SZTE Info

Az ELI előszobája: eredmények a lézeres projektben

Több különböző, de egymással összefüggő kísérleti és elméleti kutatási területet céloz meg a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt, amelynek célja magas színvonalú, nemzetközi szintű kutatómunka végzése az ultrarövid impulzusú lézerekkel összefüggő kutatás-fejlesztés, valamint a lézerek anyagtudományi, spektroszkópiai és biofotonikai, orvostudományi alkalmazása területén. A kutatási program szervesen illeszkedik a Szegedre tervezett ELI kutatóközpont stratégiai kutatási céljaihoz. A két éves projekt az utolsó szakaszához közeleg, ennek apropóján mutatja be Hopp Béla, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője és a projekt szakmai vezetője az elért eredményeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A pályázat során a kutatók azt vállalták, hogy az ultrarövid impulzusú lézerekkel kapcsolatosan végeznek nemzetközi szintű kutatás-fejlesztést, valamint kutatásuk megcélozza a lézerek alkalmazott felhasználását is több területen. A két éves futamidőből a lassan az utolsó negyedbe forduló projektben 28 kutatócsoport dolgozik.

  • Ez idő alatt bőven sikerült a vállalt szakmai feladatokat teljesíteni – mondta Hopp Béla. – A projektben 45 fiatal kutató dolgozik, ezek alatt kell érteni a PhD hallgatókat, a frissen doktorált ifjú kutatóinkat. 22 olyan élen járó, kiváló oktató vett és vesz részt a projektben, aki vagy MTA doktora fokozattal rendelkezik vagy annak megfelelő habitussal bírnak.

 

Publikációk

A szakmai vezető hozzátette: a projekt során nem csupán az egyes szakmai feladatok teljesítése volt a cél, hanem ezeknek a hazai és nemzetközi megmérettetése is úgy, hogy az eredményeket szakmai folyóiratokban publikálják. Ezzel a referálással lehet megmérni azt, hogy az elért eredményeik mennyire jelentősek nemzetközi és hazai szinten.

- Hazai és nemzetközi fórumon 48 publikációt tettünk közzé, ezeknek a száma pedig bőven fog még növekedni, mert tudjuk, hogy legalább egy évnek el kell telnie egy komoly kísérlet esetén, mire abból valamilyen cikk, publikáció születik. Tehát a projekt lezárása után is fognak még publikációink megjelenni.

 

Több kar és tanszék szoros együttműködése

  • Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ez a projekt nem csak a fizikusokra koncentrált, pedig elsősorban lézeres témájú a kutatás – teszi hozzá a projekt szakmai vezetője. - De ezen belül megtalálható a kutatáshoz szorosan kapcsolódó munkákat végző jogászokat is, orvosokat, gyógyszerkutató orvosokat, biológusokat, vegyészeket, matematikusokat, programozókat, csillagászokat is. Aktív szerepet vállaltak a munkában konzorciumi partnereink, az SZBK és az ATOMKI is.

Nem véletlen, hogy az ELI indulásával párhuzamosan fut ez a projekt. Különösen szoros az együttműködős és az együttgondolkodás az ELI-vel a pályázat megvalósítása kapcsán azokon a területeken, amikor rövid impulzusú lézeralkalmazásokat vizsgálnak. Ez a projekt előzménye az ELI-ben majdan végrehajtható anyagtudományi kutatásoknak is.

  • Tény, hogy az ELI-ben jóval rövidebb impulzusokat fognak majd előállítani, de sok esetben mondható az, hogy mi arra gyakorlunk – tette hozzá Hopp Béla. – Ez egyrészt felkészülés az ELI-re: az ELI lézerrendszerének megépítése során esetlegesen felmerülő problémákat már most megpróbáljuk elkezdeni kezelni. Ilyen lézerrendszer még nincs sehol a világon, ami Szegeden épül, az lesz az első és egyetlen, így nyilvánvalóan sok-sok probléma merül majd még fel. Egyik-másik kutatócsoportunk ezeket már most megpróbálja lemodellezni és keressük a megoldást. Néhány kutatócsoportunk azzal foglalkozik, hogy majd az ELI megépülése után milyen anyagtudományi kutatásokra lehet használni a rendszert. Az ELI működését nagyon komoly előkísérletek kell, hogy megelőzzék annak érdekében, hogy értelmes kérdéseket tegyünk fel, értelmes kísérleteket végezzünk, és remélhetőleg hasznos válaszokat kapjunk majd. Csak egy példa: olyan onkológus kollégákkal dolgozunk együtt, akik hadronterápiával kapcsolatos kutatásokat végeznek. Reményeink szerint az ELI alkalmas lesz olyan hadronterápiás eszközrendszer előállítására, amely képes lesz a rákos sejteket célzottan és szelektíven lehet majd elpusztítani. Az elméleti fizikus és matematikus kollégák pedig már most olyan kérdéseket feszegetnek, amelyek majd akkor merülnek fel, amikor már lesz olyan attoszekundumos impulzusunk, amit az ELI fog a rendelkezésünkre bocsátani. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi történik majd akkor, ha ilyen impulzusokkal bármit besugárzunk, és ezek a kutatások előkészítik azt a munkát, amit majd az ELI-ben végeznek.

A projekt más szempontból is hasznos: annak ellenére, hogy a lézert az élet szinte minden területén alkalmazzák már, a lézerfizika még tartogat megoldatlan kérdéseket. Számos eredmény született a projekt során, például, hogy hogyan lehet lézerrel véráramlást mérni - ez a módszer az agykutatásban nyithat új távlatokat. A kutatók egy olyan lézeralapú mikroszkóp építésén is dolgoznak, amely a Nemzeti Agykutatási Programban kap majd jelentős szerepet. Ennek segítségével többet tudhatunk meg az agy működéséről.


A projekt szakmai vezetője szerint összességében az elmondható néhány hónappal a projekt befejezése előtt, hogy ez egy sikeres projekt volt.

  • Viszonylag objektív szemlélőként, a számok világában élve és azokra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a projekt sikeres volt, a vállalt eredményeinek már most túlteljesítettük – tette hozzá. - Aminek különösen örülök, hogy nagyon sok fiatal kutatót sikerült ebbe a projektbe bevonni, ők is megtapasztalhatták, hogy milyen igazán élesben adott időre adott feladatokat végrehajtani, megkapni és kiértékelni az eredményeket. Ráadásul ezek a fiatal kutatók nemcsak hogy eredményeket értek el, de nagyon sokat is tanultak ebben az időszakban, és tudományos fokozatokat is szereztek közben.

 

Altémák

 

A projekt hat tudományos altémából áll. Az első két altéma keretén belül a projekt rendelkezésére álló fényforrások – impulzuslézerek és az általuk gerjeszthető, elsősorban UV –XUV sugárzás – kutatás-fejlesztését végezzük el, ez a munka a teljes projekt egyötödét adja. A projekt harmadát adó harmadik altémán belül elsősorban felületek fény-anyag kölcsönhatásait vizsgáljuk az előző kettőben kifejlesztett lézerekkel. A projekt negyedét adó biofotonikai alkalmazások egy részébe a negyedik altémán belül az olyan biofizikai- és környezetfizikai kutatásokat foglaltuk össze, amelyekben a lézerek és molekuláris, biológiai objektumok tulajdonságait, kölcsönhatásait vizsgáljuk, míg az ötödik altéma az orvosi alkalmazásokra koncentrál. A hatodik altémán belül kaptak helyet a lézer-anyag kölcsönhatások elméleti modellezésével, ezek matematikai hátterének felkutatásával foglalkozó kutatások.

 

A kutatócsoportok eredményei


A pályázatban vállalt feladatok teljesítésében 28 kisebb-nagyobb kutatócsoport vesz részt, amelyek szorosan együttműködtek egymással, eredményeiket igyekeztünk tömören összefoglalni.

A kutatócsoportok az első egy és háromnegyed év alatt összeállítottak egy, a spektrális interferometrián alapuló mérési elrendezést, és a kapott interferogramokat kiértékelő program fejlesztésén dolgoznak eredményesen.

Fotonikus szálak diszperziójának kísérleti vizsgálatát hajtották végre.

Elméleti számolásokat végeztek kettős attoszekundumos impulzusok impulzusformálásra alkalmas szélessávú lézerekkel történő előállítási lehetőségeinek tanulmányozására.

Vizsgálták hogyan függenek különböző fémek femtoszekundumos és pikoszekundumos lézeres besugárzása során bekövetkező reflexiós és morfológiai változások a kísérletek során alkalmazott paraméterektől.

Egyéb kutatások a folyadék alatti ablációs folyamatok gyorsfényképezéssel történő megismerése területére estek.

Az egyik csoport munkatársai nanorészecske aggregátumok mintázatait tanulmányozták, s álló és haladó módusokat mutattak ki rajtuk.

Folynak az ultrarövid lézeres fűtési folyamatokat követő pumpa-próba null-ellipszometriai kísérletek is.

Egy kétlépéses eljárással optikai hullámhossztartományban működő polarizátort készítettek el.

Kifejlesztettek egy költséghatékony kétlépéses eljárást, mellyel optikai reflexiós fémrácsot készítettek, megtervezték a szilícium lézeres felfűtését követő lézeres pumpa-próba elrendezésű null-ellipszometriai elrendezést.

Vizsgálták különböző plazmonikus struktúrákkal integrált infravörös egy-foton detektorok optikai válaszát s- és p-polarizált fénnyel való kivilágítás során.

Kifejlesztettek egy diódalézeres fotoakusztikus spektroszkópián alapuló rövid válaszidejű vízgőz-koncentráció-mérő rendszert.

Tanulmányozták a dióda lézerekkel gerjesztett baktériumok fluoreszcencia-válaszát.

Az excimer típusú lézerfejlesztési projekt során a lebegő potenciálon lévő előionizáló szikraközökkel végzett kísérletek keretében a gerjesztő kisüléshez közelebbi szikraköz-elhelyezést valósítottak meg.

Az elméleti fizikus, matematikus csoportok nagy intenzitású, lézerimpulzussal kölcsönható atomok alagutazásos ionizációjának, valamint az elektron és az iontörzs közötti kölcsönhatáshoz tartozó Wigner függvény dinamikáját vizsgálták, kutatást végeztek a lökéshullámokat eredményező hidrodinamikai és robbanási szimulációkat a FLASH hidrokóddal, tanulmányozták a fekete lyukak általános tulajdonságait, kutatásokat folytattak a Banach-térbeli korlátos automorfizmusokkal kapcsolatban.

 

Az ÁOK-s kollégák a lézerkészülékkel végzett tetováláseltávolítás hatékonyságát, az eljárás optimalizációját vizsgálták önkéntesek bevonásával. Tanulmányozták a szívizomsejtek akut és krónikus ionhomeosztázis –zavarainak kialakulását, illetve azok aritmogén hatásait.

Az ÁJK-s kollégák a szellemi tulajdon védelmének témakörében végeztek jelentős kutatómunkát.

A projekt konzorciumi partnereiként a debreceni ATOMKI munkatársai egy nagy energia- és szögfeloldással rendelkező ESA-22 elektronspektrométer fejlesztésén dolgoztak.

Az SZBK munkatársai porózus szilíciumból készült fotonikus struktúrákat hoztak létre fényérzékeny fehérjékkel történő kombinálás céljából; továbbá felhasználóbarát optikai csipesz vezérlő szoftvert fejlesztettek; tanulmányozták a Hofmeister sóknak a fluoreszcencia kinetikára gyakorolt hatását; újgenerációs konfokális lézersugárpásztázó mikroszkópok differenciál-polarizációs mérőeszközzé alakítását lehetővé tevő feltétet fejlesztettek ki. Átfogó méréseket végeztek a diódalézerekkel gerjesztett fluoreszcencia relaxáció tulajdonságainak és eredetének felderítésére

 

Nyemcsok Éva Eső


szechenyi_2020_logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00