Bezár

Hírarchívum

Innovációs estet tartottak a JATE Klubban

Innovációs estet tartottak a JATE Klubban

2013. október 03.
3 perc

Pályájukról, érvényesülési lehetőségekről is beszéltek az SZTE Innovációs Klub vendégei: Tamás Gábor és Kónya Zoltán egyetemi tanárok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nyári szünet után az SZTE Innovációs Klub szeptember 30-án rendezte soron következő klubestjét a JATE Klub Nagytermében, amelynek témája a „Fiatalok érvényesülési lehetőségei a tudományban” volt. Az est meghívott vendégeit, Tamás Gábor egyetemi tanárt (SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport, Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék), valamint Kónya Zoltán egyetemi tanárt (SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) Buzás Norbert, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója és

Kapás Ferenc, a NOS-Szeged Kft. ügyvezetője kérdezte.

 

szte innovacios klubA hallgatóság megtudhatta többek között, mi motiválta a kutatókat abban, hogy ezt a pályát válasszák, melyen fiatalon szép sikereket értek el: Kónya Zoltán 42 évesen szerzett professzori címet az SZTE-n, Tamás Gábort pedig 44 évesen választották az MTA levelező tagjává. Mindketten mentoraik szerepét hangsúlyozták, valamint saját elhivatottságukat és maximalizmusukat. Tamás Gábor oxfordi kemény kezű kutatásvezetőjéről beszélt, Kónya Zoltán pedig radnótis éveiről. Első komolyabb kémiai kísérletéről is mesélt, melynek csaknem komoly következményei lettek: mivel a buszon tesztelte az általa előállított könnygázt, majdnem kirúgták a középiskolából. Az est vendégei azt is hangsúlyozták, milyen fontos, hogy a kutatók már fiatalon kiválasszák témavezetőjüket, s elkezdjék kiépíteni kutatócsapatukat. Tamás Gábornak ezt az oxfordi évek után Szegeden újra kellett kezdeni. Sokat szenvedett attól, hogy az angolszász rendszerben megszokta, hogy az alá-fölé rendeltség kevésbé érvényesül, itthon azonban annál inkább. Harcolnia kellett kutatócsoportja önállóságáért.

 

Szó esett arról is, milyen tanácsot adnának az egyetemistáknak arra vonatkozóan, hogy lehet előrejutni a ranglétrán. Kónya Zoltán egy saját gondolattal ösztönözte a fiatalokat, melyet gyermekeinek is hangsúlyoz: „Minél többet tanulsz, annál kevesebb főnököd lesz.” A magyar kutatók mobilitásáról megállapították, hogy egyre több a lehetőség a különböző ösztöndíjaknak köszönhetően. Magyarországon belül azonban korlátozott a mozgástér, az egyetemek száma miatt.

Végezetül megtudhattuk, hogy szabadidejükben mivel foglalkoznak a kutatók, akikről az is kiderült, hogy kollégiumi éveik alatt mindketten az Eötvösben laktak. Tamás Gábor azóta is előszeretettel hallgat operát, és búvárkodik. Kónya Zoltán az operát nem igazán szereti, ő háziállatait emelte ki, melyek között vannak teknősök is, valamint szenvedélyét a régi amerikai autók iránt.

 

Az est vendégei:

Tamás Gábor a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője. A 44 éves neurobiológus már PhD-hallgatóként kimagasló eredményeket ért el Somogyi Péter oxfordi intézetében: meghatározta az egyes agykérgi idegsejttípusokat összekötő szinapszisok számát és hatását. Eredményei csúcstechnológiát képviselő élettani, morfológiai, molekuláris módszerek kombinációin alapulnak. Felfedezéseivel alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg normális működéséről kialakult elképzeléseket. Megfigyelései lehetővé tették számos neurológiai kórkép (például skizofrénia, autizmus) kialakulásának jobb megértését.

 

innovácios klub Galeira
Innovációs estet tartottak a JATE Klubban - GALÉRIA

Kónya Zoltán az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási tevékenységének egyik fontos területe a nanoméretű egydimenziós és inverz egydimenziós szerkezetek szintézise, jellemzése és lehetséges alkalmazásai. Ezen a területen a legfontosabb eredményeit az egy- és többfalú szén nanocsövek előállításának és módosításának kapcsán érte el. Elsőként tisztázta a titanát nanocsövek és nanoszálak képződési mechanizmusát. Tudományos érdeklődésének másik jelentős területe a környezeti kémia. Aktívan foglalkozik a jelenleg alkalmazott ipari kémiai technológiák megújításával, illetve a szennyező anyagok ártalmatlanításával. Munkatársaival kidolgoztak és szabadalmaztattak egy eljárást a fémmegmunkálásban keletkező környezetszennyező olajos emulziók vizes és olajos fázisokra bontására.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek