A kockázatkerülés és a deficit összefüggéseiről a SZAB-ban

Csillag István közgazdász, gazdasági miniszter, az Óbudai Egyetem docense az SZTE Gazdaságtudományi Kar Kornai János életét és munkásságát bemutató sorozatában vendégeskedett Szegeden, ahol a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottságának meghívására Az örök államháztartási deficit miért hiteles mutatója a magyar társadalom kockázatkerülő, paternalista magatartásának? címmel is előadást tartott.

Néhány hónapja megjelent, a Deficit = a szándékon túli eredmény című könyvének következtetéseit, tanulságait ismertette és részletezte a SZAB-székházban. A kötet a folyamatát írja le, hogy milyen tények járultak hozzá az ország fokozatos gazdasági lecsúszásához. Csillag István az úgynevezett négy csapást nevezte meg ennek okaiként. Első csapásként a világháborúkat és azok gazdasági következményeit említette. Ilyen következmény például a munkát vállalók számának csökkenése, valamint az adózók számának erős megcsappanása a háborúk után. A második csapás a védett piacok megszűnése a trianoni békeszerződés következtében. A harmadik a válság és a devizakorlátozás, a negyedik pedig a tulajdonbiztonság elvesztése.

„Kockázatkerülés, paternalizmus, deficit” – vetítette ki a kulcskifejezéseket Csillag István. Ezek a szavak foglalták össze az előadás lényegét, mely főleg a magyar mentalitásra orientálódott. Generációról generációra öröklődik az a gondolkodásmód, mely nem arra ösztönzi a polgárokat, hogy a munkaerőpiacon érvényesítsék magukat, hanem az államba kapaszkodva próbáljanak érvényre jutni, így aztán végső soron megmarad a deficit, nem növekszik a termelékenység, az egy főre jutó bruttó hazai termék – fejtette ki a közgazdász.

Az előadás végén a résztvevők feltehették kérdéseiket Csillag Istvánnak, és megvitathatták személyes nézőpontjukat a témával kapcsolatban.

SZTEinfo