Zászló, meghívók az 1989-es archívumban

1989 egész Európa számára meghatározó év volt. Ez volt az az esztendő, amikor Magyarországon az 1956-os ellenforradalomról hivatalosan is kimondatott, hogy forradalom volt. Újratemették Nagy Imre mártír miniszterelnököt és négy társát, kikiáltották a köztársaságot. Az év őszén a páneurópai piknik rést ütött a vasfüggönyön. Ősszel lebontották a berlini falat, decemberben pedig Romániában tört ki forradalom.

Meghatározó év volt sokak számára – közeli korszak, de ma már történelem. Ennek az évnek az emlékeit gyűjti össze Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma, az Europeana. Kezdeményezésük révén az 1989-es emlékeket gyűjtik össze – a mozgalomhoz csatlakozott az SZTE Klebelsberg Könyvtár is, amely Magyarországon először adott otthont a rendszerváltás személyes emlékeit fogadó gyűjtőnapoknak 2014. május 23-án és 24-én.

Az Europana az idén 25 éve az Európa képét jelentősen megváltoztató forradalmi eseményeknek kíván emléket állítani egy olyan egyedülálló, mindenki számára hozzáférhető archívummal, amely személyes történetekből, fényképekből, videókból és hangfelvételekből áll. Ebbe az archívumba bárki beküldheti saját emlékeit, nem csupán a gyűjtőnapon, hanem a projekt weboldalán keresztül is: www.europeana1989.eu.

A TIK átriumában 2014. május 23-án kiállítással kezdődött a program, „Történelmet csináltunk, rendszerváltás 1989” címmel. A tárlat interaktív módon mutatja be az 1989-es rendszerváltás szegedi, országos és kelet-európai eseményeit dokumentumok, fotók, pártállami emlékek, híradófelvételek, dokumentumfilmek alapján.

A kiállítást rendező Balog Éva elmondta: az 1989-es évben megjelent Délmagyarország napilap minden egyes példányát végignézte, kétszer olvasta át a lapokat. A napilap 1989 első felében még az MSZMP lapja volt, de a könyvtáros határozottan úgy látja: az akkori munkatársak törekedtek arra, hogy tájékoztassák minden eseményről az olvasót. Nem propagandaújságként működött a Csongrád megyei napilap, hanem nyomon követte az eseményeket – és a jó újságírók az idők szavát is. Az akkori cikkek alapján Balog Éva úgy látja: helyi szinten is akartak az emberek változtatni, ez számos cikkből kiderül. A Délmagyarország fejlécében szeptember 15-én már az olvasható, hogy „Politikai napilap”. 1989 Balog Éva szerint azért is volt jelentős, mert tavasszal nagyon sok új könyv megjelent 1956-ról és Nagy Imréről. Október 23-án kikiáltották a köztársaságot, első köztársasági elnökünk Göncz Árpád volt, november 26-án pedig népszavazást tartottak négy nagyon fontos kérdésben, többek között a Munkásőrség feloszlatásról, az MSZMP-vagyon elszámoltatásáról.

Zászló, meghívók az 1989-es archívumban - GALÉRIA

Laczkó Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének vezetője személyes emlékkel érkezett: az archívum részére egy programfüzetet adott át.

– 1989 májusában Bibó-emlékkonferenciát szerveztünk. Diákként vettem részt benne, akkor minden politikai oldal szóba állt egymással – mondta Laczkó Sándor. – Nagyon fontos szegedi esemény volt, ennek a meghívóját és a programját hoztam el az archívum számára.

Az archívumba került román zászló darabja is, Balog József, a kommunikáció tanszék oktatója a forradalom első napján ezt román fiataloktól kapta Nagylakon, amikor Temesvárról jöttek haza.

Király Zoltán újságíró, parlamenti képviselő azt mondta: nagyon munkás időszak volt 1989. Egy évvel korábban 14 képviselőtársával beadta az Alkotmány módosítását célzó törvényjavaslatot, ami a Parlament elé került. Újságíróból lett politikus: ez a saját döntése volt. Elmondta: az újságíró bármennyire független, attól más, mint a sebészprofesszor vagy az acélöntő munkás, hogy neki mindenre van antennája. Érdekli minden, ami a közéletben történik, legyen az akár politika, közügy, vagy egy aprócska dolog valakinek az életében.

A tárlat megnyitását követően a TIK kiállítási terében Zombori Katalin Zászlóbontók című dokumentumfilmjét vetítették, amely az 1989. március 15-i szegedi történéseket ábrázolja. Ezután kerekasztal-beszélgetést rendeztek a huszonöt évvel ezelőtt aktív és vezető szerepet vállaló politikusokkal, közszereplőkkel, például Király Zoltán egykori MDF-es képviselővel, Jankó Attila SZDSZ-alapítóval, Géczi Józseffel, a reformkörök akkori tagjával és Tőkés Rudolf történészprofesszorral. A beszélgetést Pikó András újságíró vezette, aki maga is szervezője volt az egyetemi sztrájkoknak.

Nyemcsok Éva Eső

fotók: Herner Donát