SZTE Info

Falinaptáron a magyar tudományról

Négyféle falinaptárt állított össze idősebb Pálfi György nyugalmazott egyetemi oktató, szakmúzeum igazgató a magyar tudósok, feltalálók teljesítményét összegezve. Szegeden az SZTE Ineraktív Természetismereti Tudástár kiállításán is elérhetőek a tudománynépszerűsítő naptárok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

DSC06259„A magyar származású Nobel-díjasok életrajzát, legkiemelkedőbb eredményét bemutató előző évi naptár információs fejrészét több iskolában is összegyűjtötték, állandó kiállításon mutatják be. Ez adta az ötletet a folytatáshoz” – magyarázza idősebb Pálfi György nyugalmazott egyetemi oktató, miért születtek meg a Nobel-díjas falinaptárának „testvérei” 2014-re. Az egykori szakmúzeum igazgató korábban a magyar származású Nobel-díjasokról állított össze poszter-sorozatot. Erre az információtömegre alapozva számtalan tudománynépszerűsítő előadást tartott a Délalföldi Feltalálók és Újítók Regionális Egyesülete támogatásával. Ezt a poszter-sorozatot idősebb Pálfi György ajándékba adta a 2012 márciusában, a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója tiszteletére Szegedre látogató 9 Nobel-díjas kutatónak. A magyar géniuszok tartott előadásai a nyomán a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató Pálfi-féle poszter-sorozat több iskola folyosóját ugyanúgy gazdagítja, mint például New York egyik egyetemének főépületét.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti épületében található Interaktív Természetismereti Tudástárában, valamint Szegeden a Gogol utcai könyvesboltban is megvásárolható az idősebb Pálfi György által összeállított négyféle 2014. évi falinaptár.

Fotókkal, néhány új információval frissítette 2014-re A világ magyar származású Nobel-díjasai című, már 2013-ban is népszerű falinaptárának információs tartalmát Pálfi György. A Világ magyar származású Nobel-díjasai címmel elkészült poszter-sorozatával is a tudományt népszerűsítő, idősebb Pálfi György azt mondja: újabb és újabb módszereket kell bevetni a magyar kutatók és felfedezők eredményeinek bemutatására. Tavaly jelentkezett először a falinaptárformával, amelyben április napjai fölött Szeged 1937-es Nobel-díjas kutatóját, Szent-Györgyi Albertet úgy mutatja be, mint „az ember életfolyamataiban nagy fontosságú C-vitamin felfedezője és a skorbut betegség megszüntetője, gyógyítója”. Az itt felvonultatott 12 természettudós mindegyikére igaz, amit a The New York Times Wigner Jenő 1963-as Nobel-díja kapcsán írt: „ő is egyike volt azoknak a figyelemreméltó képzelőerővel és előrelátással megáldott tudósoknak, akik” Magyarország területén „születtek és tanultak, majd nyugatra jöttek és megváltoztatták a világot”. Rajtuk kívül helyet kap e rangsorban Lénárd Fülöp (1905), Bárány Róbert (1914), Zsigmond Richárd (1905), Hevesy György (1943), Békésy György (1961), Gábor Dénes (1971), Harsányi János (1994), Oláh György (1994), Polányi János (1986), Herskó Ferenc (2004). Itt szerepel a közgazdasági Nobel-díjat elnyert Friedman Milton (1976), az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre (2002), valamint a Béke Nobel-díjat elnyert Majláth Edit (2002) és Elie Wiesel (2006).

Az idősebb Pálfi-féle Magyar származású tudósok és feltalálók a világ fejlődéséért az egészségügyben című falinaptár is gazdag adatokban. A témához kötődően olvasható a megállapítás: „Az alkotó emberek nem egy nemzetet, hanem, az egyetemes emberiség életének szebbé és jobbá tételét szolgálják…” „A magyar kutatóorvosok, tudósok az emberi szervezet jobb megismerését és a betegségek eredményes leküzdését tették lehetővé az emberiség számára…” A naptár szegedi vonatkozása – többek között – , hogy a márciusi résznél bemutatja a Kolozsvárról a Tisza-parti városba menekülő egyetemen dolgozó Issekutz Bélát (1886-1979), aki „a pajzsmirigy hormon központi idegrendszerre gyakorolt hatását” ismertette. Július hónapban látható utalás Szent-Györgyire, aki mint a skorbut betegség megszüntetője azt mondta: „minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban”.

Az információhordozók kialakulása, fejlődése és az atomenergia terén alkotott magyar származású tudósok, feltalálók című falinaptáron – többek között – közli a szerző, idősebb Pálfi György, hogy: „a kutatóorvosok, tudósok az emberi szervezet jobb megismerését és a betegségek eredményes leküzdését tették lehetővé mindenki számára”. Mind a 12 hónap napjai fölötti felületen 6-9 fotóval is illusztrálja a tudományterülethez, a bemutatott kutatóhoz kötődő információkat. Többek között szeptember hónapban ott látható a korábban a szegedi egyetemen is dolgozó Lovász László (1948-) portréja: a matematikus munkásságából kiemeli, hogy ő „a SAANON probléma megoldója. A számítógép elismert nagysága”. Októberben pedig a szegedi Kalmár László (1905-1976) mint „a XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett információrobbanás egyik előkészítője” kap helyet a tablón. Az év utolsó hónapja fölötti utolsó üzenet: a tudósok és kutatók „eredményeikkel egy új világ kapuit nyitották meg az emberiség előtt”.

Idősebb Pálfi György korábbi munkájához, az általa igazgatott szakmúzeumhoz szorosan kötődik A mezőgazdasági termelés eszközeinek gépeinek gyűjtése, megőrzése, bemutatása (múzeumok, magángyűjtők) című naptár. A kutató vallja: „a letűnt idők mezőgazdaságának fejlődését, a jelenkorhoz történő érkezését a fennmaradt, megőrzött tárgyi emlékek mutatják meg, teszik láthatóan érthetőnek az emberiség számára”. A hónapoknál elhelyezett 8-12 rajz és fotó között ott találjuk – többek között – a makói Galamb József és a Farkas Jenő által tervezett Fordson – 20 traktort, amiből az egész világban 20 milliót gyártottak.

A négy – idősebb Pálfi György által összeállított, Ilosvay György, az SZTE Juhász Gyula pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézet Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék adjunktusa által lektorált – falinaptár a magyar kutatók, feltalálók teljesítménye előtti tisztelgés. A tudománynépszerűsítés ilyen formájára más példákat is találni a Szegedi Tudományegyetemen: az itteni szellemi műhelyek közül – többek között – az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, a Füvészkert is a tevékenységét fölvillantó 2014-es naptárral lepte meg partnereit, támogatóit.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.