SZTE Info

Geokronológiai és geofizikai laboratóriumokat fejlesztett Szeged és Temesvár

Nemzetközi szakmai konferenciát tartanak 2014. október 31-én 10 órától a Szegedi Tudományegyetemen az SZTE és a Temesvári Nyugati Egyetem „Komplex geokronológiai és geofizikai laboratóriumok fejlesztése örökségvédelmi és környezeti vizsgálatok támogatása céljából” című projektjének keretében. A fejlesztés az Európai Unió Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogatásával valósul meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „Komplex geokronológiai és geofizikai laboratóriumok fejlesztése örökségvédelmi és környezeti vizsgálatok támogatása céljából” (EnviArch) nevű, HURO/1101/126/2.2.1. kódszámú projektet 684 150 eurós főösszeggel 2012. december 1. és 2014. november 30. között valósítja meg a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Nyugati Egyetem. A fejlesztés keretében 2014. október 31-én (pénteken) nemzetközi szakmai konferenciára kerül sor az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken (Szeged, Egyetem u. 2-6., I. emelet). A 9.30-as sajtótájékoztatót 10 órától a délelőtti előadás-sorozat, majd 11.30-tól laborbemutató követi. 12.15-től állófogadást tartanak, majd 13.30-tól 16 óráig tart a délutáni előadás-sorozat.

 

A közös program jelentőségét bizonyítja, hogy a geokronológiai és geofizikai vizsgálatok alkalmazása a környezeti és örökségvédelemi jellegő vizsgálatok során egyre elterjedtebb. Régiónkban is növekvő igény mutatkozik ezen modern technológiák sokrétő felhasználására, hiszen a régészeti feltárásokra egyre kevesebb idő jut, így a gyors felderítés és lelőhelyőlehatárolás jelentősége egyre nagyobb. Mindemellett a geokronológiai és geofizikai vizsgálatok a földtudományok szempontjából is egyedülálló kutatások megalapozását teszik lehetővé.

A projekt fő célja egy olyan kutatási infrastruktúra életre hívása volt, amely számos, elsőorban örökségvédelmi és környezeti/földtudományi célzatú sekély-geofizikai és geokronológiai kutatás hátterét teremti meg. A fejlesztés keretében kialakított geokronológiai laboratóriumnak a Szegedi Tudományegyetem, míg a geofizikai eszközparknak a Temesvári Nyugati Egyetem (Universitatea de Vest din Timisoara) ad otthont. Míg a geofizikai eszközök segítségével a régészeti jelenségek, valamint a földfelszín alatti szennyezések és egyéb környezeti szempontból fontos jelenségek határolhatóak be, addig a geokronológiai módszerekkel a régészeti leletek kora, illetve hosszabb távú környezeti változások üteme (például a múltbeli klíma változásai) vizsgálható. A beszerzett és üzembe helyezett komplex infrastruktúra Európai összehasonlításban is jelentősnek minősül.

 

A projekt során egyébiránt az alábbi fő fejlesztések valósultak meg: 1, radiokarbon kormeghatározó laboratórium kialakítása: mérő és feltáró rendszer, valamint kiegészítő berendezések (faszén, csontok, szerves anyag tartalmú üledékek kormeghatározása), 2, lumineszcens kormeghatározó laboratórium bővítése: már meglévő kapacitások jelentős növelése (kerámiák, üledékek kormeghatározása), 3, geomágneses mérőrendszer (felszínhez közeli mágneses változások érzékelése, lelőhely-felderítése), 4, geolektromos mérırendszer (talaj és üledékek vezetőképességének szelvényezése, rétegtani elemzések), 5, georadar (radar elven alapuló földfelszín alatti térképezés, lelőhely-felderítés, rétegtani vizsgálatok, üregkutatás), 6, mikroszeizmikus mérırendszer (mesterséges rezgéshullámokkal történı felmérések,

rétegtani viszgálatok, felszín alatti objektumok felderítése).

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.