A kutatást és a tudást hasznosítani kell – Innovációs Nap a TIK-ben

Az egyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága idén is megrendezte az SZTE Innovációs Napot, hogy összehozza a kutatói élet szereplőit, oktatókat, kutatókat, valamint társintézmények és vállalati partnereink innováció iránt érdeklődő szakembereit. A rendezvény 2014. április 10-én a József Attila Tanulmányi és Információs Központban kapott helyet. Míg az előtérben az érdeklődők érdekes kiállítást tekinthettek meg (lásd alább!), addig a nagyelőadóban délutánig tartó programokon vehettek részt.

Hasznosítani kell a tudást

Az esemény megnyitóján beszédet mondott Szabó Gábor rektor, aki kiemelte az innováció és a hasonló rendezvények fontosságát. – Az innováció egy igen sokat használt, mondhatni elhasznált kifejezés. Azt azonban be kell látnunk, hogy az innovatív gondolatok nem az elefántcsonttoronyban születnek – jelentette ki a rektor, hozzátéve: Magyarország egy válaszúthoz érkezett, és döntenie kell. Vagy megmarad az eddigi szinten, vagy átlépünk az innováció vezérelte szakaszba. – Az innovációról nem elég csak beszélni, ténylegesen is hasznosítani kell – utalt a beszéde végén Szabó Gábor arra, hogy a sikerhez fontos a tudás és a kutatás megfelelő hasznosítása.

Ezt követően megkezdődtek az előadások. Elsőként Kardon Béla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője beszélt a magyar tudománypolitika lehetőségeiről az EU nyújtotta támogatások tükrében. A főosztályvezető a versenyképességre helyezte a hangsúlyt, véleménye szerint a versenyképes tudományos tevékenységre való törekvés versenyképes felsőoktatást és munkaerőt eredményez. A fő célkitűzésként pedig a szinergiák megteremtését és a forráshiány enyhítését jelölte meg. A nap során további beszéd hangzott el például a hazai innovációfinanszírozásról, Szabó István, a Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezetője tolmácsolásában, Pukler Gábor, a Magyar Telekom ügyvezető igazgatója az innovációs kapcsolatok átalakulását elemezte, továbbá szó esett a spin-off vállalkozásokról is Berta Zsolt és Imreh Szabolcs előadásában.

A délután folyamán pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tartott egy start-up programot egy országos kampány részeként. Vállalkozó kedvű fiatalokat első lépéseit kívánják segíteni azzal, hogy jól menő vállalkozások képviselői beszélnek a sikerük titkáról. Az interaktív panelbeszélgetésben pedig az érdeklődő fiatalok fel is tehették a kérdéseiket.

Üveg mögé zárt ötletek az innovációs kiállításon

Az SZTE Innovációs Nap alkalmából érdekes és hasznos találmányok, kutatási eredmények lepték el a TIK kiállítási terét. A hétköznapi élettől a biogázon át az informatikáig sok területet lefedtek. A Szegedi Tudományegyetem közreműködésével kifejlesztett innovatív megoldásokat tekinthették meg a látogatók. Az üvegvitrinek mögött látható újdonságok hasznáról kiragasztott olvasnivalók tájékoztatták az érdeklődőket.

A nanoezüst technológiával készült ruhák például a kényelem mellett fertőtlenítő és baktériumölő tulajdonsággal is rendelkeznek, hála a speciális kialakításuknak. Az ilyen ruháknak hála nemcsak a fertőzésektől nem kell tartani, de a kellemetlen testszagok kialakulását is gátolja, így biztosítva jó közérzetet hordójának. A következő vitrinben innovatív módon előállított élelmiszereket láthattunk. Volt ott laskagomba-pástétom, emelt rozstartalmú kifli, antioxidáns tartalmú csoki és sok más érdekesség. Habár kinézetre teljesen hétköznapinak tűntek, az újszerű gyártási eljárásoknak köszönhetően ezek az élelmiszerek egészségesebbek, jobb minőségűek vagy egyszerűen csak gazdaságosabban gyárthatóak voltak.

Továbblépve az érdeklődők megtekinthették az újgenerációs orvosi diagnosztikai eszközöket, az SZTE szoftverfejlesztőinek eredményeit, de a nosztalgia jegyében egy régi kedves innovációt, a C-vitamint is viszontláthatták, hiszen Szent-Györgyi Albert révén az is az SZTE-hez kötődik.

A kutatást és a tudást hasznosítani kell – Innovációs Nap a TIK-ben - GALÉRIA

Külön vitrint szenteltek továbbá a jövőbarát zöld energia kutatás eredményeinek is, hiszen az SZTE tudósainak közreműködésével hatékonyabb eljárást dolgoztak ki a biogáz előállítására. Végezetül pedig helyet kaptak az informatika világának korszerű vívmányai is, olyan fejlesztések, amelyek az elektronikus jövőt teszik könnyebbé és gyorsabbá.

A kiállítási vitrinek mellett külön asztalokon is innovatív tárgyak sorakoztak, ahol a segítőkész szakértők tájékoztatták az embereket. A Sopreso alkalmazását például a nagyelőadóban folyó előadások során is használták. Ez a szoftver párhuzamosan fut a prezentációs programokkal, és a közönség okostelefonokkal csatlakozva közvetlenül a mobilján is nyomon követheti azt, ami a kivetítőn megy. Sőt, kérdéseket is tehet fel, elolvashatja mások hozzászólásait, az előadó pedig a mondandója végén a legnépszerűbb felvetésekre akár válaszolhat is. Emellett a közönség kapcsolatépítés céljából névjegyeket is megoszthat.

Az olcsó robot

Egy másik asztalnál KITT-E-t, a robotika elérhetőségének élharcosát lehetett közelebbről szemügyre venni. A hangzatos nevű robotot gazdája – Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék kutatója – összesen 6000 forint értékű alkatrészekből rakta össze. A kis háromkerekű szerkezet ettől függetlenül képes arra, amire akár több száz eurós társai: hűen követi programozójának utasításait, és mobilról irányítva kedvünk szerinti koreográfiát adhatunk meg neki. Egon elmondása szerint a robot ötletével egy hónapnyi gondos tervezés után elő, és a célja, hogy egy olcsó robotépítési készlettel rukkoljon elő, amellyel a fiatalok elsajátíthatják az elektronika, a műszaki ismeretek és az informatika alapjait, mindezt úgy, hogy nem kell vagyonokat költeni rá.

A fotoakusztikus mérőműszert bemutató asztalnál Utry Noémi magyarázta is el, hogy mire szolgál a fura hangot kiadó doboz. Az MTA és az SZTE közös projektjeként továbbfejlesztett, hordozható műszer az anyagok fényelnyelő képességét kiaknázva hang által azonosítani képes a különböző anyagokat. Ez különösen hasznos akkor, amikor a levegőszennyezettséget okozó szállópor ellen veszik fel a harcot, ugyanis segít beazonosítani a szmog forrását.

Őszi Tamás