„Amit nem értettem tisztán a nyelvben, azt a színházi eszközök tolmácsolták...”

2003-ban egy egyetemi orosz esten vendégeskedett Borisz Gorbunov operaénekes, aki igazi rendezőként azonnal tanácsokkal látta el a szereplőket, mind dramaturgiailag, mind a színpadi viselkedés tekintetében. Ennek az estnek a sikerén felbuzdulva kérték meg a szervezők, hogy hozzon létre egy orosz nyelvű stúdiószínházat a szegedi hallgatók részére. Így alakult meg az universitas Orosz Stúdiószínháza.

Működése során a társulat színre vitt már klasszikusokat: Puskint, Osztrovszkijt, Csehovot, valamint 20. századi szerzőket, Vampilovot, Filátovot, Marsakot is. A műfajok tekintetében játszottak meséket: Az aranykakast, Hópelyhecskét, A macskaházat, valamint a Mese Fedotról, a nyilasról, a leleményes ifjúról című darabot. De nem csak mesékben, komédiákban is szórakoztatták már a közönséget, például Vampilov Mettranpázs darabjával vagy a Vidéki anekdoták színművével, és jó orosz színházhoz hűen Csehov Menyegzőjét is játszották már.

Az utóbbi években főleg kortárs szerzők darabjait mutatták be. 2012-ben Alekszandr Mardany Felvonásköz című darabját, az előző tanév februárjában Sztyepan Lobozerov Kis színjáték a természet lágy ölén című darabját vitték színre, májusban pedig Nyikoláj Koljáda A Chanel nőci című darabját. Ezúttal idén újra Alekszandr Mardany darabját dolgozták fel, melynek címe a Sor, avagy Egyismeretlenes egyenlet. A darabot 2004-ben mutatták be először.

Az Orosz Stúdiószínház idén jubilál, tízéves fennállását ünnepli a társulat mely a Mardany-darabot december 5-én a Szent-Györgyi Albert Agóra kamaratermében adta elő, teltházas közönséggel. Az előadás a ’90-es évek egy társadalmi metszetét adta, a darab egy orvosi váróterem betegeinek komédiáját írta le...

A jubileumi est nyitányaként Zimmermann Kornélia orosz-ének szakos hallgató két orosz Csajkovszkij-románcot adott elő, ezt követte a stúdiószínház helyzetkomédiája.

– A társulat színészgárdája folyamatosan cserélődik, hiszen a hallgatók állandóan mozgásban vannak: részképzésre utaznak, áthallgatnak az Erasmus-program keretében, és előbb-utóbb végeznek. Szerencsére azonban mindig van utánpótlás és Borisz Gorbunov is szívesen neveli az új színészpalántákat – árulta el Erdei Ilona, az egyetem szláv intézetének docense, az est főszervezője.

GALÉRIA

A jubileumi év eladásában a színészek között volt orosz anyanyelvű, félorosz családból érkező, határon túli magyar, gyógyszerészhallgató és matematikus is, sőt az újságírónő szerepében megismerhettük a szláv intézet új lektorát, Valentina Zacepinát is. A csapat fő erénye a sokszínűség, mely Borisz Gorbunov rendezői tehetségével válik tökéletes egésszé. Van, aki csak másfél éve tanul oroszul, és van, aki már mesterszakos hallgató a szegedi egyetemen, ez azonban eladásukból egyáltalán nem derült ki, mindenki tökéletes orosz kiejtéssel, mesteri színészi játékkal, beleéléssel játszott.

Rácz Sarolt, a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika-orosz szakos hallgatója szintén a stúdiószínház tagja. Sarolt még csak másfél éve tanul oroszul, de máris lenyűgözően beszéli a nyelvet, és profi vállalkozót alakított az Orosz Stúdiószínház jubileumi évének Sor című helyzettragédiájában. A fiatal tehetség elmondta, már középiskolás korában is tagja volt színtársulatnak, annyi különbséggel, hogy ott magyarul adtak elő, nem oroszul. Bevallotta, hogy az elején félt egy picit a nyelvi nehézségektől, de amit nem értett tisztán a nyelvben, azt a színházi eszközök segítségével Borisz „tolmácsolta” neki.

A sok próba meghozta gyümölcsét, a jubileumi év darabja kiválóan sikerült, a közönség hangos kacajokkal és vastapssal dicsérte a fiatalok odaadását.