Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Újváry Gábor és Vertel Beatrix új kultúrtörténeti albumának bemutatóját tartották a Gál Ferenc Főiskola Tanácstermében 2014. december 4-én. Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak kiemelkedő munkásságú kultuszminisztere életéről számos új fotó, grafika, újságanyag került elő a szerzőpáros kutatómunkája során, melyek különlegessé teszik a könyvet.
Kiss-Rigó László szegedi-csanádi püspök köszöntőjében „kivételes embernek” nevezte Klebelsberg Kunót, aki „jókor volt jó helyen”, és a nehéz anyagi körülmények ellenére Szegeden is hatalmas fejlődés ment végbe közel tíz évi minisztersége alatt, melynek ma is élvezzük gyümölcsét. Gondojunk csak a fogadalmi templomra, az akkor kiépült népiskolarendszerre és magára az egyetemre!
Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola dékánja kiemelte, hogy éppen a gazdag életmű teszi nehézzé a kötet megalkotását. A szerzők a képeket, idézeteket, rövid jegyzeteket a kronológia szálára fűzték fel, és sokszínű, árnyalt képet mutatnak a manapság elmarasztalt Horthy-korszak miniszteréről. Az album Klebelsberg Kunót gyermekkorától kezdve berlini egyetemi évein keresztül egészen kultuszminiszteri tevékenységéig végigkíséri, megidézve politikai szövetségeseit és ellenfeleit is. Kevésbé köztudatban élő cselekedeteit is megmutatja, miért is kötődik hozzá az ösztöndíjrendszer, a reáltudományok fontosságának felismerése, az európai kapcsolatok kiépítése a felsőoktatásban.
Újváry Gábor bevallotta, hogy noha ő történészként már 25 éve foglalkozik Klebelsberggel, a megjelent képanyag közel felét még ő sem ismerte, míg nem kezdték el a gyűjtőmunkát. A magyar kultúra felvirágoztatójának Szegedhez fűződő viszonyáról beszélt: hiszen 1926-tól e város képviselője volt. E kötődés elsődleges oka az akkor kezdődő alföldi kutatások, népiskolák építése és az egyetem volt. Nagy szerepe volt a Dóm téri építkezésekben. Egyetemi várossá, vidéki kulturális központtá alakította Szegedet. A fejlődést csak a nagy gazdasági világválság Magyarországra elérő hatása állította meg.
 |
| Kultúra nélkül nincs Magyarország – Klebelsberg képekben - GALÉRIA |
Vertel Beatrix grafikusművész szerint a könyvük lényege a történelmi hitelesség. A háromévi munka folyamán néha úgy érezte, maga Klebelsberg „súg” neki, közel került hozzá a kultúra harcosa. A kronologikusan rendezett sokszínű dokumentumgyűjtemény képei egyszínűek, így a figyelem magára az emberre terelődik: végső céljuk egy tiszta, emblémaszerű egység elkészítése. Nem kívánják reflektorfénybe vonni, piedesztára emelni Klebelsberg Kunót, elég látni őt, olvasni gondolatait, megérteni motivációit.
A könyvbemutatón maga a Klebelsberg is „megszólalt”: a moderátor, Kozó Attila újságíró olvasta fel beszédrészleteit, melyek élete legfontosabb elveit, céljait tartalmazták. Hitt abban, hogy a kultusztárca az első világháború utáni Magyarországon egyben honvédelmi tárca is, és a szellem, a művelődés fegyverével kell védeni hazánkat, kiharcolni Európa megbecsülését. A kulturális színvonal összefügg a gazdasággal, hiszen a nemzeti termelés emeléséhez elengedhetetlenek az európai nívójú vezetők és az értelmileg, erkölcsileg művelt munkások. A politikai demokrácia, az általános titkos választójog létrejötte nem ütközhet az analfabetizmus elemi akadályába, kultúrdemokráciának is lennie kell. A katonai kudarcot nem követheti kultúrpolitikai fegyverletétel, fel kell vennünk a harcot. Akármennyire csalódott az ország a Nyugatban, megvalósíthatatlan, irreális gondolat az „őseinkhez” való visszafordulás, a keleti orientáció. Európa közepén európaiként kell viselkedni – vallotta.
Szalai Anna
Fotó: Herner Donát
