Az egyetemi életvezetési tanácsadó dupla jubileuma

A Diákcentrum Universitas Alapítvány, amely a szegedi egyetemisták mentális egészségének megőrzése iránt elkötelezett, ez évben ünnepli születésének 20. évfordulóját. A szervezet életében egy további jelentős mérföldkő, hogy 10 évvel ezelőtt SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ néven a 12 egyetemi kar központi szolgáltató egységévé vált. Az évfordulók megünneplésére jubileumi ünnepséget szerveztek Diáktanácsadásról felsőfokon (20 éves a felsőoktatási tanácsadás az SZTE-n) címmel, amelyet 2014. október 18-án tartottak meg a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Esélyegyenlőség – Tréningek – Kreatív kör – Kortársak – Tanácsadás – Online Tanácsadás

Két évtizedet összefoglaló kulcsszavak

Esélyegyenlőség, tréningek, kreatív kör, kortársak, tanácsadás, online tanácsadás – ezek mind olyan kulcsszavak, amelyek nemcsak az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 20 éves munkáját jellemzik, hanem az elmúlt két évtized változásait és eredményeit is magukba foglalják.

Az október 18-án megrendezett születésnapi ünnepségre nagy izgalommal készültek a tanácsadó munkatársai, akik mindannyian törekedtek arra, hogy minél szemléletesebben tudják bemutatni az eddigi tevékenységeket és azok megvalósulásának formáit. Éppen ezért az Agórába belépő vendégeket egyfajta időutazás várta: az elmúlt évek programplakátjaiból, molinóiból, a központ tevékenységéről megjelent cikkekből, a központ életét megörökítő fotókból készült montázsok fogadták a látogatókat. Mindenki, aki az elmúlt húsz esztendőben dolgozott a központnál, vagy segítette annak munkáját – alapítók, munkatársak, szakemberek, barátok és támogatók –, részesei volt ezeknek az élményeknek, amelyeket most újra felidézhettek és átélhettek a kiállítás révén.

A rektori vezetés támogatja a tanácsadó munkáját

A résztvevőket Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes köszöntötte. Elmondta: ez a születésnap a Szegedi Tudományegyetem számára is fontos születésnap, mert a központ tevékenysége olyan horizonton mozog, amely az egyetem számára legfontosabb csoportot érinti: a hallgatókat. Nyilván nem érint minden egyes hallgatót a közel 30 ezer főből, de azok számára, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik, a központ megléte kiemelt jelentőséggel bír. A rektorhelyettes rámutatott: az oktatók a munkájuk során szembesülnek azzal, hogy vannak olyan hallgatók, akik segítségre szorulnak, és a tudás megszerzésében az előrehaladásukat az gátolja, hogy olyan problémákkal küzdenek, amiket az oktatóik nem tudnak megoldani, még akkor sem, ha szeretnének segíteni. Karsai Krisztina szerint ezért nagy a felelőssége az oktatói közösségnek is abban, hogy ismerje a központ tevékenységét, és szükség esetén a hallgatók figyelmébe ajánlja. Ezt a fajta gondolkodásmódot az oktatóknak magukévá kell tenni, és érzékenyeknek kell lenniük ezekre a problémákra, a központ tevékenységét támogatni és artikulálni kell. A rektorhelyettes beszéde végén ajándékként nyújtotta át a szervezetnek a rektori vezetés támogatását, ígérve, hogy a központ, még ha sajátos fejlődési úton is ment át az egyetemi struktúrában, a jövőben a támogatásnak semmi híját nem fogja érezni.

Az esélyegyenlőség területén dolgozó csapat

Húsz év – előadásokban összefoglalva

A meghívottak mindannyian valamilyen módon kapcsolatban álltak a tanácsadóval, így egyes előadások személyesek voltak, és ezt a kötődést tükrözték, bizonyították. Ilyen volt például Havancsák Rózsa Mit jelent nekünk a kortárssegítés? Végzett hallgatók visszaemlékezései című előadása és Kuba Péter a Kortárssegítéstől a professzionális segítésig című előadása is.

A tanácsadó megalakulásának kezdeteiről és a húsz éven át átívelő, mai napon jellemző aktualitásokról Szenes Márta, Tajti Péter és Sebő Tamás számoltak be Születéstől a felnőtté válásig: Múlt – Jelen – Jövő című előadásukban.

Szenes Márta szakmai vezető számolt előadását azzal kezdte: a küldetésük, a céljuk húsz év alatt nem változott, nevezetesen, hogy az egyetemista hallgatók mentálhigiénés állapota, státusza minél jobb legyen, hogy a tanulmányaikban hatékonyak legyenek, hogy az életvezetésük a privát életben eredményes legyen, illetve sikeresek legyenek a pályaválasztásban is.

Húsz évvel ezelőtt azért kezdte el ezt a munkát, mert hallgatóként neki egykor nagyon hiányzott egy olyan szervezet a debreceni egyetemen, amely sokszínű személyes segítséget kínál, így akkor döntötte el, hogy létrehoz majd egy egyetemi diákcentrumot. Amikor a központ indult, Szegeden már működött több civil és mentálhigiénés kezdeményezés – felnőtt és tini lelkisegély-szolgálat, drogambulancia –, valamint fővárosi tanácsadó szervezetek is. Ezeken keresztül Szenes Márta sokat tapasztalt és sok gyakorlati, szervezési ismeretet sajátított el annak vonatkozásában, hogy miként érdemes felépíteni egy alulról induló kezdeményezést.

Puskás-Vajda Zsuzsa - A szegedi titok: elkötelezettség és szakmai kiválóság

Mozgalmi jelleg és szakmaiság

Szenes Márta rámutatott: az indulás éve 1994 volt, akkor még mozgalmi jelleggel működött a szervezet, különböző kollégiumokban ügyeltek a tanácsadók, nem volt integrált szakmai kör, és a finanszírozása is elenyésző volt a tevékenységnek. A tanácsadásokhoz, tréningekhez, szakemberek felkészítéséhez financiális támogatásra volt szükség. Már 1995 után megjelentek olyan pályázatok, amelyek támogatást nyújtottak, támogatta őket például a Szerencsejáték Alap és 2000-ben a Soros Alapítvány is. Ekkor jött létre az ETSZK-n is egy másik szervezet olyan vezetővel az élen, aki korábban kortárssegítő volt a Diákcentrumban. Ebben az időszakban már volt a Diákcentrumnak irodája, szakmai vezetője, a szakembereket tudatosan választották, akik nem csupán a pszichológiai tanácsadáshoz értettek, de jó eligazodtak a felsőoktatásban – ez ma is kívánalom. Ekkortól lettek képzett kortárs segítőik, megjelentek a főbb profilok: tanácsadások, tréningek, közösségi mentálhigiénés tevékenység és már a szakmai szupervízió is rendszeressé vált

A második szakaszban a szervezet integrálódott az egyetem struktúrájába, ekkor már megrendelések is érkeztek az egyetemtől a finanszírozás fejében. Szenes Márta kiemelte: ebben a fázisban a felsőoktatás is jelentősen átalakult, „dübörgött” a kreditrendszer, ami azt jelentette, hogy megszűntek a hallgatói csoportok, és lényegesen nagyobb szerepük volt a tanácsadóknak abban, hogy támogatást nyújtsanak a diákoknak. Hiszen a kreditrendszer azt hozta magával, hogy a szakok nagy részénél már nem voltak állandó csoportok és mindenki számára egységes órarend. Azok a természetes védőhálók, amelyek egyébként nagyon komoly mentálhigiénés funkciót töltenek be, a kreditrendszerrel megszűntek.

A központ 2004 óta egyetemi központi egység, minden kar számára elérhető. Az egészségügyi intézményekkel is ekkortól vált szorosabbá a kapcsolatuk, ahogyan a civil szervezetekkel is. Ekkor már az egyetem költségvetéséből finanszírozták a központ tevékenységét, hozzátéve, hogy meglehetősen szerény léptékben.

Egyéni és csoportos tanácsadások

A központ tevékenységrendszerein belül legfontosabb: az egyéni és csoportos tanácsadások, hiszen ez a személyes odafigyelés hiányzik legjobban a felsőoktatás világából. Ezenkívül képzéseket, tréningeket is szerveznek, és nagyon fontos a központ számára a közösségi mentálhigiénés tevékenység. Amióta az egyetem szervezeti egységévé vált a központ, számos olyan rendezvényre kaptak meghívást, ahol ez a feladat erősödhetett, de a központ maga is számos öntevékeny csoportot indít. Ma már angol nyelvű tanácsadást is végeznek a külföldi hallgatók számára.

Az esélyegyenlőségről Szenes Márta röviden megemlítette: 2002 óra létezik az a törvényrendelet, amely figyel arra, hogy a felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő hallgatók alanyi jogon kapjanak tanulmányi és életvezetésüket segítő szolgáltatásokat. Az esélyegyenlőség területén egy Hallgatói Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság (HEBB) működik, a fogyatékossággal élő hallgatók érdekeit képviselve, a központ pedig a hétköznapi szolgáltatásokat szervezi és kivitelezi. A fogyatékos hallgatóknak tárgyi szolgáltatásokat, valamint személyes és online tanácsadást is nyújtanak. Van olyan szolgáltatásuk is, amely szavaknál is személyesebb, így érintéssel társul: mint a masszázs vagy a gyógytorna.

Egy másfél éve futó TÁMOP programnak köszönhetően a központ életében nagyon nagy minőségi változást hozott, hogy személyi segítők komoly képzésben vehetnek részt, folyamatos szupervíziót kapnak. Emellett az egyetemi oktatók is képzésben részesülnek, mert fontos, hogy tudjanak erről a szolgáltatás rendszerről. Esélyegyenlőségi feladat az akadálymentesítés is, a HEBB minden tavasszal belső pályázatot ír ki, hogy az egyes karok a saját oktatási épületeiben tegyenek ebben az ügyben lépéseket. Továbbá nagyon régi terv, hogy egy mikrobuszt vásároljanak, melyet a mozgás- és látássérült hallgatók vehetnek igénybe.

Végül Szenes Márta szerint rendkívül fontos a minőségbiztosítás és visszacsatolás, ezért utánkövető interjúkat készítenek a korábban náluk járt hallgatókkal, és rendszeresen beszámolnak az egyetem vezetésének a munkájukról.

Pszichológiai tanácsadás felsőfokon (A Szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ húsz éve) - könyvbemutató

Pszichológiai tanácsadás – a hallgatók egyre nyitottabbak

A szakmai vezető előadását az irodavezetőé követte: Tajti Péter 2009 óta dolgozik a központban, kortárs segítőként, önkéntesként kezdte, ma irodavezetőként dolgozik. Számára az iroda egyik legmarkánsabb feladata a pszichológiai tanácsadás. Ez azért fontos, mert a hallgatókon nagyon nagy a nyomás a tanulmányi terhek miatt, és azt is látni kell, hogy az egyetemi évek a személyiség formálódásának legmarkánsabb évei. A hallgatókat többnyire hasonló problémák foglalkoztatják: a párkapcsolati konfliktusok, a családi problémák, a szülőkről való leválás, az önálló életkezdés, az új társas kapcsolatok. Ezek a tényezők mind befolyásolják a mindennapok sikerességét. Gyakori problémák még a pályaválasztás, a karrier és a pályaorientáció. Most 12 részállású szakemberrel dolgoznak, a hallgatók öt alkalommal vehetnek igénybe díjmentesen tanácsadást. Tajti Péter hozzátette: ma már több mint 200 hallgatónak segítenek évente, de még most is két-háromhetes várólistájuk van, nehéz megoldani, hogy minél rövidebb legyen a várakozási idő. A hallgatók egyre inkább nyitottá válnak, és ma már külföldi hallgatókat is fogadnak angol nyelvű tanácsadásra.

A kortárs segítők egyébként a hallgatók között is jelen vannak, hiába a jó marketing, ha ők nem segítik a hallgatótársaikat – akiknek egyébként ők tanácsolják sokszor, hogy keressék fel a központot. A sok kreatív ötlet közül Tajti Péter a Panasznapot említette, amit vizsgaidőszakban hirdetnek meg. Itt a hallgatók bármiről beszélhetnek, ami a szívüket nyomja.

A marketingről szólva az irodavezető elmondta, hogy az egyetemi struktúrában már nem csupán szervezetként vannak jelen, hanem saját honlapja is van a központnak. Táblagépről is jól kezelhető optimalizált felületet hoztak létre, és van egy külön menüpont külföldi hallgatóknak is – a cél, hogy elkészüljön az angol nyelvű változat.

Jelenleg fejlesztik, szintén uniós támogatással, az esélyegyenlőséggel foglalkozó SANSZ honlapot, ezt a hallgatói igények tették szükségessé.

Online tanácsadás a Léleknavigátoron

A szervezet harmadik honlapja a Léleknavigátor, amelyen az online tanácsadás működik. Ezt Sebő Tamás pszichológus mutatta be. Ez egy pszichoedukációs oldal, segítséget nyújt abban, hogy hogyan lehet eljutni szakemberhez, ide hallgatók anonim módon is írhatnak levelet. Sebő Tamás a diáktanácsadó legújabb szárnyáról azt mondta: az e-mailen folyó tanácsadásban nyolcan dolgoznak Grezsa Ferenc rendszeres szupervíziója mellett. Havonta 15 új levélíró jelentkezik be hozzájuk, hetenkénti levélváltások történnek a hallgató és a tanácsadó között. Az online tanácsadás előnye főleg a felhasználói oldalról jelentkezik: gyorsan elérhető számítógépen, a tanácsadás anonim, és rögtön ahhoz a szakemberhez tud fordulni, akihez szeretne a hallgató. A tanácsadás intim, elkerülhető a stigmatizálódás és a hosszabb távú elköteleződés is.

Sebő Tamás elmondta: a négy év alatt nagyon sok tapasztalatot szereztek: mivel könnyen és célzottan el lehet érni a tanácsadókat, vannak ventillációszerű levelek, amelyekből gyermekkori traumák, veszteségélmények is felvázolódnak már az első levélben, és vannak olyan levelek is, amelyek kopogtatásszintűek. Sebő Tamás rámutatott: az 1986-ban született Y és az 1996-ban született Z generáció tagjai számára természetes az írásos kommunikáció, és az érzelmeiket is könnyebben fejezik ki így, valamint a kezdeti segítségkérés is könnyebb így számukra. A tanácsadóknak a sorok között kell olvasni, mert nincs nonverbális kommunikáció. A tanácsadók szupervízión vesznek részt, ahol a felmerült eseteket is megbeszélik. Azokat a hallgatókat, akik súlyos problémával fordulnak a tanácsadóhoz, személyes tanácsadásra irányíthatják.

Az előadások sorát Katona Miklós folytatta Védett térből a nyílt munkaerőpiacra, életpálya-tervezési programok a Diákcentrum elmúlt 10 évében címmel, valamint Marunák Mária A digitális generációk tanulási sajátosságai című prezentációjával. A Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szakmai munkáját az országos helyzettel Puskás-Vajda Zsuzsa vetette össze A szegedi titok: elkötelezettség és szakmai kiválóság című előadásában.

A szegedi tanácsadó országosan is példaértékű

Puskás-Vajda Zsuzsa, a FETA elnöke arról beszélt elsőként, hogy 1995 óta működnek közhasznú szervezetként, a felsőoktatás területén dolgozó apró egyesületek szakmai műhelyeként és némi koordinációt is biztosítanak számukra. A tanácsadás protokollját most készítik el az egyes tanácsadó területekre, ebben a munkában Szenes Márta is részt vesz. Puskás-Vajda Zsuzsa méltatta Szenes Márta munkáját: amit a csapatával megcsinált, az az országban egyedi. Továbbá egyedi Szenes Márta elkötelezettsége és szakmai kiválósága, hiszen beleállt ebbe a feladatba és világszámot csinált, sok lelkes és magasan kvalifikált társával együtt. Ez a magyarországi jó gyakorlat arról, hogy hogyan is kell egy ilyen intézményt felépíteni. Az egyéb helyeken az országban az intézményesülés foka messze elmarad a szegeditől, a tanácsadás portfolió is messze nem olyan, mint a szegedi életvezetési tanácsadó központ esetében, és ez az egyetlen olyan szervezet, ahol a szupervíziót is integrálták, nem csupán a minőségbiztosításba, hanem a stábtagok támogatására is.

Filmek és könyvbemutató

Egy hosszabb ebédszünetet követően két kisfilmet is bemutattak a jubileumi program részeként. A filmekben a tanácsadó munkatársai mutatkoztak be: pszichológus, pszichiáter, gyógytornász és mentálhigiénés szakemberek; a jelenlegi és volt kortárssegítők. Egy másik kisfilmben a SANSZ-klub személyi segítőinek rövidebb, de olykor humoros, fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos személyes élményeit és tapasztalatait hallhatták az érdeklődők. Ezt követően Szenes Márta és Pintér Judit Nóra születésnapi kötetének kerekasztal-beszélgetését követhették végig, majd a napot a Kaleidoszkóp Improvizációs Színház zárta.

Ezen a szombati napon a húszéves jubileumi programon generációk találkoztak, váltottak pár szót és ismerkedhettek meg egymással. Fantasztikus élmény lehetett azoknak is végighallgatni az előadásokat, a történeteket, akik egykor mindennek részesei voltak, munkájukkal, tudásukkal alakították a tanácsadó munkáját, tevékenységét, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezet húsz éven át tevékenykedjen az egyetemistákért. Ez a nap tanulsággal szolgált a mostani munkatársaknak is, a fiataloknak: láthatták elődeik eredményeit, megtapasztalhatták, hogy milyen az igazi csapatmunka, hogy milyen mély barátságok szövődtek az elmúlt húsz évben, azzal a tudattal, hogy ez még mind-mind most kezdődik el számukra.

Kaleidoszkóp Improvizációs Színház

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső