Bezár

Hírarchívum

kerekasztal_kiemelt

Nemzetköziesítés a felsőoktatásban

Nemzetköziesítés a felsőoktatásban

2014. január 13.
8 perc

Milyen ma és milyen legyen a hazai felsőoktatás nemzetközi képzési palettája? E kérdésre keresték a választ a „Nemzetköziesítés 2014” című nemzetközi képzés- és marketingfejlesztési workshop résztvevői. A Magyarországon egyedülálló programot az SZTE szervezte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

17.00:

 

Az országimázs, a külföldi hallgatók, valamint az együttműködés került terítékre a „Nemzetköziesítés 2014” workshop délutáni, nagy ívű záró kerekasztal-beszélgetésen, melyen a rendezvényen részt vevő magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi képzésekért felelős vezetői, igazgatói hangot adhattak a véleményüknek.

– Ez a kerekasztal-beszélgetés a mai nap kvintesszenciája – jellemezte az eseményt a megnyitón Borbély Attila, a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottság elnöke. – A magyar felsőoktatás egyesítésének érdekében nemcsak a rektori szinteknek kell érintkezniük, de az igazgatóknak is találkozniuk kell – indokolta a program fontosságát Pál József, az SZTE rektorhelyettese.

Kerekasztal10A kerekasztal körül először az országimázs kérdését tárgyalták meg. Jenei Attila, a Debreceni Egyetem nemzetközi igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette, az egyetemeknek szem előtt kell tartaniuk, hogy két „terméket” reklámoznak az oktatási vásáron: a képzést és magát az egyetemet. – Ezt kettőt pedig nem szabad keverni, és nem szabad túl nagyot markolni a hallgatók toborzásakor –tette hozzá. Pálfi György, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatója úgy gondolta, a külföldi hallgató véleményét kell ismerni, és az ő szempontjai szerint kell formálni a magunkról kialakított képet. Bár a vélemények nem mindig egyeztek, abban mindenki egyetértett, hogy az országimázs fejlesztésre szorul, és fel kell rajzolni Magyarországot a külföld térképére.

A következő téma igen provokatív volt: vajon partnerek vagy ellenfelek a magyar egyetemek egymásnak? A vélemények ezúttal is megoszlottak. Bélik Márton, az ELTE nemzetközi képzési és mobilitási osztályvezetője úgy vélte, hogy azok az egyetem kiválóan együtt tudnak működni, amelyeknek a képzési kínálata kiegészíti a másikét. Jenei Attila másképp látta a helyzetet. – Az egyetemek között mindig is volt egy egészséges versengés. A feszültséget és az ellentéteket azonban az szüli, hogy egy harmadik fél ebbe beleavatkozik – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemeknek jól kell pozicionálni magukat, és pártatlanul kell megítélni őket. A jelenlévők abban azért megegyeztek, hogy a versenyszellem ellenére a különböző intézményeknek meg kell osztaniuk egymással a tapasztalataikat.

Ez egy kezdet, ami kijelölte a perspektívát – ezekkel a szavakkal zárta Pál József a kerekasztal-beszélgetést és az egész napos programsorozatot is, hozzátéve, hogy a kohéziónak erősebbnek kell lenni az ellenérdekeknél. Az SZTE rektorhelyettese és a résztvevők sikeresként értékelték a workshopot, és bíztak benne, hogy az együttműködés folytatódni fog.



15.00:

 

Az ebédszünet után Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára az „MRK részvétele a felsőoktatás nemzetköziesítésében” című előadásában a szervezet 2014-es terveit foglalta össze, majd ezt követően Nagyné Szabó Kinga, a Campus Hungary szakmai vezetője mutatta be az ösztöndíjprogram szerepét és lehetőségeit a hazai felsőoktatás nemzetköziesítése terén. Ezt követően a TÁMOP -4.1.1.C nemzetközi alprojektben részt vevő intézmények tevékenységeit ismertette Pálfi György, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, Váriné Dósa Eszter, a Kecskeméti Főiskola külügyi referense, Mondok Anita, a Szolnoki Főiskola főiskolai adjunktusa és Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola főiskolai tanára.


Nemzetkoziesites_galeria
Nemzetköziesítés a felsőoktatásban - GALÉRIA


12:00

 

A „Nemzetköziesítés 2014' című workshop délelőtti részében a „Nemzetközi képzés és marketing a hazai egyetemeken” című műhelymegbeszélésen a hazai felsőoktatási intézmények képviselői számoltak be arról, hogy intézményükben milyen szervezeti formában, milyen célkitűzésekkel és hogyan zajlik a külföldi hallgatók képzése és a nemzetköziesítés. Elsőként Veres Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Irodájának vezetője mutatta be az egyetem idegen nyelvű képzéseit. Előadásából megtudhattuk, hogy a Tempus programnak köszönhetően 1990-ben indult meg az angol nyelvű, majd 1993-ban a német nyelvű képzés az egyetemen. Néhány adatot is ismertetett: a BCE-n jelenleg a külföldi hallgatók aránya 12%, és több mint 70 országból érkeznek, a külföldi oktatóké 4%. Az intézmény 368 partnerintézménnyel és 443 szerződéssel rendelkezik világszerte. Az egyetem nemzetközi csereprogramjainak menedzselését és marketingtevékenységét a Nemzetközi Iroda, az intézmény Nemzetközi Bizottsága és az egyes karok koordinátorai látják el. Ez a folyamatos marketingtevékenység többnyelvű programfüzetek, szórólapok összeállítását, valamint a külföldi hallgatókat toborzó ügynökségekkel való kapcsolattartást, szerződéskötést is jelenti. Veres Erzsébet prezentációjában kiemelte, hogy a Corvinus Egyetem más egyetemekhez hasonlóan számos problémával küzd a külföldi hallgatók fogadása terén, mint például az egységes jelentkezési űrlapok és online rendszer hiánya, valamint az irodai kapacitás hiánya. Mindemellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az intézménytől független okok is tovább nehezítik a helyzetet, mivel nincs országos koordinációs, tanácsadó és képviseleti szervezete az idegen nyelvű képzéseknek.

 

kerekasztal7aA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem helyzetét Dvorszki László nemzetközi igazgató ismertette. Előadásából megtudhattuk, hogy a hat mérnöki karon angol nyelven folynak képzések alap-, mester- és PhD-szinten. Hangsúlyozta, hogy az egyetem nemzetközi stratégiájának legfontosabb irányelvei a kiválósági törekvés, a keleti irányba nyitás, valamint a hallgatói mobilitás növelése. Ismertette, hogy az egyetemnek jelenleg 192 egyetemi szintű és több mint 1000 kari szintű megállapodása van társintézményekkel, melyeket a sikeres ösztöndíjpályázatoknak is köszönhetnek. Az Erasmus, a Campus Hungary, a CEEPUS, az ATHENS és T.I.M.E pályázatok keretein belül jelenleg is számos külföldi hallgatóval foglalkoznak, és a közeljövőben a Magyar Rektori Konferencia segítségének köszönhetően 550 brazil hallgatót várnak a jelenlegi, körülbelül 400 külföldi hallgató mellé.

 

A Debreceni Egyetem képviseletében Jenei Attila nemzetközi igazgató mutatta be az intézmény idegen nyelvű képzéseit. Megtudhattuk, hogy a Debreceni Egyetemen jelenleg a hallgatói összlétszám 10%-a, vagyis körülbelül 3000 fő tanul kizárólag idegen nyelven, és az intézmény 35 akkreditált szakkal rendelkezik, melyeken az oktatás kizárólag angol nyelven zajlik. Az universitas Nemzetközi Irodájának legfontosabb feladatai az oktatási vásárokon való részvétel, az egyetem egységes képviselet külföldön, a felvételi eljárás szervezése, versenyképes képzések kialakítása, valamint a külföldi hallgatók magyarországi tartózkodásának szervezése és segítése. Emellett az egyetem teljes kétnyelvű adminisztrációs hálózat kiépítésével, angol nyelvű oktatási segédanyagokkal és egyéb promóciós anyagokkal segíti a náluk tanuló küldi hallgatókat.

 

Pozsgai Gyöngyi, a Pécsi Tudományegyetem képviselőjének előadásából megtudhattuk, hogy az Erasmus, a Campus Hungary és a Study Abroad programokban való sikeres részvétel mellett az egyetemnek saját oktatói mobilitási programja van, melynek népszerűségét a magas túljelentkezés is mutatja. Pécsett 1984-ben indult meg az idegen nyelvű képzés, a hallgatók többsége Németországból, Norvégiából, Spanyol- és Svédországból érkezik. Jelenleg az egyetem mind a tíz kara kínál idegen nyelvű képzéseket alap-, mester- és PhD-szinten is.

 

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem helyzetét Bélik Márton nemzetközi képzési és mobilitási osztályvezető ismertette. Az osztály 2009 óta foglalkozik az idegen nyelvű képzések menedzselésével, főbb feladatai a diáktoborzó ügynökségekkel való kapcsolattartás, szerződéskötés, a képzésekkel kapcsolatban egységes standardok kialakítása és a képzési portfólió bővítése. Ezenkívül az iroda foglalkozik az ELTE International facebookos oldal működtetésével, valamint az egyetemi oldalon a nemzetközi képzések hirdetésével.

 

Utolsó vendégként Pop Marcell, a Semmelweis Egyetem nemzetközi igazgatója beszélt az intézmény jelenlegi helyzetéről. Ismertette, hogy a közel 13 ezer hallgatói összlétszámból 2910 a külföldi diák, akik 72 országból érkeznek. Kiemelte az egyetem kihelyezett képzőhelyeit: a Svájcban működő gyógytornászképzést, melyen jelenleg 108 hallgató angol és 85 hallgató olasz nyelven tanul, valamint a szlovákiai egészségügyi menedzserképzést, mely szlovák nyelven zajlik.

 

A tanácskozás délelőtti programjának záró előadásában a Szegedi Tudományegyetem mutatkozott be. Szabó Gyula programigazgató arról szólt, hogy az Általános Orvostudományi Karon, a Fogorvostudományi Karon, valamint a Gyógyszerésztudományi Karon együttesen 1426 külföldi hallgató vesz részt az angol és német nyelvű oktatásban. Kiemelte, hogy az egyetem fontos célkitűzése a hallgató létszám emelése, valamint a hallgatói szolgáltatások minőségének javítása mellett az alumni rendszer bevezetése. Kruzslicz Péter, a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet képzési igazgatója az egyetemen folyó francia nyelvű oktatást mutatta be, mely nemzetközi tanulmányok szakon, európai tanulmányok szakirányon zajlik. A program sikerességét mutatja, hogy az idei év végén MA-szinten végeznek a külföldi hallgatók, ami a széles körű francia kapcsolatrendszernek is köszönhető.


nemzetkoziesites_delelott
További képek itt megtekinthetők



10:00


A felsőoktatás az egyetemek megalakulás óta „nemzetközi”. Ugyanakkor jelenünkben az Európai Unió rendszerének is része a felsőoktatás, amelynek ehhez igazodó stratégiával kell rendelkeznie – hangsúlyozta a „Nemzetköziesítés 2014” című workshop résztvevőit köszöntve Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint azonban nem mindegy, milyen típusú kihívást állítunk középpontba. Ugyanis a tudás-előállításban az egyetemek primátusa egyértelmű, de a tudás-átadásban sok versenytársa akad a felsőoktatásnak. Ezért lényeges, hogy a hazai intézmények időben észrevegyék a kor üzenetét: a „nemzetköziesítést”. Ennek értelmezésében nyújthat segítséget a „TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004, Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” pályázat keretében, a Szegedi Tudományegyetemen 2014. január 13-án rendezett „Nemzetköziesítés 2014” című workshop, amely a maga nemében első, de bizonyára nem az utolsó olyan rendezvény, amely hozzájárul a transzatlanti dialógushoz.

 

Az idegen nyelvű képzések terén legaktívabb hazai egyetemek – a házigazda SZTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem – 2014. január 13-án délelőtt mutatta be, milyen, elsősorban teljes idegen nyelvű képzésekkel rendelkezik, és hogyan tervezi jövendő fejlesztéseit.

 


A rendezvény előkészületeiről korábban írtuk:

A magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről tartanak workshopot Szegeden


 

Tudósítók: Gajzer Erzsébet, P. M. L., Őszi Tamás, Ú. I.

Fényképek: Herner Donát




uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek