Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Szent-Györgyi vetélkedő egyediségéhez tartozik, hogy a résztvevők idén is bepillanthatnak az SZTE és Szeged életébe. Újdonság, hogy idén a verseny összekapcsolódik a Szegedi Tudós Akadémia programsorozatával.
Az ország legjobb középiskolai biológiatanárait („Szent-Györgyi Tanárok”), illetve a legkiemelkedőbb eredményeket elért 12. osztályos diákokat („Szent-Györgyi Ifjúk”) látja vendégül Szegeden a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. A rendezvény házigazdái: az Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium. További információ: http://www.nobel-szeged.hu/
A programot Hegyi Péter professzor, az alapítvány titkára mutatta be 2013. november 29-én délután.
Hegyi Péter előadása itt olvasható: http://data.hu/get/7172654/SZTA_ELOADAS.ppt
A Szegedi Tudós Akadémia célkitűzéseiről, terveiről, programjairól a www.nobel-szeged.hu honlapon lehet tájékozódni.
Szent-Györgyi Ifjak, Tanárok és Mentorok Találkozóján plenáris előadáson ismertette eredményeit Papp Balázs (MTA SZBK) A nélkülözhető gének paradoxona címmel, míg Berényi Antal (SZTE ÁOK) Ritmusos agyműködések vizsgálata címmel.
A november 29-i program az SZTA Mentorok előadásaival, illetve gálaműsoros vacsorával zárult.
A Szent-Györgyi Ifjak, Tanárok és Mentorok Találkozójának 2013. november 29-30. közötti programja itt elolvasható:
SZTEinfo
A középiskolás tehetségek felkarolása, mentorálása, Szegedre csábítása, illetve Magyarországon tartása a célja annak a két tehetséggondozó kezdeményezésnek, melyekről közös sajtótájékoztatón számoltak be a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány vezetői, képviselői. Az SZTE immár második alkalommal rendezte meg a Nobel-díjas tudósának emléket állító, középiskolás csapatok számára kiírt Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt. Ezen Magyarország, Vajdaság és Temesvár 16 középiskolájának 23 együttese mérte össze tudását. A résztvevőknek Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter életművéből is fel kellett készülniük, és idén a biológia, a kémia és a fizika mellett a humán tudományok is nagyobb szerepet kaptak. A november 29-i eseményt Szabó Gábor rektor „a tehetséggondozás manifesztációjaként” mutatta be. Az akadémikus legalább ilyen fontos programként beszélt a Szegedi Tudós Akadémiáról, melynek keretében két napra Szegedre érkeztek az ország legjobb biológiatanárai, biológiában legeredményesebb diákjai. – Az SZTE is szeretne tehetséges fiatal hallgatókkal dolgozni a jövőben, hiszen az egyetem színvonala nemcsak az oktatói gárdán, hanem a tanítványokon is múlik – szögezte le a rektor.
Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke elmondta, az SZTE által 2012-ben 9 Nobel-díjas tudós részvételével rendezett Szent-Györgyi Albert-emlékkonferenciáig nyúlnak vissza az alapítvány kezdeményezésének gyökerei. Az akkori siker adta az ötletet, hogy folytatásra van szükség, mégpedig egyrészt az orvosbiológiai kutatásokra való fókuszálással, másrészt pedig az összehangolt utánpótlás-neveléssel. Céljuk mindezek jegyében a szegedi egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (tudományos) munkájának segítése (a kuratórium is a két intézmény vezetőiből áll). Úgy fogalmazott, az universitas és az alapítvány két szilárd pillérként megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy minél tehetségesebb fiatalok tanulhassanak a jövőben Szegeden, valamint később ezek a tehetségek ne hagyják el az országot, illetve a várost. A Szegedi Tudós Akadémia projektjének nyitányaként – árulta el – az ország 30 legkiválóbb biológiatanára és a tárgyban legsikeresebb 100-150 diákja számára mutatják be a Tisza-parti orvosbiológiai kutatások műhelyeit.
A Szegedi Tudós Akadémia programjában egyetemi, kutatóintézeti mentorok veszik szárnyaik alá a középiskolás tehetségeket. Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja bejelentette, az ÁOK-n 17, míg az SZBK-ban 16 mentor kezdett el tevékenykedni. Nagy örömére ők a legkiválóbb tudományos teljesítményt nyújtó kollégák közül kerültek ki, akik büszkén vállalták fel a kezdeményezéssel járó pluszfeladatokat is. – Számunkra az az egyik legnagyobb érték, ha a fakultásra a legjobb fiatalok érkeznek. Úgy gondolom, Szent-Györgyi Nobel-díja mellett a jelenlegi kutatóink tudományos súlya is reális alapot teremt ehhez – mondta az akadémikus.
A programot azonban nemcsak az egyetemi vezetők és oktatók, hanem a középiskolai tanárok is roppant előnyösnek és kedvezőnek tartják. Minderről már Gál Béla, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója beszélt. – A mai világban nagyon nehéz irányt mutatni a gyerekeknek, komoly segítséget jelent, ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, illetve érzik, hogy valahol megbecsülik őket – hangsúlyozta. Hozzátette, az ország első számú biológiai tehetséggondozó gimnáziumaként különösen büszkén vesznek részt a munkában.
A tehetséggondozás és a régió fejlődésének összefüggéseiről B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott szólt. Előremutatónak nevezte az alapítvány szándékát, hogy új típusú rendszerben gyűjtse össze, képezze a tehetségeket. – A globalizált világban óriási verseny folyik a tehetségekét. Legalább olyan éles küzdelem alakult ki az emberi agyért, mint ami a technológiákért. Maximálisan támogatom, hogy már a középiskolában, sőt, akár még korábban megkezdjük a tehetségeink mentorálását – így a politikus. B. Nagy László kiemelte, minden tehetséggondozó programnak különös jelentőséget ad az ELI lézerközpont szegedi létesítése. Véleménye szerint Szeged és térsége olyan léptékű fejlődés előtt áll, mint az 1920-as években, mikor ide települt az egyetem. Rámutatott ugyanakkor, sürgető feladat a megfelelő szellemi háttér biztosítása, hiszen a központ és a mellette létesülő science park kapacitásait a mi fiataljainkkal kellene feltölteni.
A szegedi önkormányzat részéről Solymos László alpolgármester tett hitet az egyetem és az alapítvány tehetséggondozó munkája mellett. Elmondta, a város saját ösztöndíjrendszerrel segíti a legrátermettebb egyetemistákat, illetve középiskolásokat. Nem volt kérdés számukra, hogy az új kezdeményezéshez is csatlakozzanak, segítsék azt. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a Szegedi Tudós Akadémia iskolarendszere számos tehetséget szül majd a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont számára.
SZTEinfo
