Európai polgárság vagy polgári Európa?

Beszélgetéseknek, nem pedig kampányrendezvényeknek ad otthont a szegedi egyetem – hangsúlyozta Trócsányi László professzor. Az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet vezetője, párizsi magyar nagykövet köszöntötte az Európai Polgárság vagy polgári Európa? című, Gondolatok az európai uniós polgárságról és az európai parlamenti választáson való részvételről témakörű konferencia résztvevőit. A programot az SZTE Állam és Jogtudományi Kar NRTI és a részeként működő Europe Direct szervezte. A 2013. november 8-án az SZTE rektori hivatali épületében rendezett francia-magyar nyelvű tanácskozáson a jövő év májusában esedékes európai parlamenti választásra buzdító kampányról is szó esett, mikor arra a kérdésre keresték a választ: milyen képviselete legyen az európai polgárságnak.

„Immár 28 tagállam, 500 millió lakos alkotja az Európai Uniót. Így aztán új válaszokat kell adnia az EU-nak a régebbi alapkérdésekre is. A polgárok igénye ugyanis az, hogy az EU a bürokratikus szabályrendszerek helyett az emberek problémáira keresse a megoldásokat” – hangsúlyozta vitaindítójában Trócsányi László. A professzor szerint annak ellenére, hogy növekszik az euroszkepticizmus, Európa közös építésének szükségességét senki sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy mire fókuszáljon az EU. Példaként említette a migráció vagy az identitás problémáját, az EU és nemzet, a környezetvédelem és az energiaszektor viszonyának dilemmáját. Kiemelte, hogy e viták szervezésében, a kérdések tisztázásában, a kompromisszum megtalálásában óriási a szerepe a médiának.

„Ez most más!” – idézte az európai parlamenti választások központi gondolatát Lővei Andrea. Az Európa Parlament Tájékoztató Irodájának (EPTI) a vezetője elárulta: a politikai versengés nagyobb szerepet kap a választási kampányban, ugyanis új jogkörökkel rendelkezik az Európa Parlament (EP). Ez is oka annak, hogy az EP tevékenységének a bemutatását tekintik fő feladatuknak a 2013. szeptember 10-én Strasbourgban elindított európai parlamenti választási kampányban. Úgy vélik ugyanis, hogy ha az uniós polgárok észreveszik az EP-ben rejlő lehetőségeket, akkor tesznek is azért, hogy részesei lehessenek az unióban zajló folyamatoknak. Ez az értelme a „Vedd észre! Tégy érte! Légy része!” szlogent részletező választási akcióknak.

A választás fontosságát, a részvétel jelentőségét minden lehetséges módon hangsúlyozza az EPTI. Az erről készült „hangulatfilm” és további részletek is elérhetőek az iroda honlapján:

A fiatalokat, a közösségi média látogatóit külön is megszólítja az Európa Parlament Tájékoztatási Irodája:

Foglalkoztatás, Európa szerepe a világban, pénzügyek, életminőség, gazdaság és válság – ezt az öt témát emelik ki a megvitatandó közös uniós ügyek közül az idén októbertől élesedő EP-kampányban. Azt követően, hogy az EP pártjai megnevezik az Európai Bizottság élére, az elnöki posztra a jelöltjüket – várhatóan 2014 márciusától – új szakasz kezdődik az európai parlamenti választási kampányban: a jelöltek vitája. Ezektől a mozgósító akcióktól is azt várják, hogy minél több európai uniós polgár érezze: nemcsak joga, kötelessége is részt venni a 2014. május 22-25. között kitűzött napon az Európa Parlament összetételét és eljövendő döntéseit befolyásoló, Magyarország új EP-képviselőit adó voksoláson.

Ötévente esedékes az EP-választás, ezért nagy a jelentősége annak, hogy 2014 májusában az erre jogosult 65 millió uniós polgár közül minél több részt vegyen a 750 képviselő megválasztásban. Az EP politikai pártcsaládjai adják a jelölteket, a polgárok pedig a voksaikat. Az új EP képviselőinek részben más lesz a feladata, mint a jelenlegieknek. Nem mindegy, kiket küldünk az Európa Parlamentbe, hiszen a testület többek között olyan horderejű kérdéseket is befolyásol, mint az EU szövetségpolitikája, a környezetvédelem ügye, az egyetemi kutatási koordináció – érvelt Zenon Kowal, a Wallonie-Bruxelles International európai integrációért felelős igazgatója.

Európai polgárság vagy polgári Európa? - GALÉRIA

„Komoly kommunikációs feladat egyrészt kialakítani az ’európai polgár’-öntudatot, másrészt átültetni érthető nyelvre az EU történéseit” – vélekedett Gosztonyi Krisztina. A Külügyminisztérium EU Koordinációs és Intézményi Főosztály vezető-helyettese elmondta: felmérések igazolják, hogy a nemzeti választások árnyékába kerülhet az EP-választás, mert a gazdasági válság miatt elmosódott a határ az EU és a nemzeti döntések között. Elárulta: míg 2004-ben 62, addig 2009-ban 43 százalékos volt a választási részvétel az EP-voksoláson. Biztató jelnek nevezte, hogy a statisztika szerint a 15-30 éves korosztály 94 százaléka tartja fontosnak az Európa Parlamentet, és a fiatalok 73 százaléka szerint az európai parlamenti választáson való részvételnek van hatása a jövőre.

A civilek és a média kapcsolatáról kerekasztal beszélgetésen mondtak véleményt olyan jeles személyiségek, mint például Guillaume Duval, a párizsi Alternatives Economiques folyóirat főszerkesztője, Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója, Kert Attila, az Euronews budapesti irodájának a vezetője, valamint a szegedi egyetem gyakorló gimnáziumában érettségizett, franciaországi egyetemen diplomázott Gát Ákos Bence, a Duel Amical internetes oldal ötletgazdája. A rendezvényen az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eszközt is bemutattak.

Szöveg: Ú. I.

Fotók: Üllei-Kovács László