Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Richard Shusterman esztétikai írásaiból összeállított kötetet mutattak be 2014. május 21-én az Auditorium Minimumban. A Szómaesztétika és az élet művészete című könyvet a fordító, Krémer Sándor a Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékének oktatója ismertette, a beszélgetést egykori hallgatója és jelenlegi kollégája, Antoni Rita vezette.
A beszélgetés során a Szegedi Egyetemi Kiadó - JATEPress gondozásában kiadott, a neves pragmatista filozófus műveiből álló gyűjteményt vehette kezébe az olvasó. Krémer Sándor a kötet kapcsán beszélt az író, vagyis Shusterman életrajzáról, olyan adalékokkal gazdagítva a filozófusról kialakult képet, mint például hogy oktatóként sokat ingázott Izrael és Amerika között, valamint hogy fiatal korában az izraeli hírügynökségnél dolgozott.
A fordító kitért továbbá arra, hogy Shusterman kétlakisága miatt szövegei gyakran önreflexívek, nem egy művének az alapja saját identitásának, zsidó létének a boncolgatása. Antoni Rita a kötet felépítéséről, valamint az összeállítást megelőző munkálatokról kérdezte a szerzőt.
A kötetben összesen négy tanulmányt publikáltak, mindegyik tudatos választás eredménye. Krémer Sándor ugyanis azzal a nem titkolt céllal állította össze a gyűjteményt, hogy azt később az oktatásban is felhasználhassa, továbbá pedig hogy izgalmas képet nyújtson a méltatlanul mellőzött filozófus gondolatairól. Az egyik fejezet például az ázsiai ars erotica témakörével foglalkozik. Shustermant olyannyira megihlette egy, a bécsi Szépművészeti Múzeumban kiállított festmény, hogy egy egész tanulmányt szentelt a testiség kérdésének. Krémer Sándor továbbá a kötetbe emelt egy átfogó, a szómaesztétika fejlődésével foglalkozó, valamint egy a Shusterman személyes filozófiai fejlődését megörökítő írást is.
Hogy mi is pontosan a szómaesztétika, arra Krémer Sándor hosszan, példákkal szemléltetve válaszolt. Shusterman alapvetése, hogy az élet maga az erkölcsi művészet. Ebből kiindulva pedig a filozófus több, eddig a filozófia jegyében nem vizsgált elemet is a vizsgálódás tárgyává tett. Így például tanulmányt írt a hiphop zenéről, amiért több kritika is érte, továbbá ő az első filozófus, aki gasztronómiával, biológiával és fizikával is foglalkozik tanulmányaiban. Intellektuális provokatőr, akinek célja nem a polgárpukkasztás, hanem az élet művészetté emelése.
Aki mélyebb betekintést kíván nyerni a szómaesztétikába, mindenképpen látogasson el a Budapesten 2014. június 2-a és 6-a között megrendezendő konferenciára (Esztétikai tapasztalat és szómaesztétika), melyet maga a filozófus, Richard Shusterman fog megnyitni.
Ottroba Anna
