Klímakonferenciát rendeztek a szegedi egyetemen

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE ÁJTK) Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete (NRTI) részeként működő EUROPE DIRECT Szeged hagyományosan minden tavasszal szervez konferenciát. Idén az európai uniós információs iroda által életre hívott eseményt a „Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképe” címmel rendezték meg.

A meghirdetett programmal ellentétben Trócsányi László, az SZTE professzora, párizsi magyar nagykövet nem tudta köszönteni a vendégeket, sajnos nem érkezett meg időben a fővárosból. A professzor helyett Sulyok Márton egyetemi tanársegéd a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete nevében mondott köszöntőt. Rámutatott arra: Szeged a napfény városa, a napsütéses órák száma évi 3000, ugyanakkor Szeged az innováció városa is. A Szegedi Tudományegyetem 2013-ban a 35. helyet szerezte meg a legkörnyezettudatosabb egyetemek rangsorában a világranglistán, Európában pedig a 3. lett. Emögött, hangsúlyozta az oktató, tudatos stratégia áll. A szegedi egyetem számos sikertörténetről számolhat be, például a zöld forrás biogáztelep – amelynek létrehozásában az intézmény is tevékenyen részt vett az EDF Démásszal együtt – két éve látja el a város külterületét. A geotermikus kaszkádrendszer pedig azt célozza, hogy az intézmények fűtését geotermikus energiára állítsák át.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Radics Kornélia klímakutató elmondta: már Magyarországon is látszanak a globális klímaváltozás első jelei, elég csak megfigyelni az időjárást: a forró nyarakat és a csapadékos, illetve aszályos időszakok arányát. Az OMSZ elnöke előadásában arra mutatott rá: az ember az éghajlatra gyakorol hatást, és az időjárás során elszenvedi azokat. Beszámolt az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó testületéről, amely nem kutatja az éghajlatváltozást, hanem a kutatók munkájának eredményeit gyűjti össze és összegzi – jelenleg 500 kutató 9 200 tudományos dolgozatát dolgozzák fel. A testület tavalyi jelentésében megfogalmazta, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, az üvegházhatású aeroszolok és gázok kibocsátásával csökkenthető. Radics Kornélia szemléletes ábrákon mutatta be a szélsőséges csapadék és hőmérsékleti értékeket, olyan kutatásokra támaszkodva, amelyek 1901 és 2012 között mért és feljegyzett adatokon alapulnak.

Klímakonferenciát rendeztek a szegedi egyetemen - GALÉRIA

Mi hogyan küzdünk? Hol tart Magyarország? című előadásában Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról számolt be, hogy a kormány energiapolitikai stratégiája a zöld energiaforrásokra épül. Magyarország nagyhatalom a geotermia, a biomassza, a napelemes villanyáram-termelés területén, és ezeket az adottságokat ki is kell jól használni. Fontosnak tartják az energiahatékonyságot, mivel az és a lakások fűtéskorszerűsítése nagyban csökkenti a fűtési kiadásokat, és ezt a kormány támogatja.

A konferencia délutáni programjában az érdeklődők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, amelynek moderátora Farkas Csamangó Erika, az SZTE Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék, Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa volt, résztvevői Ámon Ada igazgató (Energiaklub), Grabner Péter energetikai tanácsadó, meghívott előadó (Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet, Állam- és Jogtudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem), Janáky Csaba Marie-Skłodowska Curie-ösztöndíjas (Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, Természettudományi és Informatikai Kar, Kémiai Tanszékcsoport, Szegedi Tudományegyetem), Stróbl Alajos energetikai szakértő (PÖYRY ERŐTERV ZRt).

A konferenciát Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese zárta.

Nyemcsok Éva Eső