Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Dr. Pintér Klára, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógiai Intézet Tanítóképző Tanszékének főiskolai docense a játékos, képesség és készségfejlesztő oktatásban hisz, szívügye a tehetséggondozás és vallja, hogy tanítani csak a szabadság szellemében tud jól az ember. A Szegedi Tudományegyetem 2022/23-as tanévnyitóján Év Oktatója Elismerő Oklevelet adományozott neki hosszú, több évtizedes, példaértékű munkájáért, amely kapcsán őt kérdeztük.
Az SZTE JGYPK oktatója nemcsak a katedrán állta meg a helyét, hanem több kutatásban is részt vett, amelyekben a matematikai problémamegoldás, a matematikai problémamegoldási képesség fejlesztése, a problémamegoldási stratégiák tanítása, a felfedeztető tanítás módszerei, a tanulók matematikai képességeinek játékos fejlesztése, a kisgyermekek számfogalmának és gondolkodási képességeinek fejlődése, fejlesztése állt a középpontban. De szerzője volt a Mozaik Kiadó Sokszínű Matematika tankönyvcsaládjának is. A kar tanítóképző szakos hallgatóinak pedig a mai napig különféle matematikai tárgyakat oktat.
– Hogyan fogadta a cím elnyerését?
– Meglepődtem, természetesen jólesett, nagyon örültem neki, még akkor is, ha nem ezért dolgozom.
– Milyen oktató ön?
– Amikor vizsgáztatok, akkor szigorú vagyok, mert olyankor azoknak a gyermekeknek az érdekeit nézem, akiket majd a hallgatók a későbbiekben oktatni, nevelni fognak. Szeretném, ha ezek a hallgatók, miután kikerülnek az iskolapadból és a katedrára állnak, helyesen adnák át a matematika alapjait. Egyébként igyekszem közérthető lenni, volt is nemrég egy-két sikerélményem, amikor is egy levelező szakos és egy Erasmus programban résztvevő hallgató, aki Erdélyből jött hozzánk, azt mondta, hogy jó, érthető, hasznos és nagyon érdekes az, amit tőlem tanult. A legnagyobb jutalom mégis az, ha látom a gyerekek, hallgatók szemében a csillogást, hogy értik, élvezik azt, amiről szó van.
– Kevesebben akarnak ma pedagógusok lenni?
– Igen, sajnos ez már régen kezdődött, és a helyzet egyre rosszabb. Úgy gondolom, hogy sokkal jobban meg kellene becsülni a pedagógusok munkáját. Nemcsak anyagilag, hanem úgy is, hogy kevesebb órával és adminisztrációval kellene terhelni őket, hogy legyen idejük az órákra felkészülni, az új módszereket tanulmányozni, alkalmazni, hiszen sokkal több jó pedagógusra lenne szükség, mint amennyi van.
– Ön, hogyan igyekszik inspirálni az SZTE hallgatóit, a jövő pedagógusait?
– Én mindig azt javaslom nekik, hogy próbálják meg megtalálni az örömöt a tanításban. Merjenek kreatívak lenni, és mindig a gyermekek érdekeit nézzék. Arra biztatom őket, hogy ragaszkodjanak ahhoz, amit ők jónak gondolnak, és adják át ezt a lehető legérdekesebb módon a diákoknak.
– Az ön matematika tanárai mivel járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a pályát válassza?
– Nekem mind általános, mind pedig középiskolás koromban jó matematika tanáraim voltak, de mégis, aki a legérdekesebben tanított és így adta át az ismereteit, az általános iskolás koromban a franciatanárom volt, aki az 1960-as évek végén egyenesen Franciaországból hozta azt a tudást, a könyveket, módszereket, amit izgalmas módon volt képes továbbadni.
Prof. Dr. Rovó László és Dr. Pintér Klára
– Sokan mondják, hogy mindenkivel meg lehet szerettetni a matematikát. Ez igaz?
– Ez sajnos valószínűleg nem igaz, de azért próbálkozni kell vele. Jó lenne, ha mindenkinek meg tudnánk mutatni a matematika szépségét, ha mindenki érezné a gondolkodás, egy-egy probléma megoldásának örömét. Azonban nagyon nehéz eltalálni azt, hogy az adott korosztály, az adott gyerek számára most épp mi az, ami érdekes, ami leköti a figyelmét. Ezt jómagam is tapasztalom. Más módszereket kell ma alkalmazni, mint 15-20 évvel ezelőtt. Sokszor azt veszem észre, hogy egy kicsit hamarabb feladják, ha valami nem megy nekik elsőre. Arról nem is beszélve, hogy mennyire nehéz mondjuk egy harminc főből álló osztályban, mind a harminc egyéniséghez kapcsolódni, mindet megérteni és a sokféleségének megfelelni.
– Másképp van bekötve az - ha fogalmazhatok így -, aki a számok világában otthonosan érzi magát?
– Azt hiszem, hogy igen, egy kicsit. A matematika az a tárgy, amiben az egyes részek egymásra épülnek az egyik lépést, követi a másik, így nagyon fontos a fogalmak helyes alapozása, az összefüggések megértése. Vannak gyerekek, akik elvesztik a fonalat, ez a rendszer nem áll össze a fejükben, és ugyan formálisan megpróbálják megtanulni, de az sajnos nem olyan, mint ha értenék. Ezért volna nagyon fontos a gondolkodásra nevelés a matematikaórán.
– Ön az oktatás mellett, sok kutatásban vett részt, illetve több könyv szerzőjeként is ismert. Az életét gyakorlatilag a hivatásának szentelte. Miként fért bele ebbe a magánélet, a család?
– Szerencsére mindig sikerült valahogy összeegyeztetnem a hivatásom és a családom. Ma már könnyebb dolgom van, ugyanis a gyerekeim felnőttek.
Dr. Pintér Klára átvette kitüntetését.
– Hasonló pályán mozognak, mint ön?
– Négyből kettő matematikus lett, egy közgazdász, egy pedig hegedűművész. Mindegyiküknek jól megy a matek, ahogyan a két idősebb unokámnak is, remélem majd a négy kisebb is követi őket.
– Mivel tölti szívesen a szabadidejét?
– A gyerekeimmel és az unokáimmal töltöm szívesen a szabadidőm. Mindegyikük nagyon szeret társasjátékozni, így sokszor azzal ütjük el az időt.
Pósa Tamara
Borírókép: Dr. Pintér Klára átveszi elismerését a tanévnyitón. Fotó: Sahin-Tóth István
