Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Leginnovatívabb PhD-munkáért járó Innovációs Díját idén Dr. Party Petra, az SZTE GYTK Gyógyszerésztudományok Doktori Iskolájának hallgatója kapta. Kutatómunkájának címe: „Nanonizált hatóanyagtartalmú extra-finom porinhalációs rendszerek fejlesztése gyulladásos tüdőmegbetegedések kezelésének céljából”. A fiatal PhD-hallgatóval kutatásáról beszélgettünk.
Dr. Party Petra az elmúlt öt évben folytatott kutatása során már számos elismerést szerzett, két alkalommal nyert Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Témavezetője Dr. Ambrus Rita, az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetének egyetemi docense.
A fiatal kutató és témavezetője egy kutatócsoporton belül graduális, TDK-s és posztgraduális PhD-hallgatókkal, oktatókkal, kutatókkal, valamint laboránsokkal dolgozik együtt. A csoport kooperál az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpontjával, a Chiesi Hungary-vel, illetve pulmonológus szakemberekkel is. A kutatócsoport Magyarországon egyedülálló módon foglalkozik inhalációs készítmények fejlesztésével, valamint meghatározó alapkutatási tapasztalatokkal rendelkezik nano- és mikrorészecskék formulálása terén. E két terület ötvözése révén korszerű, új, innovatív készítmény előállítására van lehetőségük.
Dr. Party Petra a kutatásáról mesél.
A krónikus tüdőbetegségek világszerte komoly problémát jelentenek, magas elterjedtségi és halálozási számokat produkálnak. Az öt legkiemelkedőbb tüdőbetegség az asztma, a tuberkulózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a különböző fertőzések okozta tüdőgyulladás, valamint a tüdőrák. Jelenleg az influenza mellett, a koronavírus-járvány is komoly fenyegetettséget jelent, egészségügyi, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A COPD betegségre egyelőre csak tüneti kezelések érhetőek el az életminőség javítására, de ez is jelentős anyagi terhet jelent. Éppen ezért különösen aktuális Dr. Party Petra kutatása, amely egy hatékony, innovatív gyógyszerkészítmény előállítását célozza.
– Az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetben már 15 éve foglalkoznak inhalációs készítmények fejlesztésével, hogy kevesebb hatóanyagdózissal is el tudják érni a kívánt hatást, és így mérsékelhetők legyenek az adott hatóanyag mellékhatásai. Az én kutatásomban ötvöződik a nanotechnológiai módszertan és a pulmonális formulálás. Ennek köszönhetően le tudjuk csökkenteni a szemcseméretet, ezáltal pedig növelni tudjuk a szemcsék fajlagos felületét, így a hatóanyag hatékonyabban fel tud szabadulni az adott közegben. Mivel nagyobb mértékben tudják felvenni a sejtek, összességében nagyobb biohasznosíthatóság érhető el. Tehát nanoméretű hatóanyagot formulálunk, inhalációra alkalmas porrá – ismertette Dr. Party Petra.
Az inhalációs készítmények célzottan fejtik ki a hatásukat. A közforgalomban jelenleg különböző technológiával előállított és eltérő elven működő készítmények találhatók. A pulmonális terápia során a száraz porinhalációs készítmények (DPI) alkalmazását részesítik előnyben, ugyanis kiemelkedő a stabilitásuk, egyszerű az alkalmazhatóságuk és alacsony az előállítási költségük, emellett pedig környezetvédelmi szempontból is jobbak, mint a hajtógázzal működők. Ezzel szemben a forgalomban lévő legtöbb készítmény előállítása során nagyméretű hordozóra - például laktózra - viszik fel a mikronizált hatóanyagot, ami kevésbé hatékony.
A kutató bemutatja a kutatásához használt eszközt.
– Jelenleg is van a forgalomban néhány kiemelkedő készítmény, ám a legtöbb közülük hordozó alapú, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb részecskén van rajta a hatóanyag, és arról lesodródva jut be a tüdőbe. Ezeknek a készítményeknek a belégzése során a nagyobb hordozó kitapad és a légáramlás hatására szakadnak le róla a hatóanyagszemcsék. Azonban, ha valaki beteg és csökkent a tüdőkapacitása, akkor ez kevésbé hatékony, nagyobb a hatóanyag-veszteség. A mi rendszerünk viszont hordozómentes készítmény, a hatóanyagot együtt formuláljuk a segédanyagokkal, és így szinte a teljes mennyiség eljut a tüdő azon területére, ahova szükséges a terápia szempontjából – hangsúlyozta a PhD-hallgató.
A pulmonális terápiában megkövetelt aerodinamikai részecskeméret 1-5 mikrométer, az általuk fejlesztett készítményé 2 mikron alatti nanorészecskék aggregátumaiból áll, ami azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségben és sokkal mélyebbre tudják eljuttatni a hatóanyagot, így pedig megcélozhatók az alveolusok. Ehhez hasonló termék egyelőre nincs a piacon, ugyanakkor ahhoz, hogy a fejlesztett formuláció forgalomba kerüljön, még évekre lehet szükség, hiszen a preklinikai és in vivo vizsgálatokat is el kell végezni. Dr. Ambrus Rita elmondása szerint az is elképzelhető, hogy ez a gyógyszerkészítmény éppen nem kerül forgalomba, csak a fejlesztési protokoll egyes lépéseit hasznosítják majd más kutatásoknál, termékeknél.
A kutató bemutatja a kutatásához használt eszközt.
– A távlati cél egy kombinált készítmény kifejlesztése lenne, amely a krónikus tüdőbetegségek kezeléséhez szükséges nyákoldót, a mukolitikus anyagokat, az antibiotikumokat és gyulladáscsökkentőket is tartalmazza. Több hatóanyag inhalációs formulálásával foglalkozunk ezáltal, így a csoport kutatási eredményei meghatározóak nemzetközi viszonylatban is – mondta Dr. Ambrus Rita.
A kutatócsoport munkáját egyedülálló műszerpark segíti, elmondásuk szerint kevés gyógyszertechnológiai kutatás során tudnak a kutatók ennyire felszerelt laborban dolgozni, mint az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetben. Emellett lehetőségük van ezt az oktatásban is kihasználni, a gyógyszerészhallgatókkal is meg tudják ismertetni ezeket az eszközöket. Mint megtudtuk, laborjuk a hallgatók körében igen népszerű, ezt bizonyítja többek között az is, hogy számos magyar és Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas külföldi hallgató csatlakozik évről évre PhD-programjukhoz. A labor mindemellett a kutatócsoport számára egy speciális eszközt is biztosít, amely az emberi légzőrendszerbe inhalált részecskék depozícióját képes szimulálni.
Dr. Ambrus Rita
– Rendelkezünk egy érdekes és specifikus vizsgálóeszközzel is, az Andersen kaszkád impaktorral, amellyel meg tudjuk vizsgálni, hogy miként fog viselkedni az adott mérettel és alakkal rendelkező részecske, amikor a beteg beinhalálja azt. Ez az eszköz generál egy légáramlást, amit belégzéskor a beteg is létrehoz a saját tüdejében. Mindezt szabályozni tudjuk különböző áramlási értékekre, közben kontrolálni tudjuk azt is, hogy mennyi ideig tartson a művelet – mesélte az Innováció Díjas hallgató.
A nanoméretű hatóanyagot tartalmazó porkeveréket a Breezhaler ® nevet viselő inhalátorhoz tervezték, amely száraz porinhalációs formulációkra lett kifejlesztve. Az inhalátorba kapszulába töltve helyezik be a port, amit majd használat előtt kell kilyukasztani, ennek révén a beteg közvetlenül tudja belélegezni a gyógyszerkészítményt.
A kutató és a témavezetője.
– Nekem elég pozitív visszacsatolást adnak az elismerések, ilyen az Innovációs Díj is. Vallom: ha csak a laborban dolgozik, mérési eredményeket értékel és publikál az ember, hajlamos megfeledkezni arról, hogy ez a társadalom számára is hasznos lehet. Jó érzéssel tölt el, hogy mások is látnak potenciált a munkámban – emelte ki Dr. Party Petra.
Fedor Fanni
Borítókép: Az SZTE fiatal kutatója és mentora. Fotó: Farkas György
