Megkoszorúzták Báthory István, az egyetemalapító mellszobrát

A szegedi univerzitás eszmetörténeti és intézményi gyökere: 1581. május 12., mikor Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és Litvánia nagyhercege Vilnában kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét – emlékeztetett 2014. május 12-én köszöntőjében Pál József. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökségi tagja a szegedi Dóm téri Pantheonban az egyetemalapító mellszobránál rendezett koszorúzási ünnepségen azt is elmondta: hányatott sorsú a Kolozsvárott született, onnan 1919-ben száműzött, Szegeden 1921-ben befogadott universitas.

Boldog és szomorú május 12.

Az egyetemtörténeti kutatása gőzerővel folytatódik. Az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent első kötet folytatásaként az egyetemtörténeti bizottság jelentős dokumentumokra bukkanva szerkeszti az intézmény 1872 és 1919 közötti időszakát feldolgozó második kötetet.

„A boldogság napja május 12., a latinnyelvű alapítólevél 1581. évi kiadásának időpontja. De a szomorúság napja is május 12., ugyanis 1919-ben e napon száműzték Kolozsvárról a magyar egyetemet” – emlékeztetett Pál József.

A Báthory-féle alapító levéllel életre hívott, eredendően jezsuita, két karú egyetemet tekinti szellemi örökösének a mai Szegedi Tudományegyetem – az SZTE Szenátusa 2007-ben hozott döntése értelmében.

Megkoszorúzták Báthory István, az egyetemalapító mellszobrát - GALÉRIA

Miért és hogyan született a kolozsvári akadémia?

Miért és hogyan alakult meg az egyetem Kolozsvárott 1581-ben? A kérdésre Báthory István személyének jelentőségére is utalva válaszolt Marjanucz László. Az SZTE BTK Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéket vezető egyetemi docens, az egyetemtörténeti kötet szerkesztője arra emlékeztetett, hogy a középkori magyar egyetemek „eltűntek”, a maga nemében egyetlen volt az 1581-ben született kolozsvári egyetem. „A reformáció és a katolikus megújulás áramlatába illeszkedett ennek az intézménynek a születése. A politikai széthullás és szellemi megújulás ihlette.”

Miért épp a katolikus Báthory alapított egyetemet? – hangzott a következő kérdés. „Azért, mert Báthory mint Erdély leghatalmasabb és leggazdagabb arisztokrata családjának sarja ragaszkodott hitéhez. A katolikus egyház gyulafehérvári birtokai szekularizálódtak. A harmadik ok, hogy Báthory Istvánt lengyel királlyá választották, ami plusz hatalommal ruházta föl, miközben kivonta magát a protestáns erdélyi rendiség befolyása alól. Tehát Báthory szabadon tudott cselekedni” – magyarázta a történész, milyen körülmények összejátszása tette lehetővé, hogy az egyetemalapítás gondolatából tett váljon.

„A jezsuiták a kor legmagasabb szellemi színvonalán állva tanultak a múltból és az egyházat meg akarták újítani, de nem a prédikálásban, hanem az ifjúság képzésében. Ez tette alkalmassá a jezsuitákat arra, hogy őket Báthory Erdélybe hívja, és egyetem alapításával bízza meg” – fogalmazott Marjanucz László, aki az egyetemalapítás korábban elkezdett folyamata megkoronázásaként, hivatalos megerősítésének dátumának tekinti 1581. május 12. napját

Mi indokolta az egyetemalapítást? „Báthory a magyar honnak akart felsőfokú oktatási képzést adni, miközben az erős protestáns vonallal szemben a katolikusságot is erősítette. Ugyanakkor a világi képzés szolgálatába kívánta állítani a jezsuiták segítségével az egyetemet, ahonnan az állam ügyeit intéző tanult szakemberek kerülnek ki. Továbbá: az egyetemi ranghoz szükséges feltételekkel és kiváltságokkal ruházta föl ezt az intézményt. Ezzel a kolozsvári akadémiát, vagyis egyetemet Európa más, hasonló intézményeivel egyenrangú feltételek közé helyezte. Ezt fejezte ki például a tudományos címek adományozásának joga, valamint a tanári kar. Mert az egyetemet a professzori kar teszi azzá, ami – vallotta Báthory. Kolozsvárra hívta Európa legnevesebb professzorait, akiknek ellátására hat falu, vagyis birtok jövedelmét adta az egyetem gazdasági bázisául. Így az egyetemi élet gazdasági, személyi, tantárgyi, oktatási és tudományos feltételeit egyszerre biztosította Báthory István. Ezért tekinthető egyetemnek a Báthory-féle alapítás, és a kolozsvári hagyományt átmentve Szeged örökségének” – zárta egyetemtörténeti összefoglalóját Marjanucz László

Az emlékezés virágai

A latin nyelvű alapítólevél kiadásának évfordulóra idén is együtt emlékezett az SZTE, a Magyar Tudományos Akadémiai Szegedi Akadémiai Bizottsága. Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a marosvásárhelyi egyetem orvostudományi karával is szoros az SZTZE és a SZAB együttműködése.

A Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemen 1921. október 9-én kezdődött meg az oktatás.

2014. május 12-én 13 óra 30 perckor Szegeden a Dóm téri Pantheonban a szegedi egyetem alapításának 433. évfordulója alkalmából koszorút helyezett el az egyetemalapító Báthory István mellszobránál a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága. Pál József, Marjanucz László, továbbá Molnár József orvosprofesszor, az egyetemtörténeti bizottság tagja, Hannus István vegyészprofesszor, illetve Vajda Tamás, az Egyetemi Levéltár vezetője helyezte el a szegedi Báthory-napi koszorúzási ünnepségen az emlékezés virágait.

SZTEinfo – szöveg: Ú. I.

fotók: Üllei Kovács László