SZTE Info

Ifjú gitárművész mutatkozott be a Somogyi-könyvtárban

A Közéleti Kávéház programsorozat keretében 2014. március 5-én Ötvös Csilla gitárművésszel és mesterével, Bozóki Andrea DLA adjunktussal beszélgetett Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_2001A Közéleti Kávéház programsorozatban hónapról hónapra bemutatkoznak az SZTE Tehetségpont részeként működő SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségek. A 2014. március 5-i est nyitányaként az ifjú gitárművész, Ötvös Csilla Astor Piazzolla közismert zeneszerző egy tangó szerzeményével köszöntötte a vendégeket.
A kecskeméti születésű tehetség családjában ugyan nincs zenész, ő maga mégis már általános iskolás korában kedvet kapott a muzsikáláshoz. 8 évesen zenei előképzőbe járt, majd annyira megszerette a zene világát, hogy hetedik osztályos korában átjelentkezett a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola szolfézs szakára. Mit is jelent pontosan a szolfézs? – vágott közbe Szalay István. A szolfézs alapvető zenei ismeretekre tanító tantárgy, a zenei írás és olvasás elsajátítását és a kottáról éneklést jelenti – válaszolta Bozóki Andrea.
Ötvös Csilla középiskolai tanulmányai alatt folyamatosan készült az egyetemi felvételi vizsgára, majd a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar hallgatójaként 2009-ben gitártanár, kamaraművész szakon, 2011-ben klasszikus hangszerművész, klasszikus gitárművész szakon diplomázott. 2007-ben Erasmus-ösztöndíjat nyert, így Németországban, a Fachhochschule Osnabrück Institut für Musikpedagogik-Konservatorium intézményében töltött egy szemesztert – tudtuk meg a beszélgetésből.IMG_1994
Az ifjú művész tanulmányai alatt számos zenei megmérettetésen is részt vett, többek között 2006-ban a VII. Belgrádi Nemzetközi Gitárversenyen, 2007-ben a VIII. Szegedi Nemzetközi Gitárfesztiválon, ahol nemcsak zenei tehetségét mutatta meg, hanem a hazai és külföldi művészek által tartott mesterkurzusokon tudását is gyarapította. A versenyeket mindig hosszú felkészülés előzte meg – mondta Ötvös Csilla, hozzáfűzve: a korcsoportok szerinti megmérettetésekre nemcsak a kötelezően előírt darabot kellett megtanulni, hanem egy szabadon választható művet is. A zenei vetélkedések mellett számos hangverseny és koncert is alkalmat adott arra, hogy tehetségét nagyközönség előtt is megmutassa. 2010-ben a VI. Szegedi Művészeti Akadémián, 2011-ben a Filharmónia és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar karácsonyi koncertjén lépett fel, 2011-ben és 2012-ben az SZTE Sófi Alapítványnak köszönhetően a budapesti Művészetek Palotájában adott önálló koncerteket.
IMG_2040Tanára, Bozóki Andrea DLA adjunktus a gitár történetéről beszélt. Maga a hangszer a 11-12. században alakult ki, majd a trubadúrok és minnesängerek virágkorában vált népszerűvé. A 17. század eleji barokk korban az énekes szerepeket színesítették gitárkísérettel, majd a 19. század első felében Bécs vált a gitár fővárosává.
Mi is jelent az, hogy DLA? – kérdezte Szalay István, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja. A DLA az angol „Doctor of Liberal Arts”, a szabad művészetek doktora rövidítése, a PhD-fokozat megfelelője a művészeti képzésben – derült ki Ötvös Csilla mesterének válaszából.
A kellemes hangulatú est végén a közönség tagja is feltehették kérdéseiket.


Gajzer Erzsébet

Fotó: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.