Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megrendülten tudatjuk, hogy 2023. január 4-én elhunyt Prof. Dr. Telegdy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézet korábbi tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Emlékét tisztelettel megőrizzük!
Prof. Dr. Telegdy Gyula 1935. június 5-én született Nagyszebenben. Életében neuroendokrinológusként, klinikai, oktató- és kutatóorvosként is dolgozott. 1966-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi értekezését, 1975-ben pedig az akadémiai doktori értekezését. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagjává választották. 1992 és 1995 között a Magyar Endokrin Társaság elnöke, 1993 és 1998 között a Magyar Élettani Társaság alelnöke volt. 1985 és 1990 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, 1997-2000 között pedig az egyetem általános és oktatási rektorhelyettese volt.
Orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1959-ben summa cum laude minősítéssel. A diploma megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében dolgozott. 1964 és 1965 között Lalor-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott. 1968 és 1971 között Ford-ösztöndíjasként a stockholmi Karolinska Intézet kutatója volt. 1975-ben került a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe, ahol igazgatói és tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott. Ezt a pozíciót 25 évig töltötte be. Hosszú ideig volt az egyetem és az MTA közös Neurohumorális Kutatócsoportjának vezetője is. Hivatali ideje alatt vezették be Szegeden az angol nyelvű oktatást, amelynek keretében külföldi hallgatók is tanulhattak a karon. 1990 és 1991 között az egyetem tanári testületének elnöke volt. Kétszer is volt az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke (1991-1999 és 2002-2008 között). 1999 és 2008 között az MTA Orvostudományi Osztályát vezette, ezzel az MTA elnökségének is tagja volt. 2005 után emeritus professzorként dolgozott tovább a Kórélettani Intézetben.
Fő kutatási területe a neuroendokrinológia volt. Többek között kimutatta, hogy a magzat-és a méhlepény egy hormonális egységet alkot, valamint, hogy a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg-tengelyt több neuropeptid is szabályozza. Munkájáért számos elismerést kapott. Szecsenov-díjjal (1984), Diczfalusy-éremmel (1988), Széchenyi-díjjal (1998), Batthyány-Strattmann László-díjjal (2002), Genersich-díjjal (2002), Szeged Város Pro-Urbe díjjal (2004), Szent-Györgyi Albert-díjjal (2010) és Olson-díjjal (2013) jutalmazták. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét, 2006-ban Szeged díszpolgárának nevezték ki. 2020-ban elsőként vehette át az MTA Szegedi Területi Bizottság Pro Scientia Életműdíját.
Kutatómunkájában jelentős hazai és nemzetközi kooperációt épített ki. Prof. Dr. Telegdy Gyula nevéhez összesen közel 500 angol nyelvű és 35 magyar nyelvű tudományos közlemény, valamint 2 monográfia kötődik. Iskolateremtő munkája példamutató volt. Tanítványai közül hárman lettek az MTA rendes/külső tagjai. Prof. Dr. Telegdy Gyula irányítása alatt ezen felül 26 kutató szerzett kandidátusi/PhD fokozatot és 2 további tanítványa lett az MTA doktora. Telegdy Professzor Urat kollégái mind tisztelték és mai napig hálásak neki a sok segítségért.
Telegdy Professzor Úr a munkájának élt, de mindig büszkén beszélt családjáról. Professzor Úr, nyugodjék békében!
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar vezetése és a Kórélettani Intézet munkatársai
Fotó: Pixabay
