SZTE Info

Könyvbemutató: Solymosi Frigyes kutatói küzdelmeiről

Sportolói és tudományos életéről továbbá a szakmai és közéleti kihívásokról is beszélt Solymosi Frigyes akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus önéletrajzi írásának könyvbemutatóján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Solymosi_Frigyes__MG_005004Solymosi Frigyes 1931-ben született Kisteleken. Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szilárdtestkémia, a heterogén katalízis, a felületkémia és a reakciókinetika. Egyetemi tanulmányait 1951-ben kezdte az SZTE Természettudományi Karán, ahol 1955-ben vegyészdiplomát szerzett. Ezt követően az MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös Reakciókinetikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa lett. 1996-ig vezette az SZTE szilárdtest- és radiokémiai tanszékét (ma: fizikai kémiai és anyagtudományi tanszék), 2001-ben pedig professor emeritusi címet kapott.

Solymosi Frigyes „csaknem kilenc évet töltött külföldi kutatóintézetekben. Hazai és nemzetközi felmérések szerint a legtöbbet idézett magyar kémikus. Szeged város díszpolgára” – olvasható a kötetet ajánló oldalon. A professzor tagja volt több tudományos tanácsadó testületnek. Az idén megjelent „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” című kötete a harmadik az önéletrajzi ihletésű visszaemlékezései között.

 

A szegedi SZAB székházban tartott könyvbemutatón, 2014. június 5-én, Csernay László beszélgetett Solymosi Frigyessel. Csernay László az esemény kezdetén egy rövid ismertetőt adott a könyvről, megemlítve, hogy milyen jól összefoglalja az író életének tudománypolitikai és közéleti aspektusait. Kettejük beszélgetése alatt Solymosi Frigyes színes anekdotákkal elevenítette fel életének sikerekben és kihívásokban gazdag éveit. Kiderült, eredetileg futballista volt, és a szegedi NB 1-es csapatban is játszott. Viccesen meg is jegyezte: „Eredetileg focistának készültem, kénytelen voltam a tudományos pályát választani, mert egy csapatba sem vettek fel”.

Solymosi Frigyes sporttevékenysége után a szakmai munkájára terelődött a szó. Csernay László ki is emelte, hogy a professzor a rendszerváltás előtt és után igen aktívan tevékenykedett, rendszeresen felszólalva a tudományos üléseken és számtalan cikket publikált.

 

Solymosi_konyvbemutato_galeria
Könyvbemutató: Solymosi Frigyes kutatói küzdelmeiről - GALÉRIA


Az „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” kötet fejezeti: Család, gyermekkor, középiskola; Hallgatói időszak; Kutatói pálya; Tudományszervezési, tudománypolitikai tevékenység; Politikai és közéleti tevékenység; Közírói tevékenység, felszólalások, kritikák, támadások; Az I. és II. cikkgyűjtemény közlése után különböző lapokban megjelent válogatott interjúk és publicisztikák. A 82 éves Solymosi Frigyes visszaemlékező kötetét Előszó és Névmutató is gazdagítja.

Egyébként Solymosi professzor írásai első gyűjteményes kötete 413 oldal, 2002-ben jelent meg „Valóban kollaboránsok voltunk? Tudomány, elkötelezettség, hazaszeretet” címmel. A második cikkgyűjtemény 423 oldal, 2009-ben látott napvilágot, címe: „Valóban azt akartuk? Egy elkötelezett konzervatív vívódásai”.

 

Az „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” című kötetet bemutató beszélgetés azzal a „költői” kérdéssel zárult, hogy Solymosi Frigyes vajon tervezi-e kimagasló tevékenységének a folytatását, amire ő természetesen igenlő választ adott, kilátásba helyezve egy esetleges negyedik kötet megjelentetését is.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 6. 09:00 - 8. 18:00
  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 9.
    10:00 - 16:00
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00