Hárommilliárd forintot költhet a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az SZTE, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja az élettudományi oktatás korszerűsítésére, képzőhelyeik nemzetközi versenyképességének erősítésére a következő másfél évben. A projektnyitót Pécsett tartották.
2011 decemberében fogadta el a Parlament a felsőoktatási törvényt. Ennek két prioritására válaszul írták ki a pályázatot. Az egyik az, hogy felsőoktatás újradiverzifikálása jegyében a különböző szintek a nekik megfelelő szinvonalú oktatást a lehető legversenyképesebb formában tudják nyújtani. A másik prioritás az úgynevezett kapacitásfölösleg kezelése, aminek fő módszere, hogy a magyar ajkú hallgatóságon túl külföldi fiatalokat is célszerű a hazai felsőoktatási intézményekbe vonzani. Ezért 2012 tavaszán-nyarán a leginkább versenyképes ágazatok integrációját állították középpontba a pályázatok – a gépjárműfejlesztéstől kezdve a zöldtechnológián és lézertechnikán át egészen az informatikáig és az egészségügyig.
„Az egészségügyi ágazatban a felsőoktatás integrációja azt jelenti, hogy a három nagy vidéki képzőbázis, vagyis a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetem összefog, és amit közösen meg lehet, azt ilyen formában oldják meg, miközben egymásnak átadják a jó tapasztalatokat” – jellemezte a projekt előzményét Dux László. Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére című pályázat szegedi szakmai vezetője hozzátette: „Sikerágazat a hazai egészségügyi oktatás, ezt látja a nemzetközi felsőoktatási piac vonzónak. Ugyanakkor nagy a verseny: a képzés színvonalát, a szolgáltatásokat, a hallgatóbarát infrastruktúrát, a sportolási lehetőségeket vetik össze a külföldi hallgatók, mikor arról döntenek, hol folytatják tanulmányaikat” – fogalmazott Dux professzor. E szempontokat tette mérlegre a magyar kormány, mikor integrációs pályázatot írt ki, aminek eredményét idén április 22-én hirdették ki.
„Közös és korszerű tananyagfejlesztés, ennek elektronikus és más adathordozókon való közzététele” – említett példát a szegedi professzor a 3 hazai orvosképző hely együttműködési lehetőségére. Hat témakörben hangolják össze lépéseiket a 3 egyetem érintett karai. A Szegedi Tudományegyetem koordinálja a gyógyszerészképzést és a sürgősségi betegellátáshoz kötődő oktatást. A kardiológiai és neurológiai tananyag összefésülését a debreceni egyetem végzi, míg az egészségügyi főiskolai képzést és a manuális, vagyis műtéti szakmák oktatásának megújítását a pécsi egyetem „vezényli”. Tehát egyetemenként 2-2 témakört koordinálnak a partnerek. A pályázat lezárásáig közös tananyagok születnek, melyeket az azt követő 5 esztendőben folyamatosan korszerűsíteni szükséges, illetve hozzáférhetővé kell tenni. Így aztán e munka gyümölcsét a Semmelweis egyetem hallgatói is élvezhetik.
„A molekuláris medicina gyakorlat-orientált képzést tekinti az SZTE saját prioritásának” – hangsúlyozta Dux László. Ezért „vitte magával” a szegedi egyetem konzorciumi partnerként az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot. „A szegedi témák olyan kurrens területek, melyek több diszciplínát is lefednek, melyek „hasító élei” az orvostudomány fejlődésének” – fogalmazott a nagyszabású pályázat szegedi szakmai vezetője, aki példaként említette az immunológiát, az őssejt-terápiát, a gyógyszerkutatást. „Ezek a kutatási együttműködések megalapozása szempontjából is hasznosak, miközben jól illeszkednek az SZTE tehetséggondozási programjaihoz.” De olyan hagyományainak ápolásához is, mint például Szent-Györgyi öröksége vagy a Nobel-díjasok Szegedre vonzásának új kezdeményezése, illetve a kutatás és az oktatás összekapcsolása.
1,2 milliárd fejlesztési forrás érkezik Szegedre, amelyből az SZBK részesedése 300 millió forint. A száz százalékban európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott projektből „képzési programot és tananyagokat állítanak össze, bővítik a képzési kínálatot, erősítik a kutatóhelyi gyakorlati képzést, megkönnyítik az átjárhatóságot az intézmények között, optimalizálják a kutatási tevékenységeket, kapacitásokat és a leendő munkaadókat is bevonják a hallgatók felkészítésébe” – összegzett a pécsi projektnyitóról tudósító MTI. „Az érintett felsőoktatási intézmények emellett erősítik regionális és nemzetközi kapcsolataikat, konferenciákat, fórumokat szerveznek, népszerűsítik az idegen nyelvű képzéseket, bővítik a külföldi hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat, támogatják a külföldiek képzésébe bekapcsolódó oktatók nyelvtudásának elmélyítését és a hátrányos helyzetű hallgatókat segítő mentori rendszer létrehozását is.”
A pécsi egyetem mint konzorcium vezető a projektet technikai jellegű megbeszéléssel és az egészségügyi karok szakmai rendezvényével nyitotta 2014 júniusának elején. A folytatást a szegedi munkacsoportok fölállítása, az SZTE-nek a programban érintett öt karának az aktivizálása jelenti: legközelebb 2014. június 16-án találkoznak, hogy elkezdjék és összehangolják a munkát, amely várhatóan 2015 szeptemberében zárul. A cél: a szegedi orvosképzés versenyképességének a megőrzése és erősítése.
A TÁMOP 4.1.1.C-13 számú, „Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére” elnevezésű pályázat projektnyitó rendezvényének sajtóközleménye itt elérhető:
SZTEinfo – Ú.I.