Feltalálók és ösztöndíjasok a Campus Hungary Program vonzásában

Pótfelhívás idén teljesíthető külföldi tanulmányutakra, illetve országhatárokon túli tapasztalatszerzésre és tanulásra ösztönző ösztöndíjak az egyetemi hallgatók és oktatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó adminisztratív személyzet számára – ez a Campus Hungary Program pillanatnyi kínálata.

  Könyv a magyar felsőoktatásról és kutatói teljesítményről

A Szegedi Tudományegyetemen is népszerű, 2012-ben meghirdetett Campus Hungary ösztöndíjforma eredményeit B. Szabó Dezső, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára méltatta. A 2014. október 8-án, a Balassi Intézetben tartott rendezvényen elhangzott köszöntőjében kiemelte a szakmai munka fontosságát, amelynek eredményeként a Campus Hungary Program a hazai ösztöndíj rendszer domináns elemévé vált.

(Ezt bizonyítja az is, hogy a rendezvényen megjelent néhány felsőoktatási intézmény képviselője, így például a Szegedi Tudományegyetem képviseletében a Campus Hungary Program intézményi koordinátora, Balogné Molnár Gabriella, az SZTE Nemzetközi és Mobilitási Iroda vezetője.)

A Campus Hungary Program értékeit jeleníti meg a „ Kreativitás és mobilitás – A magyar felsőoktatás mint országmárka” című kiadvány. A Balassi Intézet gondozásában angol és magyar nyelven megjelentetett könyvnek ott a helye a Magyarországot képviselő diplomaták és a gazdasággal foglalkozó szakemberek könyvespolcán – mondta B. Szabó Dezső. Ezt a magyar tehetségeket, kutatói eredményeket és felsőoktatási intézményeket bemutató kötetet a helyettes államtitkár forradalminak és piaci újdonságnak minősítette.

„Milyen lehetőségeket rejt magában a hazai felsőoktatás? Ezt mutatja be a Kreativitás és mobiltiás című kötet. De nem telefonkönyvszerű listáját adva az intézményeknek, hanem a világot foglalkoztató nagy témakörök szerint rendezve a hazai egyetemi eredményeket” – ajánlotta kiadványukat a döntéshozók figyelmébe is a Balassi Intézet igazgatója. Hatos Pál köszöntőjében elmondta, hogy a víz, a termőföld, a design, az információtechnológia, az ember és a természet, az ember és a társadalom, továbbá a kultúra, a műszaki fejlődés szempontjából rendezték az információkat. Így bizonyítja a kötet, hogy Magyarország képes a tudásexportra a hazai felsőoktatás révén. A tudásüzletben dolgozókat arra ösztönzik, figyelmüket arra hívják fel e könyvvel, hogy érdemes befektetni a magyarországi tudásgazdaságba, vagyis a felsőoktatásba.

(A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eredményei közül is felvillant néhányat a Kreativitás és mobilitás című könyv, amelynek szinte minden fejezetéhez kötődhetne a szegedi tudósok teljesítményéről szóló példa.)

Feltalálók és ösztöndíjasok a Campus Hungary Program vonzásában - GALÉRIA

  Megújult a külföldi „egyetemjárás” hagyománya

A külföldi „egyetemjárás”, a tapasztalatszerzés is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar elméről szólók kreativitást emlegetnek. A peregrináció szép hagyománya a 20. században megtört ugyan Magyarországon, de az országhatárokon túli tapasztalatszerzés lehetősége nőtt hazánk uniós csatlakozása óta. A „magyar mobilitást gazdag történelmi szövete” nélkül „nem jöhetett volna létre a magyar tudományos irodalom, de a műszaki innováció és nyomában az iparosodás sem” – érvelt a Balassi Intézet igazgatója, mikor értékelte a külföldi tanulmányutakra ösztönző pályázati forma, a Campus Hungary Program eddigi eredményeit.

„Megváltozott a magyarok tanulási és munkavállalási lehetősége, hiszen már nem csak az országhatáron, hanem a tágabb schengeni határon belül mozoghatnak” – emlékeztetett Hatos Pál. Szerinte ezzel együtt a mobilitás jellege megváltozott: a külföldi tanulmányok és munkavégzés, a tapasztalatszerzés után van visszaút haza, nem úgy, mint az első világháború vagy az 1956 után külföldre vándorlók számára. Állítása bizonyítására kiemelte: „Németországba 150 ezer új magyar munkavállaló utazott, ugyanakkor onnan 100 ezer magyar hazatért; tavaly több magyar tért haza külföldről, mint az azt megelőző esztendőben. Ezt a fajta mobilitást el kell fogadnunk – mondta a Balassi Intézet igazgatója. – A peregrináció mai formáját a fiataloknak közösségi szinten kell elsajátítaniuk.”

  A Leonar3Do ötlettől a magyar zene adatbázisáig

Zseniális feltalálók, sikeres fejlesztők és Campus Hungary ösztöndíjasok is bemutatkoztak, népszerűsítették a Kreativitás és mobilitás című könyvet a Balassi Intézet Campus Hungary Programjának szakaszzáró rendezvényén.

A térben látást és alkotást támogató Leonar3Do programot a feltaláló Rátai Dániel ajánlotta a kutatók és a gazdaságfejlesztők figyelmébe, mikor elmesélte, hogy az ötlettől kezdve a gazdasági cégalapításon át hogyan jutott el mai sikereiig.

Az emberi tanulásban és döntéshozatalban a tudat és a figyelem szerepét Aczél Balázs pszichológus villantotta föl. Az építészetről mint tudásformáról Szemerey Samu urbanista, a Design Hét nyitókiállításának kurátora ismertette esszéjét. „Világsiker az új típusú fémhab” – állította és bizonyította Babcsán Norbert feltaláló.

A Szegedi Tudományegyetem kezdett kutatásaitól kezdve az idei „Év Példaképe” elismeréséig tartó útját vázolta Letoha Tamás. A „Gyógyíthatatlan kórok ellen küzdenek Szegeden” című előadásában a célzott gyógyszerbevitel terén kezdett munka, a szabadalom, az európai kutatóközpontokkal való együttműködés, a fehérjék jellege, a gyógyszerfejlesztési trendek, a kis biotechnológiai cég versenyelőnyének számító hatékonyság ugyanúgy szóba került, mint a szakértelem fontossága, vagy a bioinformatika jelentősége. A ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór és Parkinson-kór, az idős kori vakság kialakulásának megelőzését a természetes hatóanyagokkal készített élelmiszer-termékek fogyasztásával reméli elérni. Többek között vörös szőlőmag őrleményt tartalmazó élelmiszert, tökmaggal gazdagított kenyeret kínálva reagál Letoha Tamás ma Hippokratésznek, az orvostudomány atyjának ókori felhívására: „Táplálékod legyen a gyógyszered!”

A Spitzbergákon végezett tanulmányútjáról beszámoló Campus Hungary-ösztöndíjas éghajlatkutató, Lehoczky Annamária (ELTE) a jegesmedvék szigetén gyűjtött élményein túl a külföldi egyetemi tapasztalatszerzés mellett is érvelt. Az ifjú magyar „sarkkutató” gondolkodását alapvetően megváltoztatta az angolszász egyetemi világban tapasztal mentalitás és munkamorál, a gyakorlatközpontú képzés, a szaktekintélyek előadásain hallottak, a gazdagon felszerelt könyvtár és a high-tech eszközpark használata. „A multikulturális tanulás élménye szakmailag és emberileg is sokat adott” – mondta a több náció képviselőivel együtt a jeges szigeten eltöltött öt hétről.

Törökországi szakmai gyakorlatáról, az őszi búza szárazságtűréséről beszélt Szilágyi Gergely (DE). Dalos Anna, az MTA Bölcsészettudományi Központ Zenetudományi Intézetének Lendület pályázatosa – a Campus Hungary Program rendezvényének zárásaként – bemutatta eredményét: a 20-21. század komplex adatbázisát.

SZTEinfo – szöveg és fotó: Újszászi Ilona