Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Doktori Iskolája (DI) 2014. június 25-én rendezte meg országos, a teljes PhD-képzést átfogó konferenciáját. A hagyományos doktorandusz tanácskozásnak idén az „Alapelvek, és alapjogok” a központi témája. A plenáris ülésnek és a különböző szekciók tanácskozásának az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont. Az ország valamennyi egyetemi jogtudományi karának doktoranduszait és fokozattal rendelkező oktatói hívták e közös szakmai találkozóra.

„Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét!”

– A tudományos utánpótlást jelentik a doktorandusz hallgatók az egyetem számára. Örvendetes, ha az alma materbe az ilyen konferenciák alkalmával is visszatérnek a legtehetségesebb egykori diákok – köszöntötte a konferencia résztvevőit Hajdú József. Az SZTE ÁJTK dékánja kiemelte: a szegedi PhD-sok idei találkozójának választott témája, az Alapjogok és alapelvek azért is fontos, mert ez az a térkép, amely alapján a jog összetett világában eligazodhatunk.

– A tudománnyal az előírtnál mélyebben és többet foglalkozó doktoranduszok szervezett oktatására szükség van. A jog a társadalomtudománynak nagy szelete. E tudományterületen csak az előttünk haladók iránti mély alázattal lehet dolgozni még akkor is, ha – az elődök gondolatait újragondolva – meghaladjuk eredményeiket. A tudomány művelésének rejtelmeibe vezetnek be a szakmai tanácskozások. Ám ezek a konferenciák nem egyforma minőségűek – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária professzor. Az SZTE oktatási rektorhelyetteseként hozzátette: e feladatkörében jól látja, mennyire fontos, hogy a fiatal kutatók megismerjék tudományáguk művelésének módszereit, a jeles tudósokat. – Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét: az eddig fölhalmozott ismereteket áttekintve, a másikat meghallgatva gyűjtsenek érveket a vitához – javasolta. A szegedi doktoranduszok konferenciája szervezőinek és résztvevőinek azt kívánta, hogy e tanácskozás végén mindannyian úgy érezzék, itt olyan információkat hallottak, amiket érdemes továbbgondolni, vagyis: megérte a Szegedi Tudományegyetem rendezvényére jönni!

– Több szakmai vitát, nagyobb részvételi arányt várunk idei rendezvénytől – mondta Jakab Éva professzor, az SZTE ÁJTK DI elnöke. Az SZTE ÁJTK doktorandusz konferenciáján közel nyolcvanan vettek részt, az érdeklődők fele más városból érkezett Szegedre. - Újítás, hogy az előadáspaneleket kiszélesítettük, több szekciót hoztunk létre. Újdonság az is, hogy nemcsak a doktoranduszok adhatnak elő, hanem a minősített oktatók, a fokozatszerzésben résztvevők is aktívan bekapcsolódnak a szekciók munkájába – tette hozzá. Megköszönte a több mint 80 előadást tartalmazó konferencia megszervezését Lajkó Dóra egyetemi adjunktusnak.

Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak - GALÉRIA

„A jogállam olyan, mint az ehető kenyér…”

A megnyitót követő plenáris ülésen Paczolay Péter, az SZTE professzora, az Alkotmánybíróság elnöke „Az alapjogok érvényesítése és értelmezése az Alaptörvény alapján” címmel tartott élvezetes előadást. Kiindulópontként a nemzetközi és nemzeti doktrínává vált Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát adta meg a professzor. Kiemelte a jogbiztonság és az igazságosság összekapcsolásának fontosságát. Áttörést jelentett a hetvenes évek végén, hogy a hátrányos megkülönböztetéstől kezdve a vallási jog megsértésén át eljutottunk az emberi jogok rendszeréig, az emberi személy méltóságának kiteljesítéséig. A magyar valóságot nagyító alá téve említette: az alkotmányos fordulat utáni hangsúlyeltolódásokat. Kifejtette: véleménye szerint az Alkotmánybíróság (AB) „mondja meg, mi az alkotmány és mi a jog”. Hangsúlyozta: a jogalkotó fő célja az új alkotmányjogi rendelkezésekkel: az emberi szenvedés csökkentése.

„A jó alkotmánybírástól várható a jogsértés orvoslása” – fogalmazott Paczolay professzor. „A jó alkotmánynak a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Ez meggyőződésem” – mondta. Az alapjogoknak az alaptörvényben való értelmezését segítve 3 csoportot említett. Ezek: a korábban is említett alapjogok, továbbá az új nézőpontból említett alapjogok, valamint az előző alkotmányban nem szereplő alapjogok. Szólt a jogok érvényesítéséről, az AB hatókörének változásáról. Kiemelte: az egyéni jogvédelem nagyobb szerepet kapott, majd jellemezte az alkotmányjogi panasz 3 fajtáját. Megemlítette a megsemmisített bírósági ítéletek kényes helyzeteket is teremtenek. Végül tanítványainak tanulságul idézte Gustav Radbruch, a német jogtudós és jogfilozófus mondatait: „Nekünk az igazságosságot kell keresnünk, ám ugyanakkor a jogbiztonságot is figyelembe kell vennünk, mert ez része magának az igazságosságnak. Olyan jogállamot kell építenünk, amely lehetőség szerint eleget tesz mindkét követelménynek. Biztos, hogy a demokrácia is értékes javunk; de a jogállam olyan, mint az ehető kenyér, az iható víz és a tiszta levegő, és a legfőbb jó a demokráciában éppen az, hogy csak ez biztosíthatja a jogállamot.”

„Hogyan lett a jó erkölcsből generális klauzula?” A kérdésre Deli Gergely, az SZIE egyetemi docense válaszolt. Ezzel a Paczolay professzor által elmondottak „elméleti és elmélettörténeti hátterét” villantotta föl.

PhD-hallgatók 11 szekciója

A tudományos ülés 11, különböző tematikájú szekcióra bomlott. Az agrárjogi és alkotmányjogi szekciótól kezdve a büntetőjogi és munkajogi szekción át egészen a római jogi és szociális jogi szekcióig tartott a skála.

– A konferencia témája kötődik az új alaptörvényhez, hiszen ez tartalmazza azokat az alapelveket és alapjogokat, amelyek alapján egy ország felépül – összegzett Hajdú József, az SZTE ÁJTK dékánja. – A PhD hallgatók az ország legmagasabb szinten képzett hallgatóit jelenti. A tudományhoz pedig mindig szükség van érdeklődésre, kitartásra és a szellem szabadságra, vagyis kapcsolatok építésére és mások eredményeinek megismerésére – mondta a dékán, utalva arra, hogy a kar mindig kész megadni a fiatalság számára a szükséges kezdő lendületet.

SZTEinfo – Ő. T., Ú. I.

Fotó: Ócsai Gábor