SZTE Info

Glattfelder és az egyetem – kiállítás a TIK-ben

Az SZTE TIK átriumában nyílik tárlat 2014. május 13-án Glattfelder Gyula egyetemmel kapcsolatos püspöki munkássága címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

80 éve avatták a szegedi egyetem díszdoktorává Glattfelder Gyula csanádi püspököt. A jubileum alkalmából közösen dolgozta föl az SZTE Klebelsberg Könyvtár, az Egyetemi Levéltár és a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár Glattfelder Gyula egyetemmel kapcsolatos püspöki munkássága dokumentumait. 2014. május 13-án, kedden 15 órakor az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában nyílik a főpásztor életéből kevéssé ismert tényeket is felszínre hozó tárlat. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond: Keveházi Katalin főigazgató. A Glattfelder-tárlatot az érdeklődők figyelmébe ajánlja: Szabó Gábor rektor és Kiss-Rigó László megyéspüspök.

 

Dr. moóri Glattfelder Gyula a Csanádi Egyházmegye karizmatikus püspöke volt 1911-1943 között. A trianoni békeszerződés után is Temesvárott maradt. Ám a feszült politikai helyzet miatt 1923. február 17-én az Apostoli Szentszék új csanádi püspöki székhelyként Szegedet jelölte ki. A püspök 1923. március 25-én jött Szegedre, ahol intézmények sorát hozta létre, hogy Szeged valódi egyházmegyei székhelyként működhessen. Az újszegedi Szent Imre kollégiumot 1926-ban alapította meg. Glattfelder püspök és Klebesberg kultuszminiszter együttműködéseként megépült a szegedi Fogadalmi templom, amelyet 1930. október 24-én szenteltek fel. Ekkora épület fel a püspöki hivatal székháza, a papi szeminárium, a Hittudományi Főiskola, valamint 80 egyetemistának a Szent Imre Kollégium. Püspökként a szegedi diákegyesületeket, a Délvidéki Ifjúság című diáklap megjelenését, és a szegedi egyetemi diákegyesület történetét földolgozó monográfia megjelenését is támogatta. „A szegedi egyetem valóban nem is sejti azt, hogy mit köszönhet Csanád püspökének” – írta Szily Kálmán államtitkár 1933-ban.

 

Glattfelder püspök megkülönböztetett figyelmet fordított az egyetemi ifjúságra: négy katolikus egyetemi kollégiumot alapított és működtetett (Buda, Pest, Sopron, Szeged), rendszeresen tartott lelkigyakorlatokat az ifjúság számára, különféle katolikus diákszervezetek patrónusa volt. Glattfelder püspököt a szegedi (1934. február 9-én), majd a budapesti egyetem is díszdoktorává avatta.

„Az egyetem az egész nemzetért, az egész emberi társadalom nagy érdekeiért és eszméiért él és működik” – írta 1934-ben.

A város fejlesztéséért 1935. május 13-án Szeged díszpolgárává választották Glattfelder Gyulát.

 

A főpásztornak a szegedi egyetemhez kötődő kapcsolatait földolgozó kiállítást rendezte: Szaplonczay Miklósné, Gausz Ildikó és Vajda Tamás.


Glattfelder-plakat

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.