SZTE Info

Az atomenergia múltja, jelene, jövője

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
 
Nagy érdeklődés mellett zajlott május 27-én az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban az Országos Atomenergia Hivatal, a Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézete, a budapesti TIT Stúdió Egyesület és a Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Szervezet közös rendezvénye.
Az „Atomenergiáról – mindenkinek” című ismeretterjesztő konferencián neves szakemberek adtak tájékoztatást az atomenergia jövőjéről, a radioaktív sugárzás mibenlétéről, veszélyeiről és az orvosi alkalmazásairól, a nukleáris biztonság hazai és nemzetközi helyzetéről, az atomerőművek biztonsági kérdéseiről és egyéb érdekességekről. Az előadásokat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. szakkiállítása és a Magyar Nukleáris Társaság „Fiatalok a Nukleáris Energetikáért” szakcsoportja műszeres bemutatója kísérte. Az ismeretterjesztő konferencián nagy számban vettek részt az SZTE hallgatói és oktatói, valamint a szegedi középiskolák diákjai és tanárai.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója bevezetőjében elmondta: két és fél évvel ezelőtt indított országjáró körútjuk apropóját az atomenergia aktuális kérdései iránti felfokozott érdeklődés adta. Az OAH feladata pedig nem csupán az atomenergia hazai alkalmazása biztonságának garantálása, hanem az érdeklődők állandó tájékoztatása is, így a TIT-szervezetekkel és felsőfokú intézményekkel összefogva szervezik rendszeresen konferenciáikat. A rendezvényekre kezdetben a fővárosban került sor, Debrecen, Miskolc és Pécs után Szeged volt a negyedik vidéki seregszemle helyszíne. A házigazda szerepét az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézete töltötte be. Az intézetet vezető Pávics László professzor a sugárzó izotópoknak a gyógyászatban betöltött szerepéről beszélt.
Az egyik legizgalmasabb előadást Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese tartotta „Sugárzó környezetünk” címmel. A szakember elmondta: a jelenlegi kutatások nagymértékben arra a kérdésre irányulnak, hogy létezik-e egyfajta küszöb, amelynél nagyobb ionizáló sugárzás mindenképpen káros következményekkel jár, illetve esetleg elképzelhető-e, hogy az átlagos sugárterhelésnél picit nagyobb dózisnak – a napfény, a vitaminok vagy az alkohol analógiájára jótékony élettani, az immunrendszert erősítő hatásai is lehetnek.
A mai életvitelünkben – fejtette ki Koblinger László a bennünket érő sugárzás kétharmada természetes (a Napból, a csillagközi térből, a talajból, a táplálékból s legnagyobb részt az építőanyagokból származik), egyharmada pedig mesterséges. Érdekesség, hogy a mesterséges sugárzás 95 százaléka orvosi eredetű, s csupán fél-fél százalékot képviselnek a sugárveszélyes munkahelyek és az atomerőművek hulladékai, melyektől a lakosság a leginkább tart. A Földön körülbelül 2,5 millisievert (mSv), hazánkban ennél valamivel nagyobb, mintegy 3 mSv az átlagos évi sugárterhelés. (Csak érzékeltetésképpen: egy mellkasröntgen körülbelül 1,5 mSv terhelést jelent.) Jó tudni, hogy csak az átlagos sugárzás sokszorosa vonhat maga után igazán káros következményeket – mondta el a főigazgató-helyettes. Az úgynevezett késői (sztochaszikus) hatások, melyek 10-15 év elteltével, véletlenszerűen következnek be, 100-200 mSv-től figyelhetők meg, korai (feltétlenül bekövetkező, determinisztikus) hatásokat 500-1000 mSv vált ki, míg 3000-4000 mSv-től beszélhetünk fél-halálos dózisról.
P. M. L.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében