A legújabb QS rangsorban az SZTE a 22. helyen

A „Feltörekvő Európa és Közép-Ázsia régió új lendületet ad a világ felsőoktatásának” – fogalmazott 2014. december 17-én délután Budapesten Ben Sowter. A brit Quacquarelli Symonds (QS) cég vezető kutatója ismertette a „kísérleti jellegű”, Közép-Kelet-Európának a rendszerváltozás előtti „szovjet blokkhoz” tartozó része, valamint Közép-Ázsia 30 országa egyetemeinek teljesítményét 9 szempont alapján összehasonlító listát.

 

  Versenyképes kelet-európai intézmények

A brit QS szerint a feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai intézmények már nemcsak országos szinten versenyképesek, hanem nemzetközileg is, hajtóerejük az innováció és a marketing. „Egyre vonzóbbak a diákok számára és a QS örömmel jelenti be az első listát, mely ennek a régiónak a felsőoktatási intézményeit rangsorolja, platformot biztosítva ezzel az egyetemeknek, hogy kiemelkedjenek” – fogalmazott a brit cég közleménye. Így lehetőséget biztosítanak a diákoknak, hogy össze tudják hasonlítani az intézményeket.

A QS legújabb rangsora a most először kiemelt régió 368 egyeteme közül a legjobb 100 intézményt mutatja be.

 

  Az SZTE a legjelentősebb toplisták mindegyikén jól szerepel

A QS budapesti rendezvényén bemutatták a 2003 óta folyamatosan bővülő rangsorok tárházát is. A legjelentősebb toplisták mindegyikén helyezett – a magyarországi egyetemek közül szinte egyetlenként – a Szegedi Tudományegyetem.

E legújabb listán az SZTE a 22. helyen szerepel. A budapesti rendezvényen részleteiben is bemutatott elemzésből kiderült: az SZTE a vele azonos „L” méretű egyetemek között a 8. legjobb.

A kelet-európai és közép-ázsiai összeállításában megmért intézmények között 255 olyan szerepel, mely korábban nem került fel a QS különböző rangsoraira, ebből 18 a legjobb 100 között szerepel. A rangsor összeállítói bíznak abban, hogy az elkövetkezendőkben, a dinamikusan fejlődő régió még több ambiciózus egyeteme kapcsolódik be a rangsorolásba.

 

A legújabb QS rangsorban az SZTE a 22. helyen - GALÉRIA

  A legjobb 25 között 4 magyar

A legjobb 25 kelet-európai és közép-ázsiai egyetem közé 4 magyar felsőoktatási intézmény került be. A hazai mezőnyben a legjobb az ELTE (15. hely), „ezüstérmes” az SZTE (22. hely), a harmadik a BME (24. hely), a negyedik a DE (25. hely).

A 100 legjobb között további két hazai intézményt látni: a Corvinus Egyetemet (42. hely) és a Pécsi Tudományegyetemet (51-60 hely).

A QS legújabb összeállításában a 25 legjobb egyetem rangsora itt olvasható:

 

QS University Rankings: EECA 2014/15 – Top 25
RANK	Institution name	country
1	LOMONOSOV MOSCOW STATE UNIVERSITY	RU
2=	CHARLES UNIVERSITY	CZ
2=	NOVOSIBIRSK STATE UNIVERSITY	RU
4	UNIVERSITY OF WARSAW	PL
5=	UNIVERSITY OF TARTU	EE
5=	CZECH TECHNICAL UNIVERSITY IN PRAGUE	CZ
7	SAINT-PETERSBURG STATE UNIVERSITY	RU
8	JAGIELLONIAN UNIVERSITY	PL
9=	MIDDLE EAST TECHNICAL UNIVERSITY	TR
9=	MASARYK UNIVERSITY	CZ
11	BOGAZIÇI ÜNIVERSITESI	TR
12	BILKENT UNIVERSITY	TR
13	ISTANBUL UNIVERSITY	TR
14	AL-FARABI KAZAKH NATIONAL UNIVERSITY	KZ
15	EOTVOS LORAND UNIVERSITY	HU
16	KOÇ UNIVERSITY	TR
17=	SABANCI UNIVERSITY	TR
17=	MOSCOW INSTITUTE OF PHYSICS AND TECHNOLOGY STATE UNIVERSITY	RU
19	UNIVERSITY OF LJUBLJANA	SI
20	ISTANBUL TECHNICAL UNIVERSITY	TR
21	BAUMAN MOSCOW STATE TECHNICAL UNIVERSITY	RU
22	UNIVERSITY OF SZEGED	HU
23	L.N. GUMILYOV EURASIAN NATIONAL UNIVERSITY	KZ
24	BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS	HU
25	UNIVERSITY OF DEBRECEN	HU
©QS Quacquarelli Symonds 2004 -2015 To view the Top 100, visit: www.iu.qs.com

 

 

  30 ország, 9 szempont

A QS University Rankings 2014/2015-ös „Feltörekvő Európa és Közép-Ázsia” rangsorban 30 ország felsőoktatási intézményét mérték.

Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Magyarország, Kazahsztán, Koszovó, Kirgiz Köztársaság, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán intézményeit 9 szempont alapján hasonlították össze. E kritériumokat úgy határozták meg, hogy tükrözzék az egyetemek életét és tevékenységét, mely különösen fontos ebben a régióban.

A 9 szempont közül 30%-os súllyal szerepel az úgynevezett akadémiai elismertség, 20%-ot „ér” a munkaadók visszajelzése. A mérlegben 15%-kal van jelen az oktató-hallgató arány, 10 %-os az internetes láthatóság, vagyis a Web Impact. A rangsor kialakulásánál fontos tényező még az idézettség, az oktatói nemzetközi publikációs tevékenység, mely egyrészt a publikációk számát (10%), másrészt az ezekre a publikációkra vonatkozó idézettséget (5%) méri. 5%-os a súlya a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számának. 2,5-2,5 százalékos súlyú az intézmények összehasonlításában a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya az egyetemen belül.

 

Az SZTE rektori főmegbízottja a rangsorok hasznáról

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi ügyekért felelős rektori főmegbízottja, Nagy Katalin professzor, az SZTE Fogorvostudományi Kar dékánja a QS nemzetközi rangsorokat és a pilot-kezdeményezést bemutató konferenciája végén elmondta: „A külföldről Magyarországra érkező hallgatók számára fontos tájékozódási pont az SZTE helye a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Minden fiatalnak javaslom, hogy több toplistát is nézzen meg, mert más és más szempontok alapján hasonlítják össze az egyetemeket.”

„Az SZTE szinte minden jelentős nemzetközi rangsorban szépen szerepel” – hangsúlyozta a rektori főmegbízott. A széles nemzetközi kapcsolathálóval rendelkező Nagy Katalin professzor szerint a QS legújabb, „pilot-jellegű” összeállítása arra hívja föl a figyelmet, hogy a tőlünk keletebbre lévő országokban élő fiataloknak is érdemes Magyarországra, pontosabban Szegedre jönniük tanulni. „Épp az egyetemi városok 2014. december 17-én nyilvánosságra hozott Top 10-es listája, azon Szeged szereplése irányítja a figyelmet arra, hogy fontos a környezet is. Tisza-parti városunk atmoszférája, diákközpontúsága méltán emeli Szegedet a világ legjobb 10 egyetemi városa közé!”

 

  A kezdeményező: Oroszország

A felmérésben érintett 30 ország közül csak 18 térség egyetemei kerültek fel a top 100-as listára. A rangsorban a felmérést kezdeményező Oroszország dominál 26 intézménnyel, őt követi a Cseh Köztársaság és Törökország 10-10 intézménnyel, majd Lengyelország 9, Kazahsztán 8, Magyarország és Ukrajna 6-6 intézménnyel.

A 100 legjobban szereplő egyetem száma országonként itt található:

 

Number of universities in Top 100 by country
Russia	26
Czech Republic	10
Turkey	10
Poland	9
Kazakhstan	8
Hungary	6
Ukraine	6
Romania	5
Lithuania	4
Azerbaijan	3
Latvia	3
Belarus	2
Estonia	2
Slovakia	2
Bulgaria	1
Croatia	1
Serbia	1
Slovenia	1
©QS Quacquarelli Symonds 2004 -2014 www.iu.qs.com

 

Szent-Györgyi idézet a konferencián

A Quacquarelli Symonds cég 2014. december 17-i rendezvényén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán megrendezett konferencián Fábri György, az ELTE kommunikáció fejlesztésért felelős főigazgatója üdvözölte a résztvevőket, illetve ismertette intézménye rangsorokon elért eredményeit.

Natalya Tyurina, Oroszország nemzetközi információs ügynökségének, a Social Navigator-nak igazgatója vázolta az orosz felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiájának sikereit és problémáit. Taner Bilgic a törökországi Bogazici Egyetem példáját mutatta be arra a kérdésre válaszolva, hogy miként jutott az intézmény a 2012-es 501-550. közötti pozícióból a 2014. évbeli 399. helyre a QS World Univeristy Rankings-ben.

„A felfedezés: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla” – idézte Szent-Györgyi Albert gondolatát Ben Sowter, a londoni székhelyű QS cég rangsorokat összeállító egységének vezetője.

A cég 2004-ben állította össze első listáját, azóta több tudományterületre és földrajzi térségre fókuszálva külön rangsorokat is készít. A világ felsőoktatási intézményeit mérő rangsorokat az egyszerűség, a hasznosság, az erőteljesség, ugyanakkor a veszély, az elfogultság és a vitatottság is jellemzi. A listáknak sok kihívással is szembe kell nézniük, így például világos célokat és módszereket, releváns indikátorokat és összehasonlítható információkat kell tartalmazniuk – fogalmazott. Egy világszínvonalú egyetemet a kutatás és oktatás kiválósága, nemzetköziesedési törekvései és a munkatársak véleménye jellemzi leginkább – hangsúlyozta. Hozzátette: a rangsorok összeállításánál felhasznált adatokat a Webometrics és Scopus adatbázisokból, statisztikai információt szolgáltató ügynökségektől, felmérésekből nyernek és közvetlenül az érintett felsőoktatási intézményektől kérnek.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet, Újszászi Ilona

Fotók: Újszászi Ilona

 

 

Korábban írtuk a felsőoktatási világrangsorokról és az SZTE helyezéseiről:

Hazai és nemzetközi rangsorokban is remekel az SZTE

Az SZTE a „legzöldebb” magyar és 35. a Zöld egyetemek toplistáján

A brit toplistán az SZTE a legjobb 600 között, az SZTE BTK a 181.

Kiválóan szerepel a nemzetközi ranglistákon a Szegedi Tudományegyetem

Újabb világrangsorban szerepel az SZTE

Újabb nemzetközi ranglistán jeleskedett az SZTE