SZTE Info

Balzsamozott krokodilok és ősi gyógyászat a Fekete Házban

2014. május 9-én megnyitotta kapuit a Fekete Ház egyiptomi kiállítása. A megnyitón egzotikus tánc és részletes bemutató várta az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Második felvonásához érkezett „A fáraók Egyiptoma” című szegedi kiállítássorozat, melynek keretein belül a Móra Ferenc Múzeum három helyszínen rendez tárlatot az egyiptomi kultúra jegyében. A május 9-én a Fekete Házban megnyitott kiállítás „Az egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” címet viseli, és ehhez hűen a mumifikálás, orvoslás és írás titkait ismerhetik meg a látogatók.

Az ünnepélyes megnyitón egzotikus „ízisz szárnyas” táncbemutató fogadta az egybegyűlteket. Ezt követően Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója mondott beszédet, melyben elmondta, hogy az egyiptomi tematikájú kiállítássorozat nemcsak a múzeum új irányvonalát képviseli, de egyben az elmúlt idők legnagyobb vállalkozása is egyben. A szervezők és a munkában részt vevők egyik fő célkitűzése így nem csak az ókori egyiptomi élet tudományos bemutatása volt, hanem a korabeli világ hangulatának a megidézése is. – Szerettük volna, hogy az emberek itt Szegeden is azt érezhessék, Egyiptomban vannak – mondta Fogas Ottó.

Naglaa Naguib, az Egyiptomi Nagykövetség helyettes nagykövete személyesen is köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a kiállítás megvalósításában. – A mondás úgy tartja: az emberek nagy dolgokra képesek – ez a kiállítás is ezt bizonyítja – méltatta az egyiptomi kultúra csodáit látogatói elé táró tárlatot. – Remélem, hogy egyszer minden magyar városban lesz egy kis darab Egyiptomból – osztotta meg az álmát a jelenlévőkkel a diplomata. A szót ezt követően Kozma József szegedi önkormányzati képviselője vette át a szót, kiemelve annak nagyszerűségét, hogy a szegedieknek lehetőségük nyílt megismerni az egyiptomi kultúrát anélkül, hogy el kelljen utazniuk. – Ha az ember elmegy Egyiptomba, a nagy rohanásban sokszor nincs módja a kulturális elmélyülésre. Ám itthon erre hat hónapnyi idő áll a rendelkezésre – mondta Kozma József, és hozzátette: a múzeumok és könyvtárak alkalmat nyújtanak arra, hogy szembesüljünk a múlttal és a kultúrával.

A frissen nyílt kiállítás falain belül az érdeklődők megtekinthetnek többek közt egy kétezer éves férfimúmiát, amely sokáig Almásy gróf magángyűjteményét gazdagította, több bebalzsamozott krokodilt, a korabeli orvoslás mágikus és tudományos gyakorlatát, továbbá több hieroglifákkal díszített papirusztekercset is.

„Az egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” című tárlat 2014. december 16-áig tekinthető meg a Fekete Házban (Roosevelt tér 1-3). A kiállítássorozat első helyszíne a Kass Galériában található, míg a harmadik, záró fejezetre a Móra Ferenc Múzeumban kerül sor, ezt 2014. június 21-én nyitják meg.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00