SZTE Info

A belvíz kutatásáról tanácskoztak a szegedi egyetemen

Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék által vezetett kétéves közös magyar–szerb projektet zárt le a 2014. január 10-én megrendezett szakmai szeminárium.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szakmai szemináriumot tartottak az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában (Távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazásával) elnevezésű, HUSRB/1002/121/088 számú projekt keretében Szegeden. A 2014. január 10-i rendezvénynek az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Jakucs-terme adott otthont.

 

A szakmai szemináriumot a kétéves időtartamú (2012. január – 2014. január) kutatási program záró eseményeként szervezték a szegedi kutatók. A meghívottak között a támogatási terület szakmai szervezetei, érintett intézményei és a megvalósításban részt vevő vállalkozók képviselői szerepeltek. Jelenlétükkel megtisztelték a programot az ATIVIZIG, a Körös-Maros Nemzeti Park, a katasztrófavédelem és az erdőfelügyelőség megyei szervezetei, valamint a megyei önkormányzat munkatársai, továbbá a Rózsavölgyi Air Kft. szakemberei. Vendégek voltak továbbá a megvalósításban szerepet vállaló kutatók az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézetéből és Mérnöki Karáról.

 

A megjelenteket Szatmári József projektkoordinátor üdvözölte, majd áttekintette a projekt munkafázisait, amellyel keretet adott az eredményeket részletesen bemutató további tíz előadáshoz. Mezősi Gábor professzor gondolatébresztő vitaindító előadásában a belvíz kutatásának főbb irányait és a továbblépés lehetőségeit mutatta be. Hangsúlyozta a legmodernebb távérzékelési technológiák és klímaváltozási modellek alkalmazásának jelentőségét. Rakonczai János a belvízképződés elméleti hátteréről beszélt, a hagyományos elképzelésekkel és a legújabb elméleti eredményekkel, gyakorlati tapasztalatokkal is megismertette a hallgatóságot. Sipos György egy, a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés konklúzióit mutatta be (az erről szóló anyagot lásd lentebb), amelynek eredményeként a szakmai találkozó legélénkebb eszmecseréje bontakozott ki. Mészáros Minucsér az Újvidéki Egyetem képviseletében előadásában kiemelte, hogy intézetük számos új informatikai eszközhöz, műszerhez és nagy mennyiségű értékes adathoz, például műholdfelvételekhez jutott a kutatási program megvalósítása során, továbbá értékes tapasztalatokat szereztek a magyarországi belvízkezelési módszereket megismerésével.

 

A szakmai nap második felében a szegedi kutatók részletesen bemutatták a projekt során elért további eredményeiket. Ismertették a belvíz káros hatását a talajszerkezet átalakulására, és a káros hatások kivédésére vagy enyhítésére szolgáló talajművelési technikákat ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. Bemutatták azt az 50 talajvízszint-megfigyelő kútból álló, a mérési adatokat automatikusan regisztráló és továbbító monitoringrendszert, amelyet a projektben dolgozó magyar és szerb mérnökök, informatikai szakemberek közösen valósítottak meg. Részletes elemzés hangzott el a belvíz járta területek lehatárolásának problémáiról a megyei és települési szintű területrendezési tervekben, amelyhez a szakmai közönség részéről több értékes kiegészítés és javaslat hangzott el. A szegedi egyetem színes-infravörös és hőtartományú légi felvételek készítésére alkalmas, környezeti veszélyhelyzet esetén rövid idő alatt bevethető rendszerét és a legmodernebb műholdak adatait feldolgozó képfeldolgozási technológiáját is megismerhették az érdeklődők. A program során előállított adatokat, térképeket és elemzéseket a két egyetem kutatói egy komplex, az Európai Unió INSPIRE adatkezelési irányelveinek megfelelő térinformatikai struktúrában, webes térképi kiszolgálóval a program magyar, szerb és angol nyelvű honlapján tették mindenki számára elérhetővé, amelyet ugyancsak bemutattak. A szakmai szemináriumot kötetlen szakmai, baráti beszélgetés és szerény fogadás zárta.

 

Az alábbiakban a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés tapasztalatait foglalták össze az SZTE szakemberei.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *