szakkollégista lehet az SZTE bármely hallgatói státusszal rendelkező hallgatója. A szakkollégium tehetséggondozási képzési programjában felvett hallgatók a választott műhelyekben művészeti igényű kreatív alkotásokat hoznak létre, illetve előadóművészi igényű szereplés formájában vagy művészpedagógiai, művészetelméleti, -közvetítő és -alkalmazó témákban színvonalas alkotásokat vagy tanulmányokat készítenek. A szakkollégium elsősorban olyan képzési kurzusokat működtet, amelyek hiányoznak az egyetemi oktatás kínálatából, illetve olyanokat, amelyek elmélyítik azt. Emellett a hallgatók egyéni kutató- és alkotómunkájának tutori rendszerű támogatásán túl közösségi jellegű tevékenységek szervezését szorgalmazza, valamint a művészeti eseményeken való részvétel lehetőségeit is támogatja.

Az ember tragédiája egyetemista szemmel

A pályázat témája Madách Imre Az ember tragédiája című művének értelmezése volt. Pályázni lehetett művészeti igényű illusztrációval vagy tanulmánnyal. A pályázatra összesen 93 illusztráció és 5 tanulmány érkezett. A Szakkollégium Műhely Védnökei, illetve a Rajz-Művészettörténet Tanszék hattagú oktatói zsűrije a hallgatók anyagából 25 illusztrációt (22 alkotótól) és 3 tanulmányt díjazott. A 22 alkotó részt vehet az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában 2014. október 29-ig megtekinthető „Ahogy a szegedi egyetemisták látják Madách Az ember tragédiája drámai költeményét” című csoportos kiállításon. Műismertetés jelenik meg Ámán Tünde, Kardos Bence, Katona Márk, Kovács Beáta, Mostoha Marcell, Nagy Attila Róbert, Pintér Nikolett, Szepesi Dóra Anna és Volford Viktor alkotásairól a XXII. Madách Szimpózium-kötetben, 2015 áprilisában.

A három tanulmány írója előadhatott a Madách-emlékülésen, valamint az I. és II. helyezett tanulmány megjelenik XXII. Madách Szimpózium-kötetben.

I. helyezett: Nagy Szabina (SZTE JGYPK ének-zene tanár szak, MA)

II. helyezett: Németh Zsófia (SZTE JGYPK rajz-magyar szak)

III. helyezett: Nagy Viktória (SZTE JGYPK televíziós műsorkészítő)

SZTEinfo – Fürész Aliz, Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát