SZTE Info

Könyvbemutató: Solymosi Frigyes kutatói küzdelmeiről

Sportolói és tudományos életéről továbbá a szakmai és közéleti kihívásokról is beszélt Solymosi Frigyes akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus önéletrajzi írásának könyvbemutatóján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Solymosi_Frigyes__MG_005004Solymosi Frigyes 1931-ben született Kisteleken. Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szilárdtestkémia, a heterogén katalízis, a felületkémia és a reakciókinetika. Egyetemi tanulmányait 1951-ben kezdte az SZTE Természettudományi Karán, ahol 1955-ben vegyészdiplomát szerzett. Ezt követően az MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös Reakciókinetikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa lett. 1996-ig vezette az SZTE szilárdtest- és radiokémiai tanszékét (ma: fizikai kémiai és anyagtudományi tanszék), 2001-ben pedig professor emeritusi címet kapott.

Solymosi Frigyes „csaknem kilenc évet töltött külföldi kutatóintézetekben. Hazai és nemzetközi felmérések szerint a legtöbbet idézett magyar kémikus. Szeged város díszpolgára” – olvasható a kötetet ajánló oldalon. A professzor tagja volt több tudományos tanácsadó testületnek. Az idén megjelent „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” című kötete a harmadik az önéletrajzi ihletésű visszaemlékezései között.

 

A szegedi SZAB székházban tartott könyvbemutatón, 2014. június 5-én, Csernay László beszélgetett Solymosi Frigyessel. Csernay László az esemény kezdetén egy rövid ismertetőt adott a könyvről, megemlítve, hogy milyen jól összefoglalja az író életének tudománypolitikai és közéleti aspektusait. Kettejük beszélgetése alatt Solymosi Frigyes színes anekdotákkal elevenítette fel életének sikerekben és kihívásokban gazdag éveit. Kiderült, eredetileg futballista volt, és a szegedi NB 1-es csapatban is játszott. Viccesen meg is jegyezte: „Eredetileg focistának készültem, kénytelen voltam a tudományos pályát választani, mert egy csapatba sem vettek fel”.

Solymosi Frigyes sporttevékenysége után a szakmai munkájára terelődött a szó. Csernay László ki is emelte, hogy a professzor a rendszerváltás előtt és után igen aktívan tevékenykedett, rendszeresen felszólalva a tudományos üléseken és számtalan cikket publikált.

 

Solymosi_konyvbemutato_galeria
Könyvbemutató: Solymosi Frigyes kutatói küzdelmeiről - GALÉRIA


Az „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” kötet fejezeti: Család, gyermekkor, középiskola; Hallgatói időszak; Kutatói pálya; Tudományszervezési, tudománypolitikai tevékenység; Politikai és közéleti tevékenység; Közírói tevékenység, felszólalások, kritikák, támadások; Az I. és II. cikkgyűjtemény közlése után különböző lapokban megjelent válogatott interjúk és publicisztikák. A 82 éves Solymosi Frigyes visszaemlékező kötetét Előszó és Névmutató is gazdagítja.

Egyébként Solymosi professzor írásai első gyűjteményes kötete 413 oldal, 2002-ben jelent meg „Valóban kollaboránsok voltunk? Tudomány, elkötelezettség, hazaszeretet” címmel. A második cikkgyűjtemény 423 oldal, 2009-ben látott napvilágot, címe: „Valóban azt akartuk? Egy elkötelezett konzervatív vívódásai”.

 

Az „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” című kötetet bemutató beszélgetés azzal a „költői” kérdéssel zárult, hogy Solymosi Frigyes vajon tervezi-e kimagasló tevékenységének a folytatását, amire ő természetesen igenlő választ adott, kilátásba helyezve egy esetleges negyedik kötet megjelentetését is.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00