Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi rektora nyújtott be programot az intézmény vezetésére kiírt pályázatra. A rektori programról az SZTE Szenátusa 2014. február 24-i ülésén nyilvánított véleményt – 48 igen szavazattal.
„Az SZTE rektori tisztségének betöltésére érkezett pályázat véleményezése.” Ez volt 11 napirendi téma közül az első a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának legutóbbi ülésén. A 2014. február 24-én 14 órakor kezdődő tanácskozásnak ezt a szakaszát Dömötör Máté egyetemi főtitkár vezette. Az SZTE meghívásának eleget téve Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár is részt vett a szenátusi ülésen.
„Az SZTE rektorának, Szabó Gábornak 2014. június 30-án lejár a vezetői megbízatása. Az SZTE rektori posztja betöltésére 2013 november közepén írt ki pályázatot az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője” – közölte Dömötör Máté az SZTE vezető testületének döntéséről szóló, még a szenátusa ülése közben tartott sajtótájékoztatóján. A főtitkár elmondta: Szabó Gábor új ciklusra szóló rektori pályázata megfelelt a kiírásban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek.
Dióhéjban ismertette a szenátus előtt Szabó Gábor akadémikus, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanára, az SZTE jelenlegi rektora az általa a szegedi rektori tisztség ellátására benyújtott pályázatot. Az elmúlt négy év gazdasági összefüggésrendszerébe ágyazva elemezte a Szegedi Tudományegyetem teljesítményét, majd vázolta a – hangsúlyozottan az intézményfejlesztési tervre támaszkodó – rektori programjának főbb pilléreit.
„A szenátus meghallgatta a körülbelül 10 perces pályázati összefoglalót, majd kérdésekre nyílt lehetőség. Kérdés nem érkezett a pályázóhoz. Ekkor Szabó Gábor elhagyta a termet. Távollétében sem nyilvánítottak véleményt az új rektori programról a szenátorok” – tudatta a főtitkár a médiamunkásokkal, majd ismertette a szenátusi titkos szavazás eredményét.
„Az SZTE 52 szenátora jogosult a szavazásra, közülük 50-en éltek a lehetőséggel: 49 érvényes és 1 érvénytelen szavazólapot tettek a Rektori Hivatalban felállított urnákba. Az érvényes voksok közül 48 igennel támogatta Szabó Gábort és rektori programját, míg 1 nem voks érkezett” – sorolta a számokat Dömötör Máté. Az SZTE főtitkára hozzátette: az ő feladata gondoskodni az eredmény megküldéséről a fenntartónak, amely dönt a rektorjelölt személyéről. A 2014. május 15-i határidőig – az emberi erőforrás miniszter javaslatára – a köztársasági elnök ad a Szegedi Tudományegyetemre szóló rektori megbízást a 2014. július 1-jétől 2018. június 30-áig terjedő időszakra.
 |
| 48 igen az SZTE rektori pályázatra - GALÉRIA |
Az SZTE Szenátusának döntését követően Klinghammer István hangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy ilyen jól elővezetve, meggyőző erővel mondtak véleményt voksukkal a rektori pályázatról a szegedi szenátorok. Szabó Gábor rektori ars poétikájának ismeretében gratulált, és megköszönte azt a segítő munkát, amit a magyar felsőoktatás rendszerezéséért, a jövőkép kimunkálásáért eddig tett a szegedi akadémikus. Azt kívánta, hogy Szabó Gábor a magyar felsőoktatás és az SZTE ügyét változatlanul tartsa szívügyének, a szegedi universitas pedig töretlen hittel tartsa magasra a magyar tudomány zászlaját.
Az SZTE Szenátusa februári ülésének második felében 9 napirendi témáról – többek között egyetemi együttműködésekről, új mesterszakról és szakirányokról határozott. A tanácskozás végén Klinghammer István vázolta a hazai felsőoktatás jövőképét – a napi aktualitásként.
SZTEinfo
Szöveg: Ú.I., fotók: Herner Donát
