Felsőoktatási ipari együttműködési központ születik az SZTE tudásbázisán

Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) megalakítását jelentette be a Szegedi Tudományegyetemen 2014. október 3-án Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Azt mondta, a magyar innovációs régóta megoldatlan kulcsproblémáját szeretnék végre rendezni. Míg ugyanis a multinacionális vállalatok és a magyar nagyvállalatok kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységüket tekintve nemzetközi mércével mérve is élen járnak, és a magyar akadémiai-egyetemi szféra kutatói szintén kiemelkedő eredményeket érnek el az új uniós tagállamok szakembereihez viszonyítva, addig a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv) jelentős probléma mutatkozik: ezek innovációs képessége, hajlandósága és erőforrásbázisa messze elmarad a kívánatostól. A magyar kkv-k többsége önállóan képtelen olyan színvonal fejleszteni, mely által megjelenhet a világpiacon, a hazai piac pedig túl szűk, így hosszú távon csakis az erről való kilépés lehet a cél.

A FIEK lehet a magyar Szilícium-völgy

Korányi László az új intézmény kialakításáról a Szegedi Tudományegyetem Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta, a sikeres nemzetközi minták alapján megálmodott FIEK célja, hogy a kutatók és a vállalkozások fizikálisan is egymásra találjanak, a kutatási eredményekből iparilag, kereskedelmileg használható termékek, szolgáltatások jöjjenek létre. Az unió strukturális alapjának forrásaiból Szeged mellett az ország legalább három-négy helyén alakítanának ki ilyen intézményt, amelyben együtt dolgozhatnak az üzleti és a kutatói szféra szakemberei. Itt az adott centrumban érintett egyetemtől üzletfejlesztéssel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tanácsokat is kapnak a gazdaság szereplői annak érdekében, hogy sikeres vállalkozásokat hozhassanak létre. – Nem csak egyirányú utca tehát ez, hiszünk abban, hogy a két világ termékenyítően hat egymásra, a kutatás átveszi az üzletorientált, míg a vállalkozói szféra a kutatás-, fejlesztésorientált szemléletet. Az egyetemek számára bizonyosan előnyös lesz, ha megismerik az iparból származó problémákat, melyek az oktatásba is beépülhetnek – szögezte le, hozzátéve: bízik benne, a FIEK magyar modellje akár olyan sikeres lesz, mint a hosszú évtizedekkel ezelőtt létrehozott Szilícium-völgy, ami egyetemi kutatások kereskedelmi hasznosításából nőtt ki.

Felsőoktatási ipari együttműködési központ születik az SZTE tudásbázisán - GALÉRIA

Célkeresztben az ipari jellegű doktori képzés

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora megerősítette, a magyar kkv-k innovációs hatékonysága a régiós vetélytársaikéhoz képest is eléggé gyenge, aminek egyik legfőbb oka a forráshiány. Éppen ezért üdvözölte, hogy végre születik egy olyan kezdeményezés, mely az érintett vállalkozások innovativitásának növelését tűzte ki célul, illetve támogatja komplex eszközökkel. – Azért is tartom fontosnak a FIEK életre hívását, mert a kkv-k nagy része eddig nem is mert bejönni az egyetemekre, tartottak azok monumentalitásától – árulta el.

A rektor elmondta, az új intézmény Szegeden az európai uniós tudományos nagyberuházásaként épülő ELI-ALPS lézerközpont mellé tervezett tudáspark magjának tekinthető. A központ fontos szerepet tölthet be az oktatásban is, többek között a doktori képzésben, hiszen komoly igény lenne arra, hogy a doktoranduszok olyan problémákon dolgozhassanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az iparhoz. – Magyarországon a doktori képzést a mai napig sokan kizárólag az akadémiai-egyetemi szféra kutatói-oktatói utánpótlásának tekintik, miközben a munkaerőpiac számít ezekre a magasan képzett szakemberekre. Az Egyesült Államokban a doktori fokozattal rendelkezők 60-70 százaléka már a versenyszférában helyezkedik el. Itt az ideje, hogy hazánkban is rendbe tegyük az ipari jellegű doktori képzést, azaz egyre több PhD-hallgató dolgozzon ipari projekteken, és a doktori képzés egyre több végzettet bocsásson ki az iparba – mutatott rá a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő akadémikus. Hozzátette azt is, hogy a magyar gazdaság fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztésre történő összpontosítás.

Sorsdöntő a kkv-k versenyképességének növelése

Az új szolgáltató, innovációs központokról elismerően szólt Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Úgy fogalmazott, rendkívül fontos, hogy a FIEK intézményes módon teremt lehetőséget a kutatói szféra és a gazdaság szereplői közötti találkozásra. A kkv-k szerepének hangsúlyosságát a következő adatokkal húzta alá: Magyarországon a foglalkoztatás több mint 90 százaléka ezekhez kötődik, ugyanakkor a GDP-termelésnek az 50 százalékát sem érik el, ami jelentős lemaradásnak számít más országokhoz képest. A magyar gazdaság teljesítménye szempontjából döntő jelentőségű, milyen eredménnyel szerepelnek a kkv-k a hazai és a nemzetközi piacon, elengedhetetlen ezek versenyképességének növelése. A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok Nemesi Pál véleménye szerint hozzájárulhatnak majd ehhez.

Az eseményen részt vett Kothencz János szegedi polgármesterjelölt is, aki üdvözölte a tervezett fejlesztést, illetve a Szegedi Tudományegyetem részvételét a kezdeményezésben. Mint mondta, Szeged gazdaságának fejlődése és munkaerő-piaci adatok javítása szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az egyetemi tudásbázis segítségével előrelépjenek, bővüljenek a helyi kis- és középvállalkozások.

SZTEinfo – P. M. L.

Fotó: Gajzer Erzsébet