Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A huszonévesek munkakeresési nehézségeiről és az EU által kínált megoldásokról tartottak nyilvános ülést október 31-én az SZTE Rektori Hivatal épületében.
Rengeteg fiatal egyetemista gyűlt össze 2013. október 31-én délután a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében, hogy részt vegyenek az ifjúsági foglalkoztatást taglaló nyílt fórumon. Az eseményt Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy végzett hallgatók pályaválasztási problémái a Szegedi Tudományegyetemet is mélyen érintik. A helyzet orvoslására rendezték az ülést, melynek kiemelt vendége Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa volt.
Andor László előadását egy rövid visszatekintéssel kezdte. Elmondása szerint az elmúlt évek kiújuló válságának egyik legsúlyosabb következménye a fiatalokat érintő munkanélküliség volt. Mindezt ábrákkal és statisztikákkal alá is támasztotta, bemutatván: az Európai Unióban különös magas az ifjúság körében tapasztalható munkanélküliség. Andor László paradox helyzetnek nevezte, hogy a mai jól képzett, tanult generáció nem talál magának munkát.
Ezt követően szót ejtett a megoldási kísérletekről, név szerint a „Mozgásban az ifjúság” és a „Több lehetőséget a fiataloknak” mozgalomról, melyek ifjúsági munkacsoportok felállítását tűzték ki célul. Az előadó arra is kitért, hogy a munkanélküliséget okozó problémákat egyesével kell orvosolni. Nehéz a belépés a munkaerőpiacra? Szakmai gyakornoki pozíciókat kell kínálni. Nagy a földrajzi szakadék a keresletet és kínálatot jelentő városok között? Ösztönözni kell a cégeket a mobilitásra. Tökéletlen a munkaerőpiac? Meg kell reformálni annak szabályozását.
A biztos többször hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni, hogy a fiatalság elveszítse a hitét. Ajánlatot kell nekik nyújtani, ami a konkrét munkahelyen túl lehet szakmai gyakorlat, vagy gyakornoki pozíció is. Az előadó úgy gondolja, hogy a változások már megkezdődtek, és az EU minden lehetséges eszközzel igyekszik elősegíteni a javulást. – A folyamatnak megvannak a költségei, ám nem kétséges, hogy ezek idővel megtérülnek – zárta gondolatait Andor László.
Andor László előadásának vázlata itt olvasható:
Nagy sajtóérdeklődés is kísérte az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának előadását. Andor Lászlótól több egyetemi oktató, dolgozó és hallgató is kérdezett. Az elhangzó 14 kérdésre válaszolva, az európai Ifjúsági Garancia Program kapcsán az előadó emlékeztetett arra, hogy a bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament és a tanács úgy döntött, azokra a régiókra fókuszál elsősorban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százaléknál magasabb. A dél-alföldi régió ezek közé tartozik, három másik magyarországi régióval együtt. Újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: „uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre.
A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert.”
SZTEinfo
