SZTE Info

Heller Ágnes Szegeden: A jó intuíció a bizalom kulcsa

Folytatódott a tizenharmadik „Lábjegyzetek Platónhoz” című konferencia. A második nap, 2014. május 16-én Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus is előadást tartott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A második napjához érkezezett a Szegeden a Magyar Filozófiai Társaság, az SZTE BTK Filozófia Tanszék, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelmélet Gyűjtemény és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében évente megtartott „Lábjegyzetek Platónhoz” filozófiai konferencia, amely idén a bizalom témakörét járta körül. A pénteki nyitóelőadást Heller Ágnes tartotta, Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, az ELTE egyetemi tanára, az MTA rendes tagja, kinek kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései.

A beszéde elején Heller Ágnes felelevenítette néhány fiatalkori gondolatát és tételét a bizalommal kapcsolatban, megvizsgálva, hogy vajon ma érvényesnek tekinthetőek-e. Ezek közt szerepelt az is, miszerint a hit és a bizalom a legbiztosabb tudással áll kapcsolatban. Az előadó ma már úgy gondolta, hogy a hit és a bizalom fogalmai nem cserélhetőek fel. – Hihetek egy orvos tanácsában a felírt gyógyszert illetően, viszont az orvosban mint szakemberben bízom – mondta példaként. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a bizalom nem a tudásról, hanem a másik ember személyiségének megítéléséről szól.

A bizalom ebből a szempontból mindig kontextuális, helyzetfüggő lesz, és az ember emiatt folyamatosan változtatja bizalmasainak körét. Viszont a bizalom formái személyenként megoszlanak, hisz lehet, hogy nem bízunk egy barátunk pontosságában, ám hűsége megkérdőjelezhetetlen számunkra. Heller Ágnes mindebből fakadóan a jó ítélőképességet nevezte meg a bizalom gyakorlójának fő eszközeként. – A bizalom szorosan összefonódik a biztonsággal. ezért egy bizalmas emberben csalódni, legyen az barát vagy családtag, az egyik legnagyobb traumának számít – mondta Heller Ágnes.

Mindezekből az előadó végül arra jutott, hogy meg kell cáfolnia saját ifjúkori gondolatait, ugyanis a bizalom nem a tudáson, hanem az ítélőképességen alapul, tehát a tapasztalatok és azok feldolgozása számít. Ahhoz, hogy valakiben bízhassunk, jó intuícióra és emberismeretre kell támaszkodnunk. Azonban ez sem óv meg bennünket a rossz döntésektől. Heller Ágnes erre Shakespeare drámáit hozta fel, ahol mindig a legintelligensebb hős bírt a legjobb emberismerettel, ám ennek ellenére is megesett velük, hogy tévedtek. A bizalom témakörében tehát kijelenthető, hogy nincs abszolút bizonyosság.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.