SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Száz éve született Weöres Sándor

Nagy L. János, a SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára „…meghalok születni.” Weöres Sándor 100. születésnapjára címmel tartott előadást november 20-án a Szabadegyetem –Szeged sorozatban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy L. János az előadását a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola tanulóinak a századik születésnapon, június 22-én az iskola környékén közlekedő buszokon megemlékezésképpen elmondott vers meghallgatásával indította. A Faiskola című verset hallhattuk Bácskai Péter 3. osztályos tanuló tolmácsolásában. A hangulatteremtés után kezdett bele az előadó Weöres Sándor verseinek elemzésébe, s ezeket többnyire hangfelvételről a költő előadásában is átéhette a közönség. A vizsgálódás azonban nem a tartalomelemzést emelte ki, hanem a szociolingvisztikát és az alkotáslélektant. Nagy L. János rámutatott az Örök pillanat című szöveg kapcsán a költő dunántúli regionális köznyelvére, melynek példáit a kivetített szövegben is megjelenítette. Főleg az „e” és a „t” hangok, a rövid magánhangzók használatakor szembetűnő ez. Az Öregek című versben is megfigyelhetők ezek a jelenségek, s ki is emelődnek, ha összevetjük az eredeti textust a Kodály megzenésítette formájával.

A szakembertől megtudtuk, hogy ez a dunántúli regionális nyelvhasználat, ahogyan Weöres beszél és alkot, az ő vernakuláris nyelve; tehát amit ő az édesanyjától tanult. Használta vagy még ma is használja az a közösség, amelyben a költő szocializálódott. Fontos ezt megértenünk és szem előtt tartanunk, hiszen az adott szöveg metrikai-ritmikai megformáltsága sokszor ebben a nyelvi kontextusban válik érthetővé – hangsúlyozta. Nagy L. János ennek szemléltetésére több verset is bemutatott. A Valse triste című szöveg kapcsán ismertetett négyféle változatot: jól láthatóvá vált, hogy a költő előadása adja vissza leginkább a lüktető keringőhangzást, melyet eredetileg is szánt az alkotásnak.

Ennek kapcsán az előadó megemlítette az ultima manus (azaz az „utolsó kéz” jóváhagyásának) elvét, vagyis más szemmel érdemes nézni azokra a kiadásokra, melyeket a költő nem tudott ellenőrizni.

A továbbiakban Weöres Sándor Kuli című versét elemezte az előadó, amelynek szintén szociolingvisztikai érdekessége van, hiszen pidzsin nyelven íródott, általa a kínai kultúra bukkan felszínre magyar nyelvi kontextusban. A különböző értelmezésekre természetesen nemcsak a tájszólás, de a hangszín, előadásmód is adhat okot. Erre a Galagonya című vers négyféle eladásmódjának a megjelenítése volt példa.

Az előadás utolsó része a Macska-induló néhány vonását elemezte, ez az egyetlen olyan verse Weöres Sándornak, amelyet megzenésítésre a költő Sebő Ferencnek adott.

Befejezésül Nagy L. János keretes szerkezetet adott az előadásnak: a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola egyik tanulójának, a 4. osztályos Orosz Enikőnek a versmondása következett hangfelvételről: a Bolygó zápor… kezdetű verset hallhattuk.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    14:00 - 15:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja