Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Tehetségpont által szervezett Science Café előadás-sorozatban a szemeszter harmadik előadására került sor, ahol az SZTE Bolyai Intézet EPIDELAY kutatócsoportja járta körül a járványokkal kapcsolatos matematikai kérdéseket.
Az október 10-i előadás első felében Röst Gergely, a kutatócsoport vezetője tartott prezentációt arról, hogy mi köze van egymáshoz a járványoknak és a matematikának. Először egy történeti áttekintést hallhatott a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában összegyűlt közönség, ahol kiderült többek között, hogy a nagy londoni pestisjárvány (1665-1666) igen pontosan vezetett adatai szerint a járvány tombolásának csúcsán a halálos áldozatok száma a heti hatezret is meghaladta. Szűk évszázaddal később Daniel Bernoulli, akit a matematikai járványtan atyjának is nevezhetünk, matematikai eszközökkel vizsgálta, hogy himlőjárvány esetén érdemes-e alkalmaznunk az akkoriban elterjedt, de cseppet sem veszélytelen immunizálási eljárást (varioláció) annak reményében, hogy ezzel védettséget szerzünk a rendkívül magas halálozási arányú fekete himlővel szemben. Sir Ronald Ross, aki Nobel-díjat is kapott a malária terjedési mechanizmusának felfedezéséért, olyan dinamikus modellt alkotott, ami a fertőzött emberek és a maláriát terjesztő szúnyogok populációjának változását egyaránt követi.
A számos ijesztő és hátborzongató példa után következett az est matematikai része. Hogyan lehet megakadályozni egy járvány kitörését? Ha megakadályozni nem tudjuk, megjósolható-e, hogy hányan fognak megbetegedni, meddig fog tartani a járvány, mennyi orvosságra lesz szükség, lesz-e elegendő kórházi kapacitás? Kiket érdemes vakcinálni, és mikor? Egy egyszerű példán keresztül mutatta be Röst Gergely, hogy miért ér véget a járvány egy iskolában, annak ellenére, hogy nem fertőződött meg mindenki. Azt, hogy mennyire fertőző az adott betegség, számszerűsíteni is lehet annak megadásával, hogy egy beteg várhatóan hány másik embert fertőz meg a járvány kezdeti szakaszában. Ezt a számot alap reprodukciós számnak hívják. Ha ez egynél nagyobb, akkor terjedni kezd a betegség, míg ha egynél kisebb, akkor nem tör ki járvány. Az alap reprodukciós szám segítségével meghatározható az a kritikus immunitási arány, amit el kell érni ahhoz, hogy az adott betegség ne okozhasson járványt. Például a szezonális influenza esetén ez a szám általában 1.3 körüli, míg a nagyon fertőző kanyarónál 12-18 között van ez az érték. Ebből kiszámítható, hogy a lakosság 92-94 százalékának kell védettnek lennie, hogy létrejöjjön a közösségi immunitás, és ne törjenek ki kanyarójárványok.
Megismerkedtünk az úgynevezett SIR modellel is, amellyel a járványok időbeli lefutását vizsgálhatjuk. Az SIR szóban az S (susceptible) azokat jelöli, akik fogékonyak a betegségre, az I (infected) a fertőzöttek, az R (recovered) pedig a betegségből már felgyógyultakat takarja. A modell segítségével elemezni lehet, hogy melyik járványügyi stratégia a leghatásosabb az adott betegséggel szemben, legyen szó karanténról, gyógykezelésről vagy vakcinálásról.
Végül az aktualitásokról esett szó. A 21. század új kihívásokat tartogat az epidemiológusok számára, de új eszközöket is nyújt. Gondoljunk csak arra, hogy ma egy betegség pillanatok alatt eljuthat egyik kontinensről a másikra a modern közlekedési eszközök jóvoltából vagy arra, hogy a helytelenül alkalmazott antibiotikumok miatt sok rezisztens baktérium bukkan fel. Rendelkezünk már antivirális szerekkel, illetve hatékonyabb diagnosztikai eljárásokkal, az internet pedig számtalan érdekes lehetőséget biztosít akár járványügyi előrejelzésekre, kutatásokra is. Érdekes példa a Google flu trends, mely a járvány terjedését az influenzával kapcsolatos internetes keresések számával tudja majdnem tökéletesen követni. Az előadás további részében az SZTE Bolyai Intézetben működő nemzetközi kutatócsoport hazai és külföldi tagjai tartottak előadásokat magyar és angol nyelven a maláriáról, a kanyarójárványok és a foci-Eb kapcsolatáról, az immunrendszerünkről vagy éppen az impulzív vakcinálásról.
Az EPIDELAY kutatócsoport tagjai: Röst Gergely kutatócsoport-vezető, Maria Vittoria Barbarossa, Dénes Attila, Knipl Diána, Kyeongah Nah, Yukihiko Nakata, Vizi Zsolt.
SZTEinfo
