SZTE Info

A kínai operáról és a családon belüli erőszakról szólt a Science Café

Az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozata, a Science Café 2014. május 8-i alkalmán a megszokott módon két előadó lépett a képzeletbeli katedrára.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Elsőként Kalmár Zoltán, az SZTE ZMK Zeneművészeti Kar tanszéki főelőadója tartotta meg az előadását A kínai opera címmel. Ezt követően Visontai-Szabó Katalin, az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék tudományos munkatársa vezette be a hallgatókat a szakterületébe A családon belüli erőszak címmel.

 

A kínai opera

 

Kalmár Zoltán az előadása bevezetőjében elmondta, hogy mindenkit ösztönöz tanulmányai kínai kapcsolódású perspektíváinak vizsgálatára, hiszen egyre inkább erősödik a magyar–kínai kapcsolat jelentősége. Gyakorlatilag egy ilyen döntést prezentált az előadó, amikor elkezdett foglalkozni a kínai opera világával.

Kalmár Zoltán elsőként történelmileg helyezte el az opera műfajának kialakulását és fejlődését Kína világában. Nagyon sokrétű formai és tartalmi változásokon esett át ez a fajta előadásmód. A pekingi opera, mely manapság talán a legelterjedtebb válfaj, a 19. századra érte el végső formáját. A színdarab nagyon sokrétű alkotás. Fontos szerepet kap a zene, az ének, a pantomim, a tánc és az akrobatikus elemek is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Az opera Kínában a kezdeti időkben csak a császárok és a magasabb presztízsű társadalmi rétegek számára volt elérhető. Később az utazó társulatok terjesztették el a műfajt. A feldolgozott témákat kezdetben nem korlátozták, de 1949-től, a kommunista párt hatalomátvételétől nyolc mintaoperára szűkült az előadható darabok száma. Ezeket a művek a politikai nézetnek rendelik alá, a dolgozók és katonák igényeit kell szolgálniuk.

A tradicionális pekingi operára jellemző, hogy kevés díszlet elemekkel dolgoznak. Ennek ellensúlyozására a használati eszközök kontextusteremtő hatással bírnak. Például az evező csónakot szimbolizál, a korbács lovat, valamint a gyertya az éjszakát jelenti.

További érdekesség az arcfestés jelentősége. Ezzel az eszközzel fejezik ki a szereplő jellemét. A piros szín becsületet, a fekete megvesztegethetetlenséget szimbolizálja, valamint fehér színnel jelölik a bűnösöket. Minden elemnek külön fontossága van ebben a műfajban.

Az előadás végén Kalmár Zoltán még egyszer hangsúlyozta a kínai kultúra megismerésének fontosságát, így adva keretet a beszédének.

 

A családon belüli erőszak

 

A második előadásban Visontai-Szabó Katalin tárta a hallgatóság elé a családon belüli erőszak pszichológiai és jogi aspektusait.

Bevezetőként általános jelleggel beszélt az előadó a jelenségről. Elmondta, hogy a ciklikusság jellemzi ezt a fajta viselkedést, és három formája létezik, a házastárs ellen, a gyermek ellen és egy idős családtag ellen elkövetett erőszakos cselekedet. Továbbá kiemelte azokat a tényezőket, melyek növelhetik ennek a jelenségnek az előfordulási valószínűségét. Ezek a szociokulturális hagyományok, az alkoholfogyasztás, az erőszakos előélet, durva akciófilmek és számítógépes játékok, valamint egyes személyiségjegyek például az autoriter vagy a nárcisztikus személyiségeknél. Érdekességnek gondolhatjuk, hogy nem függ a szocioökonómiai státusztól, valamint az iskolázottságtól.

A családon belüli erőszaknak négy megjelenési formája van: a fizikai, a pszichikai, a szexuális és az elhanyagolás.

Az előadás további részében Visontai-Szabó Katalin ezeket a megjelenési formák részleteit tárta a hallgatóság elé. Ezek a témák rendkívül megrettentőek, de sokszor elgondolkodtató tényeket is tartalmaznak. Például a gyermekbántalmazási eseteket 90%-ban a szülő követi el, ráadásul 68%-ban az anya. A bántalmazásra vezető ok lehet a frusztráció levezetése, avagy az a felfogás, hogy a verés a nevelés része. A bántalmazott házastárs esetében sem általában a másik félre haragos az elkövető, hanem a stresszt, frusztrációt vezeti le ilyen módon. Ezen viselkedésformáknak azonban súlyos következményeik vannak, különös tekintettel a gyermekek körében. Kiválthatnak személyiségbomlást, agressziót, ingerlékenységet vagy gyűlölködést.

A pszichikai erőszak is rendkívül súlyos hatással lehet a gyermekekre. Az egész életüket befolyásolhatják az ilyen viselkedésformák. A gyermek csak azzal a szeretettel tudja szeretni önmagát, amivel őt is szerették. A házastárssal szembeni pszichikai erőszak esetében a fizikai inkább a férfiakra jellemző, addig a pszichikai erőszak inkább a nők eszköztárába tartozik. Célja az önbizalom, önértékelés lerombolása.

Szexuális erőszakos cselekményt meglepő módon 75%-ban az áldozat egy családtagja, ismerőse követ el. Ezen esetek számai napjainkba növekedést mutatnak, de ez remélhetően nem a valódi erőszakos cselekmény számának a növekedését jelenti, hanem az esetek egyre gyakoribb nyilvánosságra kerülését. Ezen erőszakos cselekedetek is rendkívül káros hatással lesznek az áldozatokra. A bántalmazottak a későbbiekben aszexuálissá vagy prostituáltá válhatnak, illetve alkalmatlanok lesznek az anyai szerep betöltésére.

Az elhanyagolásnak is súlyos következményei lehetnek, főleg csecsemőkorban, ilyenkor az áldozat teljesen apatikussá válik.

Az előadás végén Visontai-Szabó Katalin kitért a jogi szabályozás jellemzőire is. Magyarországhoz képest az USA-ban és Ausztriában sokkal előrehaladottabb a problémával való foglalkozás. Magyarországon 2012-ben foglalták bele a büntető törvénykönyvbe a családon belüli erőszakra vonatkozó jogszabályokat. Az igazi elmaradásunk viszont a támogatói hálózat kiépítésében nyilvánul meg – összegzett.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00