SZTE Info

Workshopot tartottak a szuperszámítógépes kutatásokról

A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium témakörében rendeztek szakmai workshopot október 17-én a Szegedi Tudományegyetemen. A résztvevők bemutatták, hogy a projekten belül milyen eredményeket értek el a gyógyászat, a kémia és a fizika területén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010 azonosítószámú projekt legfőbb célja, hogy a három nagy vidéki universitas (Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) lokális szuperszámítógépes rendszereinek összekapcsolása révén a megújult felsőoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehető legmagasabb szintre emelkedjen, a kutatás mind több területén kimagasló eredménnyel hasznosuljon, ezáltal további jelentős nemzetközi kutatási együttműködési lehetőségekhez juttatva a magyar kutatókat.

 

Az SZTE projektgazdaként kiemelt feladatának tartja, hogy bemutassa az eddigi eredményeket. Az október 17-i workshopnak a Rektori Hivatal épülete adott otthont. Dombi György tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE), a projekt szakmai vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az egyetem több kara is szerepet vállal a munkában, s viszonylag rövid idő alatt olyan eredményeket sikerült elérni, melyek már bemutatásra érdemesek. Tőle Viskolcz Béla tanszékvezető főiskolai tanár (SZTE) vette át a szót, aki úgy fogalmazott, ma már olcsóbb virtuális számításokat végezni, mint kísérletezni, hála a számítástechnika fejlődésének. „Molekuláris adatbázis – a jövőbeli HPC-kihívások” című előadásában részletezte a modern technika nyújtotta segítséget a kémiai képletekre alkalmazott kombinatorikus lehetőségek számolásában.

 

szuperszamitogep_workshop_galeria
Workshopot tartottak a szuperszámítógépes kutatásokról - GALÉRIA

 

A szakmai találkozó következő részében a gyógyszerfejlesztéshez és az orvostudományokhoz kapcsolódó kutatásoké volt a főszerep. A bemutató négy eltérő kutatás eredményét részletezte, melyek a következők: béta-aminosavak molekula dinamikai paraméterezése; önszerveződő rendszerek vizsgálata HPC-környezetben; a Hoffmeister-effektus számítógépes szimulációja; szívizom akciós potenciál modellezése. Végezetül Czirják Attila egyetemi docens, a projekt kutatási vezetője arra tért ki, hogyan tudott a szuperszámítógép a szegedi fizikusok szolgálatába állni. Szó volt ebből kifolyólag a kvantumfizikáról, az ELI-hez kapcsolódó kutatások támogatásáról, valamint a fény-anyag kölcsönhatásról is.

 

SZTEinfo



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *