Sikeresen zárult az SZTE nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projektje

A záró rendezvényen Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte: a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projekt sok szempontból beleillik az egyetem profiljába. – Örülök annak, hogy ez a projekt az egyetemen belül is számos kutatóhely együttműködését igényli, és hogy stratégiai partnerünk, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont is érdemli részt vállalt a munkában. Úgy gondolom, a szegedi TÁMOP-projektek, köztük a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó program is úgy fogalmazódott meg, hogy a célok a befektetett és elvárható munkával arányban vannak – fogalmazott.

Kónya Zoltán a TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0047 számú, Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok nevű projekt szakmai vezetője összefoglalta a projekt megvalósítását, és értékelte az elért eredményeket.

A Szegedi Tudományegyetem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóival közösen 2012. november elsejével kezdte el azt a kétéves kutatói tevékenységet, melynek célja a felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál fokozása és az intézmények pozíciójának erősítése volt. A nanotechnológiai kutatással foglalkozó projektet a közreműködő szervezet 492 950 000 forint támogatással segítette. A projekt keretében 100 nm alatti méretű részecskéket állítottak elő, modellezték a különböző közegekben való viselkedésüket, és vizsgálták a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat. A projekt komplex módon vizsgálta a nanorendszereket; érintette a környezettechnológia, az anyagtudomány, a biotechnológia, az élettan, az orvosi műszergyártás és a diagnosztika, valamint a gyógyszeripar tudományágait – ismertette Kónya Zoltán. Hozzátette: a kutatásban több mint 200 munkatárs, köztük 50 fiatal kutató dolgozott 20 csoportban, akik több mint 130 publikációt jelentettek meg a kétéves munka során. Ezenfelül a projektben svájci és amerikai kutatókat foglalkoztattak, akik tanácsadással segítették a nemzetközi kutatási trendekhez való közelítést. A támogatásnak köszönhetően a megvalósításban részt vevő munkatársak széles körű nemzetközi kapcsolathálót tudtak kiépíteni a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó szakemberekkel, ezzel elősegítve az intézmények pozíciójának megerősítését nemzetközi színtéren. A kutatások eredményeként új módszert dolgoztak ki a sejtfelületek elektromos töltésének meghatározására, melyre szabadalmi kérelmet nyújtottak be, valamint a világon egyedülálló módon létrehozták a nanoméretű fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságait leíró anyag-könyvtárat. Megkezdődött az adatbázis feltöltése is melybe egyre több és több anyagot viszek fel – emelte ki.

Sikeresen zárult az SZTE nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projektje - GALÉRIA

Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója elmondta: szervezetileg a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont különáll egymástól, de szellemileg összetartozik, a kutatások jelentős részét az egyetemmel közösen végzik a központ szakemberei. A biológiai molekulák és a nanotechnológia kapcsolata szoros, a biológiai egységeket alkotó sejtek természetes nanoszerkezetek. A nanotechnológiai három területen kapcsolódik a biológiához; ezek a nanotechnológiai által megnyíló új lehetőségek a biológiai rendszerek vizsgálatában, a nanotechnológia által nyújtott gyógyászati lehetőségek és a nanotechnológia veszélyei a biológia molekulákban. Ezeket a területeket a központban nagyon nagy intenzitással kutatják egyetemi szakemberekkel közösen, melyhez a TÁMOP pályázat extra lehetőséget nyújtott.

A zárórendezvényen a négy altéma – új funkcionális anyagok keletkezése, detektálás, modellezés, biológiai és környezeti válaszok – vezetői (Pálinkó István, Bozóki Zoltán, Viskolcz Béla és Ormos Pál) szakmai előadáson részletesen ismertették a projektben végzett kutatásokat, azok eredményeit.

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát