SZTE Info

Nemzetközi biogáz-konferenciát rendeznek Szegeden

A Tisza-parti városba érkező tudósok a biogáz biometán irányú felhasználását és a fermentációs maradék kezelését vizsgálják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Biometán és fermentációs maradék: a biogázüzem hasznos termékei. Hazai és nemzetközi tapasztalatok, tennivalók” címmel kerül sor arra a nagyszabású tudományos seregszemlére, melynek az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja ad otthont október 10-én (csütörtökön) 10 órai kezdettel. A biogáz-konferencia – melyet a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén és az ALBINOK (Alapítvány a Biotechnológiai Nevelés és Oktatás Korszerűsítéséért) kezelésében futó határon átnyúló projekt (HURO/1001/193/2.2.2, RESGAS 2011) és az EU Intelligent Energy Europe program keretében zajló Green-Gas-Grid projekt (IEE/10/235 SI2.591589), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja támogatásával rendez a Magyar Biogáz Egyesület – két fő téma megtárgyalását tűzte ki célul a biogázzal kapcsolatos számos kérdés közül: a biometán irányú felhasználást és a fermentációs maradék kezelését.

 

Közismert, hogy a szerves anyagok anearob lebomlásának és biológiai átalakításának eredményeként képződő, metánban gazdag biogáz több célra is alkalmazható. A biogáz felhasználásával hőenergiát állíthatunk elő, vagy gázmotorban elégetve abból elektromos áram és hő nyerhető. A biogáz alaposabb tisztítása után állíthatunk elő biometánt. A biometán gyakorlatilag minden tulajdonságában megegyezik a fosszilis földgázzal, tehát mindenütt felhasználható, ahol

ma földgázt alkalmazunk. Világszerte és főleg az élenjáró EU-országokban terjed a felismerés, hogy a biogáz hasznosításának nem a leghatékonyabb módja az áramtermelés. A gázmotor hulladékhőjét ugyanis a téli hónapokat kivéve a legtöbb biogázüzem nem tudja hasznos munkára fordítani. A biometán formában történő hasznosítás mellett több fontos érv szól. Biometán esetén a

biogáz energiatartalmának sokkal nagyobb hányada végez hasznos munkát, betáplálható a földgázhálózatba, ott egyszerűbben szállítható és átmenetileg tárolható, mint azt az árammal tehetjük az elektromos elosztóhálózat esetében. Végül a biometán energiahordozó közvetlenül felhasználható a közlekedésben bioüzemanyagként, ahogyan erre számos sikeres példát láthatunk

világszerte.

 

Sajnos hazánkban a biometán technológia még csecsemőcipőben jár, ezért külföldi gyakorló szakembereket hívtak meg a technológia előnyeinek és potenciális nehézségeinek bemutatására. Európában már megkezdődött a biometán kereskedelme, így a magyar biogáz-, biometán-termelők előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy terméküket a nemzetközi piacon értékesítsék.

 

Az október 10-i konferencia ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Regisztráció: http://tinylink.net/55777. Jelentkezési határidő: 2013. október 8. A konferencia nyelve magyar, adott előadásokhoz szinkrontolmácsot biztosítanak a szervezők.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.