A munkaerőpiac mutathat irányt a felnőttképzéseknek

„Regionális felsőoktatási és felnőttképzési együttműködés a munkaerő-piaci sikeresség érdekében” címmel tartottak workshopot a Magyar Tudomány Ünnepének keretében a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Dél-alföldi Regionális Felnőttképzési Központ szervezésében, a Dél-alföldi Szakképzési Kerekasztal, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság közreműködésével. A november 14-i esemény célja a közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése mellett a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzések fejlesztése volt. A SZAB-székházban lebonyolított workshop egyben a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 azonosítószámú „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” című projekt felnőttképzési munkabizottsága alakuló ülésének is számított. A Dél-alföldi Regionális Felnőttképzési Központ a projekt részeként az SZTE vezetésével jött létre, a Gál Ferenc Főiskola, a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola konzorciumi partnerségével. Az érintett felsőoktatási intézmények – mint ez alkalommal is elhangzott – elhatározták, hogy összehangoltan fejlesztik oktatási tevékenységüket, kínálatukat, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit. Kiemelt feladatnak tekintik az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó felnőttképzések hátterének biztosítását.

A konferencián bevezető előadást tartott Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese és Varga Zsuzsanna, az SZTE oktatási igazgatója. – Sürgető feladat kimunkálni, mit is értünk tulajdonképpen felnőttképzésen, hiszen aggályosnak tartom, hogy talán nem is tudjuk ezt pontosan meghatározni. Ha diploma után át akarunk képezni valakit? Ha a diplomázás után valaki egy újabbat akar szerezni, mert azzal jobbak lesznek az esélyei a munkaerőpiacon? Ha valaki érettségivel részt akar venni valamiféle rövid képzésen? Vagy a régi és megújítandó OKJ-s képzéseket számítjuk ide? – feszegette Homoki-Nagy Mária. A rektorhelyettes szerint nem feltétlenül át- vagy továbbképzésre kellene fókuszálni, hanem akár arra, hogy valaki (akár nyugdíjasként is) hobbiból vegyen részt olyan képzésen, melyre fiatalkorában nem volt ideje, energiája, lehetősége – akár azért, mert egyszerűen meg akarja tanulni egy szakma csínját-bínját, akár azért, mert ebben rejlik későbbi kifutása. Ebből a szempontból a professzor asszony a német Volkshochschulét tekinti mintának. Fontosnak tartja, hogy a felnőttképzésbe 18-tól 65 éves korig mindenkit bevonjanak, és a felsőoktatási intézmények, valamint az oktatáspolitika szereplői aktív kapcsolatot tartsanak fenn a munkaerőpiaccal, a kamarákkal, hogy tudják: öt-tíz éven belül milyen végzettségekre lesz szükség. Első körben a jelenlegi felsőoktatási szakképzéseket erősítené meg a rektorhelyettes, olyan fiatalok bevonásával, akiknek nincs helyük a középiskolai szakképzésben, s nem akarnak alapszinten bekapcsolódni a felsőoktatásba. Nagy hangsúlyt fektetne az idegen nyelvek oktatására, mivel e téren a középiskolában általában nem tesznek szert elég (használható) tudásra a diákok. Varga Zsuzsanna az aktuális, friss kormányrendelet tükrében elemezte a felsőoktatási szakképzés átalakulását. Hangsúlyozta, az SZTE-n is rengeteg felsőfokú szakképzés indult 2013-ban, de míg országosan a hallgatók 6,25 százaléka tanul ilyen szakokon, addig ez az arány Szegeden csak 4,51 százalék.

Kovács Kata, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezető szakképzési tanácsadója a kamara és a felsőoktatás a gyakorlati képzésben megmutatkozó együttműködési lehetőségeit boncolgatta. Megtudtuk tőle, a jelenlegi jogszabályok alapján a felsőoktatási szakképzések szakjegyzékbe vételéhez kamarai támogató nyilatkozatra van szükség. Az SZTE képzési portfóliója meg is szerezte ezt a CSMKIK-tól, hiszen – mondta az előadó – az egyetem tényleg minden szempontból (így például a munkaerő-piaci relevancia tekintetében is) kiemelkedő felsőoktatási szakképzéseket állított össze. A négy féléves felsőoktatási szakképzések utolsó szemesztere egy önálló gyakorlati félév, melyet a kereskedelmi és iparkamarák által minősített szakmai gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezetnél vagy intézménynél töltenek el a hallgatók. A konstrukcióban nemcsak a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati oktatást biztosító hely köt megállapodást, de a diák is hallgatói munkaszerződést ír alá, s díjazás illeti meg. Tóth Károly, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ szak- és felnőttképzési dékáni megbízottja ehhez hozzáfűzte, 2015 februárjában indul az első ilyen jellegű gyakorlati félév, ennek kapcsán az SZTE kíváncsian várja a gyakorlati képzőhelyek minősítését, ezért is tartja fontosnak a kamarával való szoros kapcsolattartást. Tóth Károly úgy fogalmazott, a felnőttképzés piaci megközelítésű „aranykora” 2013 augusztusával lejárt. 2013. szeptembertől új OKJ és felnőttképzési törvény lépett életbe, a hatályos szabályozás egyértelművé tette, az iskolarendszeren kívüli szakképzés (ahol sok esetben a minőségi előírások figyelmen kívül hagyásával javították a munkanélküliségi mutatót) elveszítette versenyképességét az iskolarendszerű szakképzéssel szemben. A szakember komoly kihívásnak nevezte az elméleti és a gyakorlati félévek összehangolását a felsőoktatási szakképzésben, a tananyag-fejlesztést, a gyakorlati helyek „érdekeltségének” erősítését, a minőségi gyakorlati képzés személyi-tárgyi feltételeinek megteremtését (akár át- vagy továbbképzés révén is).

A workshopon részt vevők megismerhették a Kecskeméti Főiskola, valamint a Szolnoki Főiskola szak- és felnőttképzési rendszerét, kínálatát (Fodorné Kovács Györgyi és Bakos Róbertné tolmácsolásában), illetve Döbör András, az SZTE SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ igazgatója és Vetró Tímea osztályvezető segítségével a Szegedi Tudományegyetem szakképzési és felnőttképzési portfóliójába is betekintést nyerhettek. Miklós Péter, a SZINT Kft. ügyvezetője a munkaerőpiac szemszögéből vette górcső alá a gyakorlati képzést, illetve a közfoglalkoztatást. Farkas Olga, a SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság elnöke pedig a gyakorlati képzés tehetségfókuszú minőségbiztosítási rendszerét elemezte.

SZTEinfo