A kínai operáról és a családon belüli erőszakról szólt a Science Café

Elsőként Kalmár Zoltán, az SZTE ZMK Zeneművészeti Kar tanszéki főelőadója tartotta meg az előadását A kínai opera címmel. Ezt követően Visontai-Szabó Katalin, az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék tudományos munkatársa vezette be a hallgatókat a szakterületébe A családon belüli erőszak címmel.

A kínai opera

Kalmár Zoltán az előadása bevezetőjében elmondta, hogy mindenkit ösztönöz tanulmányai kínai kapcsolódású perspektíváinak vizsgálatára, hiszen egyre inkább erősödik a magyar–kínai kapcsolat jelentősége. Gyakorlatilag egy ilyen döntést prezentált az előadó, amikor elkezdett foglalkozni a kínai opera világával.

Kalmár Zoltán elsőként történelmileg helyezte el az opera műfajának kialakulását és fejlődését Kína világában. Nagyon sokrétű formai és tartalmi változásokon esett át ez a fajta előadásmód. A pekingi opera, mely manapság talán a legelterjedtebb válfaj, a 19. századra érte el végső formáját. A színdarab nagyon sokrétű alkotás. Fontos szerepet kap a zene, az ének, a pantomim, a tánc és az akrobatikus elemek is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Az opera Kínában a kezdeti időkben csak a császárok és a magasabb presztízsű társadalmi rétegek számára volt elérhető. Később az utazó társulatok terjesztették el a műfajt. A feldolgozott témákat kezdetben nem korlátozták, de 1949-től, a kommunista párt hatalomátvételétől nyolc mintaoperára szűkült az előadható darabok száma. Ezeket a művek a politikai nézetnek rendelik alá, a dolgozók és katonák igényeit kell szolgálniuk.

A tradicionális pekingi operára jellemző, hogy kevés díszlet elemekkel dolgoznak. Ennek ellensúlyozására a használati eszközök kontextusteremtő hatással bírnak. Például az evező csónakot szimbolizál, a korbács lovat, valamint a gyertya az éjszakát jelenti.

További érdekesség az arcfestés jelentősége. Ezzel az eszközzel fejezik ki a szereplő jellemét. A piros szín becsületet, a fekete megvesztegethetetlenséget szimbolizálja, valamint fehér színnel jelölik a bűnösöket. Minden elemnek külön fontossága van ebben a műfajban.

Az előadás végén Kalmár Zoltán még egyszer hangsúlyozta a kínai kultúra megismerésének fontosságát, így adva keretet a beszédének.

A családon belüli erőszak

A második előadásban Visontai-Szabó Katalin tárta a hallgatóság elé a családon belüli erőszak pszichológiai és jogi aspektusait.

Bevezetőként általános jelleggel beszélt az előadó a jelenségről. Elmondta, hogy a ciklikusság jellemzi ezt a fajta viselkedést, és három formája létezik, a házastárs ellen, a gyermek ellen és egy idős családtag ellen elkövetett erőszakos cselekedet. Továbbá kiemelte azokat a tényezőket, melyek növelhetik ennek a jelenségnek az előfordulási valószínűségét. Ezek a szociokulturális hagyományok, az alkoholfogyasztás, az erőszakos előélet, durva akciófilmek és számítógépes játékok, valamint egyes személyiségjegyek például az autoriter vagy a nárcisztikus személyiségeknél. Érdekességnek gondolhatjuk, hogy nem függ a szocioökonómiai státusztól, valamint az iskolázottságtól.

A családon belüli erőszaknak négy megjelenési formája van: a fizikai, a pszichikai, a szexuális és az elhanyagolás.

Az előadás további részében Visontai-Szabó Katalin ezeket a megjelenési formák részleteit tárta a hallgatóság elé. Ezek a témák rendkívül megrettentőek, de sokszor elgondolkodtató tényeket is tartalmaznak. Például a gyermekbántalmazási eseteket 90%-ban a szülő követi el, ráadásul 68%-ban az anya. A bántalmazásra vezető ok lehet a frusztráció levezetése, avagy az a felfogás, hogy a verés a nevelés része. A bántalmazott házastárs esetében sem általában a másik félre haragos az elkövető, hanem a stresszt, frusztrációt vezeti le ilyen módon. Ezen viselkedésformáknak azonban súlyos következményeik vannak, különös tekintettel a gyermekek körében. Kiválthatnak személyiségbomlást, agressziót, ingerlékenységet vagy gyűlölködést.

A pszichikai erőszak is rendkívül súlyos hatással lehet a gyermekekre. Az egész életüket befolyásolhatják az ilyen viselkedésformák. A gyermek csak azzal a szeretettel tudja szeretni önmagát, amivel őt is szerették. A házastárssal szembeni pszichikai erőszak esetében a fizikai inkább a férfiakra jellemző, addig a pszichikai erőszak inkább a nők eszköztárába tartozik. Célja az önbizalom, önértékelés lerombolása.

Szexuális erőszakos cselekményt meglepő módon 75%-ban az áldozat egy családtagja, ismerőse követ el. Ezen esetek számai napjainkba növekedést mutatnak, de ez remélhetően nem a valódi erőszakos cselekmény számának a növekedését jelenti, hanem az esetek egyre gyakoribb nyilvánosságra kerülését. Ezen erőszakos cselekedetek is rendkívül káros hatással lesznek az áldozatokra. A bántalmazottak a későbbiekben aszexuálissá vagy prostituáltá válhatnak, illetve alkalmatlanok lesznek az anyai szerep betöltésére.

Az elhanyagolásnak is súlyos következményei lehetnek, főleg csecsemőkorban, ilyenkor az áldozat teljesen apatikussá válik.

Az előadás végén Visontai-Szabó Katalin kitért a jogi szabályozás jellemzőire is. Magyarországhoz képest az USA-ban és Ausztriában sokkal előrehaladottabb a problémával való foglalkozás. Magyarországon 2012-ben foglalták bele a büntető törvénykönyvbe a családon belüli erőszakra vonatkozó jogszabályokat. Az igazi elmaradásunk viszont a támogatói hálózat kiépítésében nyilvánul meg – összegzett.

Czakó Balázs